„A kormányzati elvárás az volt, hogy nyereséggel értékesítsük a részvénycsomagot” – kommentálta a HVG-nek a Nemzetgazdasági Minisztérium, hogy a vártnál olcsóbban, 4,5 milliárd forintért adta oda a Gránit Bank 36,5 százalékos részesedését Hegedüs Éva elnök-vezérigazgató vállalkozásának, az E.P.M. Kft.-nek. A cégnek így több mint 60 százalékos tulajdonrésze lett a pénzintézetben. Csakhogy a vételár ahhoz képest sem sok, hogy 2013–2016 között az állam 4,3 milliárd forintot fektetett az akkoriban Demján Sándor nagyvállalkozó által uralt kisbankba. Ahhoz képest pedig különösen nem, hogy a bank saját tőkéje mostanra 13-14 milliárd forintosra hízott. Ennek alapján az állami üzletrész értéke 4,7–5,1 milliárd forint között lehetett, e nézőpontból tehát a tranzakció veszteséget hozott.
Különösen, ha komolyan vesszük a digitális fejlesztésekre fókuszáló Gránit Bankban rejlő növekedési potenciált. Ennek alapján egyes szakértők a nyáron még tízmilliárdhoz közeli árat sem tartottak lehetetlennek az állami csomagért. Európa-szerte sem mindennapos a Gránit Bank videós újítása, amellyel személyes jelenlét nélkül, a neten keresztül lehet számlát nyitni, ugyanolyan biztonsággal, mintha fiókban történne. Ráadásul az elmúlt négy évben nyereséges, sőt 2016-ban 300 milliárdos mérlegfőösszeg mellett milliárdos eredményt elérő bank korábban a névérték többszörösén kapott tőkeinjekciókat. 2016. eleji, második tőkeemelésekor több mint kétszeres áron jegyzett részvényeket az állam, illetve szállt be a CIG-csoporthoz tartozó Pannónia Nyugdíjpénztár. Hasonló árfolyamon vásárolhatta meg Hegedüs Éva cége Demján részvényeit, a fiai tulajdonában álló Gold Taurus Kft. pedig Nyúl Sándor papírjait – mindketten az MKB Bank hiteléből. Ennek fejében az MKB csaknem 4,9 milliárd forint erejéig jelzálogjogot kötött ki a vagyonukra, a Gránit Bank több mint 26 százaléknyi részvényére és annak jövőbeni hozadékára. Az idén pedig a Pannónia és a hozzá csatlakozó MKB Nyugdíjpénztár közel háromszoros árfolyamon fektetett be.
Varga Mihály és Hegedűs Éva. Vevőközelben
Fülöp Máté
Ezzel szemben az állam most a névérték nem egészen másfélszeresén vált meg részesedésétől. Ennél csak a bank munkavállalói szervezete vásárolhatott olcsóbban, 110 százalékon. Mindez úgy is értékelhető, mintha a bank részvényeinek értéke csökkent volna. Másrészt felmerülhet, hogy az ár főleg a vevő személyén és ajánlatán múlott. Az első pályázati fordulóban, amikor még nem kellett kötelező ajánlatot tenni, többen is érdeklődtek az állami részvénypakett iránt. Végül mégsem versenyeztek érte, ami nem csoda, hiszen Hegedüs Éva cége olyan szavazatelsőbbségi részvényeket birtokol, hogy az ő egyetértése nélkül a bankban nem lehet stratégiai döntéseket hozni.
Alternatívaként a részvénypakett tőzsdére vitele is felmerült; erről az NGM azt nyilatkozta a HVG-nek, hogy az általuk választott kétfordulós, nyílt pályázat gyorsabb és olcsóbb megoldás volt, a tőzsdei bevezetésről majd döntsön a menedzsment. A tárcánál elégedettek, mivel a Gránit Bank nemzeti tulajdonban maradt, és „jelentősen támogatta a kormányzati gazdaságpolitikai célkitűzéseket is”. Mindeközben a Gránit bankosok büszkék arra, hogy nem tették ki magukat túlzottan a kormányhoz közeli vállalkozások rizikójának (igaz, az MKB privatizációjába suttyomban besegítettek). Kérdés, meddig maradhat így, hiszen Hegedüs Éva korábbi tulajdonszerzésének hitelezője, az MKB, továbbá a két bankrészvényes nyugdíjpénztár – részben és közvetve – Mészáros Lőrinc befolyása alá került. Az egyelőre titok, hogy miből fedezte Hegedüs Éva a mostani vételt, a Gránit Banknál erről annyit mondtak, hogy „saját és külső forrásból”. Bizonyára megvannak erre a bevált módszerek, hiszen az sem derült még ki, honnan teremtett elő nagyjából ugyanennyi pénzt a bankvezető Balog Ádám az MKB 10 százalékára.
Bárhogy történt is, Hegedüs Évának sokmilliárdos tartozást kell törlesztenie a hitelezőinek (vagy átengednie nekik a részvényeit), miközben a Gránit Bank még nem fizetett osztalékot. Bízhat persze abban, hogy a negyvenezer számlát vezető, egyfiókos hitelintézet versenytársainál könnyebben lesz képes például az éjjel-nappali azonnali átutalások elindítására. „Az eladó jól járt, a vevő pedig lehetőséget kapott, hogy bizonyítson, hogyan él meg egy kisbank egy részpiacon” – vélekedik egy nagybanki vezető. Szerinte nem a vételár volt túl alacsony, hanem a korábbi tőkeemelések ázsiója túl magas. Ha így van, akár a burkolt állami támogatás gyanúja is felmerülhet.
