Kihívások és lehetőségek – mire számítanak az európai vállalkozások?
Összességében pozitív növekedési kilátásokról számoltak be az európai vállalkozások az Eurobarométer friss felmérése szerint.
A párizsi Le Monde-nak a szervezet egyik szakértője nyilatkozott, aki elmondta, hogy riasztó módon megnövekedett a hajléktalanok száma mindenütt az Európai Unióban. Egyedül Finnországban csökkent a számuk, mert ott a kormányzat 20 éve kiadta a jelszót: lakást mindenek előtt! Az ellenpélda Nagy-Britannia, ahol a hatalom csökkentette a szociális ellátást: ott tavaly 77 ezer család "élt az utcán" – köztük 120 ezer gyerek. Minden országban másképp állapítják meg a hajléktalanok számát, hiszen az állam azért gondoskodik valamiféle szállásról. Ez a gondoskodás általában hihetetlen mértékben megterheli az állami, illetve az önkormányzati költségvetést, miközben a hajléktalanok problémáit nem oldja meg.
Jól mutatja ezt a francia példa. Franciaországban 2011-ben vezették be a szociális lakhatási segélyt – ez 156 eurót jelent havonta. Ez szép összeg lenne, ha nem emelkedtek volna az ingatlanárak és a bérleti díjak. Így viszont az következett be, hogy egyre zsúfoltabbak lettek a szociális bérlakások, mert sok hajléktalan csak úgy tudja megoldani gondjait, ha összeköltözik másokkal. A zsúfolt lakásokban azután napirenden vannak a veszekedések és viták, melyeket súlyosbít az, hogy az új bevándorlók viselkedése nem mindig illeszkedik az európai normákhoz.
Macron elnök megválasztása után kiadta a jelszót: egyetlen bevándorló se éjszakázzon az utcán! Franciaországban ugyanis a hajléktalanszállókban van annyi hely, amennyi a hazai hajléktalanoknak kell. Aki tehát az utcán éjszakázik, mint a párizsi clochard, az a saját döntése alapján teszi ezt. A problémát az újonnan érkezők jelentik: számukra már nincs hely a hajléktalanszállókban. Így aztán ott húzzák meg magukat, ahol tudják, miközben bevándorlási kérelmük elbírálására várnak.
Azért is egyre több a hajléktalan az Európai Unióban, mert a fiataloknak egyre nagyobb gondot jelent a lakás – magyarázza a Pierre abbéról elnevezett szervezet szakértője. A Le Monde közli a statisztikát, mely szerint Görögországban a 18-24 éves fiatalok költségvetésének csaknem a felét teszik ki a lakhatási költségek. De ez nemcsak a szociális válsággal küzdő görögöknek gond. A dúsgazdag Dániában is 38% megy el a lakásra a fiatalok költségvetéséből. Viszonylag jó a helyzet Lengyelországban (7,9%) és Írországban (7%).
A hajléktalanprobléma tehát egyaránt sújtja a gazdag és a szegény uniós államokat, a különbség az, hogy a tehetősebb államok sokat áldoznak a kérdés rendezésére. Siker egyelőre csak Finnországban mutatkozott, ahol csökkent a hajléktalanok száma, vagyis a gyakorlatban már nincs is ilyen probléma. Az államoknak és az önkormányzatoknak mélyen a zsebükbe kellene nyúlniuk most, hogy a gazdasági konjunktúra kedvezően alakul, mert a tetőt akkor kell megjavítani amikor süt a nap, és nem télen, a hóesésben – idézte fel a népi bölcsességet a Pierre abbé szervezet szakértője, aki a Le Monde című párizsi lapnak nyilatkozott.
