„Nácik” – csak a németeknek jár az ételbank

Angela Merkel is élesen kritizálta a legnagyobb németországi ételbank döntését, miszerint külföldieknek nem juttatnak az ingyenételből.

  • hvg.hu hvg.hu
„Nácik” – csak a németeknek jár az ételbank

Az Essener Tafel nevű jótékonysági szervezet azzal védekezett, hogy kényszerűségből hozták a döntést, mivel az elmúlt években az ételbank készleteit már több mint 75 százalékban nem német állampolgárok használták fel – írta a BBC. A szervezet 16 ezer rászorulónak segít Essenben, a Ruhr-vidéken.

Az Essener Tafel szerint azok a külföldi állampolgárok, akik a döntés előtt regisztráltak, még átvehetik az ételcsomagokat, a továbbiakban viszont csak a német útlevél felmutatásával kaphatnak az ingyenételből. A döntés ellen tiltakozók „nácik” feliratokat fújtak festékkel a jótékonysági szervezet teherautóinak oldalára.

„Nem szabadna így kateregorizálni. Ez nem jó” mondta Merkel a jótékonysági szervezet döntéséről, viszont azt is kiemelte, hogy „mindez megmutatja, milyen nagy a nyomás, milyen sok a rászoruló. Ezért remélem, találnak egy olyan megoldást, mely nem zár semmilyen csoportot.”

2015-2016-ban körülbelül 1,2 millió menedékkérő lépte át a német határt, több mint felük háború sújtotta övezetekből (Szíriából, Irakból, Afganisztánból) érkezett. A szélsőjobboldali AfD párt a Facebookon kelt az Essener Tafel védelmére, mondván, hogy nem kellene rögtön lenácizni azt, „aki következtetéseket von le”.

A szervezet vezetője, Jörg Sartor  szerint most rengeteg politikus szállt beléjük, pedig nincsenek birtokában a döntéshez vezető minden információnak. A háttérben az Essener Tafel szerint az áll, hogy sok idős nő és egyedülálló anya már nem részesülhetett az ételekből. „A határán állok, hogy befejezzem” nyilatkozta Sartor a jótékonysági munkáról.

 

Útmutató cégvezetőknek

Útmutató cégvezetőknek

Egy Orbán-kormány nem érne meg négy évet sem Franciaországban

Egy Orbán-kormány nem érne meg négy évet sem Franciaországban

Jehan Paumero húszas évei elején, bordeaux-i bölcsészként jött Magyarországra 2003-ban, miután elfogadta egy pécsi gimnázium állásajánlatát. Előtte csak a Sziget miatt járt itt, de megígérte magának, hogy még visszatér – egy helyett végül több mint húsz évet maradt. Hogyan látja egy köztünk élő francia a magyarokat? Miért érzi itt szabadabbnak magát, mint otthon, és mi az, ami miatt közelebb érzi magához a magyar társadalmat? Mit gondolnak a franciák Magyarországról, és mit válaszol, ha nekiszegezik a kérdést, hogy milyen diktatúrában élni?