A beszakadó forintra az euró bevezetése lenne a megoldás?

Nagy erőfeszítést aligha tesz a közeli jövőben a magyar kormány az euró bevezetésére. A jegybank nemkülönben; alelnöke és ügyvezető igazgatója a közelmúltban új szempontrendszert állított fel. Célértékként átvették az Orbán Viktor-i 90 százalékos fejlettségi limitet, kiegészítve azzal, hogy a vásárlóerő-paritáson számolt átlagbérnek és a pénzügyi szektor „mélysége konvergenciájának” is el kell érnie ezt az arányt. Az üzleti ciklusnak legalább 70 százalékban harmonizálnia kell az unióéval, a kis- és középvállalatok, valamint a nagyvállalatok közti termelékenységi különbséget pedig szerintük 50 százalék alá kell szorítani- írja a HVG a jegybanki álláspontról.

A Nagy Márton és Virág Barnabás által jegyzett tanulmány egyebek mellett két extra pénzügyi feltételt is megszab, a maastrichtiaknál szigorúbbakat: a GDP-arányos államadósság 50 százalékos szintjét, illetve azt, hogy hosszú távon is legyen kiegyensúlyozott a költségvetés. Bár a szerzőpáros, bizonyítások hiányában, „ex has” jelleget ad az általuk kiagyalt feltételrendszernek, megállapítja, hogy például Szlovákia, két balti állam és Írország az előnyére fordította az euróövezeti tagságot, a mediterrán államok viszont nem. Ami úgy is értendő: jó gazdaságpolitikával igenis lehet profitálni az euróövezeti tagságtól, még akkor is, ha viszonylag kevéssé fejlett ország lép be a klubba. A kimaradás kockázataitól viszont eltekintenek a szerzők.

A másik oldal

 Mérlegelte helyettük a Közgazdasági Szemle legutóbbi számában Csaba László akadémikus, a Közép-európai Egyetem és a Corvinus oktatója. Az ő felfogása szerint a Brexit után létrejött, ma is formálódó bankunió és tőkepiaci unió tovább mélyíti az együttműködést, előbbi „az egységes piac–egységes pénz maastricti programjának a befejezése”. Az euróövezet tagjainak védelmére – a bankrendszerük ellen vagy a fiskális gyengeségük miatt indított külső, spekulatív támadások megfékezésére – legalább 705 milliárd eurót lehet mozgósítani, és vészhelyzet esetén az Európai Központi Bank is nyújthat sürgősségi likviditási támogatást. Továbbá kirajzolódnak egy Európai Monetáris Alap körvonalai. „A közös védernyő alá került intézményeket nemigen érdemes megtámadni, viszont különösen megnőhet az étvágy a nem védett kívülállók elleni spekulációra” – írja Csaba László, hozzátéve: aki ebben a folyamatban nem vesz részt, az a partvonalra szorul, lemarad. Az pedig, hogy a kívülállók elleni támadás nem üres fenyegetés, az elmúlt hetekben bebizonyosodott – és bármikor megismétlődhet. További részletek az e heti HVG-ben.

HVG