Vámháború: Hol tartunk most? Mire kell készülniük a vállalatoknak?
Az Amerikai Egyesült Államok és az Európai Unió között július 27-én megállapodás született egy átfogó vámegyezményről.
A Magyar Nemzet szerint szemet szúró szabálytalanságok vannak az egri vár második ütemének felújításáról szóló iratokban. A lap birtokába került iratokra hivatkozva a pénteki számban azt írják: látszólag szabályos az ügymenet, de a 2015-ös felújítás dokumentációja trükköktől hemzseg.
A 2,3 milliárd forintos beruházáshoz a város 1,8 milliárd forint uniós támogatást nyert. 2015-ben írták ki a közbeszerzést, két helyi cég tett ajánlatot a partnereivel. Az egyik pályázó 241 millió forintért vállalta volna a 300 millió forint értékűre becsült kivitelezést, de az önkormányzat mégsem vele, hanem a 400 milliós ajánlattal pályázó Imola cégcsoporttal és partnerével szerződött. Ennek hivatalosan az volt oka, hogy nem teljesítette a hiánypótlást az olcsóbb ajánlatot tevő pályázó – magyarázták a lapnak az önkormányzattól.
A lap szerint azonban nem erről volt szó. Az önkormányzatot szorította ugyanis az idő az év végi uniós elszámolás miatt, ezért a közbeszerzést úgy írták ki, hogy 2015. október 31-éig be kell fejezni a beruházást. Egészen szeptemberig ugyanakkor azt sem lehetett tudni, hogy ki végezheti el a munkát.
Vagyis a felújítást elvileg száz nap alatt le kellett volna zavarni, ami nonszensz. Ennek ellenére az önkormányzat addig alkudozott és olyan magas kötbérigényt támasztott, ami vállalhatatlanná tette a szerződést az olcsóbb ajánlatot tevő cégek számára. A jóval drágább ajánlattal pályázó Imolával pedig a teljesíthetetlen előírások dacára negyven nappal az átadási határidő előtt szerződést kötött.
A lap megkérdezett az ügyben több szakembert, akik azt mondták: csak a kiviteli tervek készítése egy ilyen beruházásnál harminc, de inkább hatvan napot vesz igénybe, ráadásul a tervező be sem léphet a területre, amíg a kivitelező nem vette át a munkaterületet. Már ez is elég ok lehet arra, hogy felvetődjön a szerződés érvénytelenségének kérdése – vélték.
Ilyen körülmények után a cél valószínűleg az volt, hogy kitolják valahogy a kivitelezési határidőt, például egy váratlanul előkerülő régészeti lelet miatt. Ennek megfelelően a szerződéskötés utáni napon a kiviteli terveket készítő mérnök szemléje során egy rejtélyes, omladékkal teli üreget talált. A szerződés határidejét pedig végül 2016. március 19-re módosították.
Az önkormányzat állítja: a kivitelezővel kötött szerződés miatt egyetlen elmarasztaló megállapítást sem tettek az ellenőrök. Ez a lap szerint úgy sikerülhetett, hogy a beruházást szaknyelven szólva szakaszolhatták. Vagyis azokat a munkákat, amelyekre az uniós pályázatból futotta, elvégezhették az év végéig. A maradék, amit önerőből fedeztek, pedig átcsúszhatott 2016-ra. A beruházás előzetesen becsült ára és a drágább pályázó által vállalt ár közötti különbözetet pedig önkormányzati forrásból állta a város.
A két ütem alatt összesen 2,3 milliárd forintba kerülő beruházáshoz a kormány önerőalapjából elnyert 223 milliós támogatás mellé 240 millió forint önerőt kellett Egernek hozzátennie. A plusz kiadásokat hitelből fedezték. Az önkormányzat szerint 78 millió forint hitelt vettek fel, de ez a pénz nem a kivitelezéshez kellett, hanem kulturális célú, kiegészítő beruházásokhoz.
