Nem félünk eléggé
Az elmúlt években drámaian nőtt a kibertámadások gyakorisága és súlyossága. A hazai cégek – különösen a kis- és középvállalkozások – kockázatérzékelése és felkészültsége azonban érdemben elmarad a helyzet által indokolt mértéktől.
Az Európai Ügyészség felállítása kapcsán javaslatott tett az Európai Bizottság az Európai Csalás Elleni Hivatal, az OLAF megerősítésére. A cél a két intézmény együttműködésének szorosabbá tétele a csalások feltárása és kivizsgálása érdekében. A javasolt módosítások pontosítják az OLAF rendelkezésére álló azon eszközöket is, amelyek a közigazgatási vizsgálatok lefolytatására szolgálnak, azok hatékonyságának biztosítása érdekében.
Az Európai Ügyészség az uniós költségvetést érintő büntetőügyek – például az uniós költségvetéssel kapcsolatos korrupció vagy csalás, illetve a határokon átnyúló áfacsalás – kivizsgálására és büntetőeljárás alá vonására jogosult. Az OLAF ezt a munkát egészíti majd ki, az ügyészségben résztvevő országokban a behajtás megkönnyítésére és a megelőzésre koncentrálva. És természetesen amikor az OLAF lehetséges bűncselekményt tár fel, erről haladéktalanul jelentést tesz az Európai Ügyészség felé, és az Európai Ügyészség kérésére támogatást biztosít számára a nyomozás során.
Az OLAF feladata lesz továbbá a bizottság által „nem csalárd szabálytalanságoknak” nevezett esetek feltárása – ezeknél az ügyészség nem rendelkezik hatáskörrel. 2016-ban ezek a szabálytalanságok 93 százalékát tették ki. És ami Magyarország számára fontos lehet: az OLAF folytatja a csalással és korrupcióval kapcsolatos vizsgálatait az Európai Ügyészségben részt nem vevő tagállamokban.
A módosítás szabályokat foglal magában a helyszíni ellenőrzések és vizsgálatok hatékonyabbá tétele érdekében, amelyek az OLAF hatáskörének központi elemét adják, és életbevágóan fontosak a feltételezett jogellenes magatartást alátámasztó vagy megcáfoló bizonyítékok feltárásához. A módosítás értelmében az OLAF hozzáférést kap majd a bankszámla-információkhoz is, hogy ezáltal azonosítani tudja az egyre kifinomultabb csalási formákban történő pénzmozgásokat, és hogy minden szükséges eszköze meglegyen az áfacsalások feltárása érdekében.
Az OLAF legutóbbi, tavaly május végén kiadott éves jelentése alapján 2016-ban Magyarország dobogós volt a tagállamok között, 13 üggyel. Azt a listát viszont magasan vezettük, hogy mennyi támogatás visszatartását vagy visszafizetését javasolta a hivatal. Ez az összes kifizetett támogatás 4,16 százalékát tette ki, amíg az uniós átlag ennek a tizede, 0,43 százalék.
