A Magyar Könyvelők Országos Egyesülete (MKOE) szerint a számviteli beszámoló cégkapun keresztüli ügyintézését jelenleg egyetlen jogszabály se írja elő. A közzététel elmulasztásához viszont súlyos adójogi és cégjogi következmények fűződnek. Az adóhatóság mulasztási bírságot szab ki, majd néhány hónappal később a NAV jelzésére a cégbíróság kényszertörlést rendel el – írja az egyesület a honlapján.

Szerintük ezért se lenne logikus, hogy az amúgy is számos szabály eredményeként létrejött beszámoló közzétételét további hozzáférési követelményekkel nehezítenék. Június 1-e után viszont már csak vállalkozás cégkapu megbízottja, vagy cégkapu-ügykezelője teheti közzé a beszámolókat.

A cégkapu azonban félkész; számos kényelmetlen elemet tartalmaz, nem kezeli a közös cégjegyzési jogot, az ügyvezető megszűnése kori cégkaputörlést, így hiányzik az archívum és a korábbi ügykezelők visszaemelése. A legnagyobb probléma azonban az, hogy az ügykezelők szerepét nem lehet szűkíteni.

A könyvelők azonban általában nem vállalják a cégkapu feletti ingyenes "őrködést", így az egyébként igencsak bonyolult ügykezelővé avatásuk kizárt. Ha pedig a minisztérium helyettes államtitkára és illetékes főosztályvezetője által tett javaslat alapján az ügyvezető ügyfélkapus kódjával lépnének be, személyes adattal való visszaélés miatt és jogosulatlan adatkezelés miatt bűncselekménnyel lennének vádolhatóak.

Zara László, a Magyar Adótanácsadók és Könyvviteli Szolgáltatók Országos Egyesületének (MSZOE) elnöke némileg árnyalta a képet: bár az egyesület nyilván soha nem támogatta ezt a megoldást, az ügyvezetők mégis széles körben alkalmazzák, mellyel Zara szerint leginkább magukat sodorják veszélybe, hiszen a könyvelők az ügyfél egyéb – például az egészségügyi – adataihoz is hozzáférhetnek. A könyvelő kevesebb kockázatot vállal, hiszen magától az ügyvezetővel kaphatta csak meg a kódokat.

Az MKOE az MSZOE-vel együttműködésben korábban elérte, hogy választhatóvá tegyék a "KÜNY" rovatot, ami a sima ügyfélkapus beküldést jelentette, és a megállapodás szerint július 1-ig tartott volna a bevezetési időszak, „de ezt a minisztérium felrúgta”.

Zara lapunk kérdésére elmondta, az Igazságügyi Minisztérium főosztályvezetője valóban ígéretet tett arra, hogy július 1-i határidőt fogja támogatni. Tegnap írásban is megkérte a módosításra, a főosztályvezető szerint azonban a végleges döntést nem ő fogja meghozni. 

AZ MSZOE elnöke ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy azoknál a cégeknél, melyek bevallása nem érkezik az előírt határidőig, azaz május 31-ig, „vagy a könyvelővel, vagy az ügyvezetővel van probléma”. Ők jellemzően felszólításra szokták pótolni a mulasztást, bírság kiszabására Zara szerint a legritkább esetekben kerül sor.

Az MKOE úgy tudja, hogy nagyon sok vállalkozásnak még nincs cégkapuja, az elbírálást „hajmeresztő módon cégként végző NISZ Zrt. időnként elképesztő okokkal utasítja el a cégkapu-regisztrációt”.

Zara szerint a megoldást a Cégkapu 2.0 jelenti majd, ennek tesztelése május 31-ig tart.