Feszültség és konfliktus a szervezetben – Hogyan kezelhető?
Az egészséges csapatműködés és az eredményesség szempontjából kulcskérdés, hogyan kezeli a cégvezető a konfliktusokat.
A kanadai kormányfő ugyanis arról beszélt, hogy "sértőnek találja" az amerikai vámtarifákat, melyeket Washington mások mellett Kanadára vetett ki. Fogadkozott, hogy július 1-től Ottawa megtorló intézkedéseket hoz az Egyesült Államokkal szemben. "A kanadaiak udvarias és méltányos emberek, de nem hagyjuk magunkat megfélemlíteni" - fogalmazott.
Trump azonban nehezményezte, hogy - szavai szerint - míg a csúcson Trudeau "nyájas és szelíd", a sajtótájékoztatóján "nagyon tisztességtelen és gyenge" volt.
Az amerikai elnök állítása szerint Kanada óriási vámtarifákkal sújtja az amerikai földműveseket, munkásokat és cégeket, ezért is vonta vissza a zárónyilatkozat támogatását, kormánya pedig "az amerikai piacot ellepő" kanadai gépjárművek ellen fontolgat tarifákat.
Based on Justin’s false statements at his news conference, and the fact that Canada is charging massive Tariffs to our U.S. farmers, workers and companies, I have instructed our U.S. Reps not to endorse the Communique as we look at Tariffs on automobiles flooding the U.S. Market!
— Donald J. Trump (@realDonaldTrump) 2018. június 9.
A kanadai kormányfői hivatal a Twitteren reagált az amerikai államfő megnyilvánulására. Közölte: Trudeau nem mondott semmi olyat a sajtótájékoztatón, amit a csúcs alatt nem közölt egyaránt négyszemközt és nyilvánosan Trumppal.
Trudeau sajtótájékoztatóján azt mondta, hogy közölte az amerikai elnökkel, július 1-től életbe léptetik megtorló tarifáikat az Egyesült Államokkal szemben. Hozzátette: Trump erre azt mondta, hogy szerinte az hiba lenne.
A személyeskedésig fajult diplomáciai vitát követően az EU-s országok jelezték: ragaszkodnak a zárónyilatkozathoz.
Az amerikai államfő megnyilvánulását két magas rangú demokrata politikus is bírálattal illette. Chuck Schumer, a demokrata párti szenátorok frakciójának vezetője a Twitteren azt írta: "Putyin diplomáciai és nemzetbiztonsági stratégiáját, vagy AMERIKA diplomáciai és nemzetbiztonsági stratégiáját hajtjuk most végre? Az utóbbi napok után nehéz megmondani".
Nancy Pelosi, a képviselőházi frakció vezetője hasonlóan a Twitteren bírálta Trumpot. A kínai ZTE elektronikai vállalatra utalva kijelentette: "A hét azzal indult, hogy az elnök az Egyesült Államokra nemzetbiztonsági tényezőt jelentő kínai céget erősített meg. Azzal zárult, hogy az elnök védelmébe vette Oroszországot és elidegenítette szövetségeseinket a G7-csúcson".
Washington áprilisban tiltotta meg amerikai vállalatoknak, hogy alkatrészeket szállítsanak és szolgáltatásokat nyújtsanak a kínai távközlési konszernnek, mert az nem teljesítette az Irán és Észak-Korea ellen elrendelt szankciók megsértése miatt még 2017 márciusában kötött megállapodás egyes feltételeit. A hét évre szóló tilalom, amelynek elrendelése után pár nappal már alapvető tevékenységeinek beszüntetésére kényszerült a ZTE, veszélybe sodorta a vállalat fennmaradását. Az Egyesült Államok csütörtökön mégis megállapodott a ZTE Corp. kínai mobil távközlési konszernnel az amerikai alkatrészek beszerzését tiltó rendelkezés visszavonásának feltételeiről.
Trump a G7-en pedig azt javasolta, hogy Oroszországnak is részt kellene vennie a csúcstalálkozón, amit az európai tagok elutasítottak.
A G7-csoportnak az Egyesült Államok, Kanada, Nagy-Britannia, Franciaország, Németország, Olaszország és Japán a tagja, a csoportban az Európai Unió is képviselteti magát. A csoport Oroszországgal kibővítve egy ideig G8 formátumban is ülésezett, de Oroszországot 2014 óta, az Ukrajna ellen elkövetett agresszió, a Krím félsziget elcsatolása óta nem hívják meg ilyen tanácskozásra.
