szerző:
Balla Györgyi
Tetszett a cikk?

Kis híján szakítópróba lett a NATO-tagállamok állam- és kormányfőinek soros brüsszeli találkozójából: az amerikai elnök megelégelte, hogy a 29-ből 5 ország tartja a vállalását, és költi legalább a GDP 2 százalékát katonai kiadásokra. A vihar végül elcsitult, Donald Trump elutazott, az állam- és kormányfők – köztük Orbán Viktor magyar miniszterelnök – pedig ismét megígérték, hogy az eddiginél hajlandók többet költeni védelemre. Megnéztük, hogy ez az ígéret mennyibe is kerülne Magyarországnak. Röviden: sokba.

Hiszek a NATO-ban – hangoztatta sajtótájékoztatóján Donald Trump, hozzátéve: jelentős előrelépést sikerült elérni a NATO-tagországok állam- és kormányfőinek brüsszeli értekezletén: a katonai szervezet tagállamai lényegesen emelni fogják védelmi költségvetésüket. Nem sokkal a sajtótájékoztató előtt az amerikai elnök még ultimátumot adott a szövetségeseknek: már 2019-ben GDP-jük 2 százalékát kell védelmi kiadásokra költeniük, vagy számoljanak a következményekkel. Egyes források szerint az Egyesült Államok azzal fenyegette meg a tagállamokat, hogy kilép a katonai szövetségből. Később az elnök finomított, annyit mondott, hogy a kilépés „jelenleg szükségtelen”.

Szép remények

A vállalás nem új: a tagországok állam- és kormányfői még a NATO 2014-es newporti csúcstalálkozójukon, Walesben megegyeztek abban, hogy növelik a katonai kiadásokat: 2026-ig a GDP-jük 2 százalékát fordítják honvédelemre, és a pénz 20 százalékát fegyverrendszerek beszerzésére, kutatás-fejlesztésre, vagyis a technológia modernizációjára költik. Később 2024-re módosították az időpontot. Ettől függetlenül ennek a vállalásnak nem könnyű megfelelni, különösen azokban az országokban, ahol nincs komoly hadiipar, mint például Magyarországon.

Ennek ellenére a magyar miniszterelnök többször is bólogatott az igazságosabb teherviselést hallva. Az új vezérkari főnök, Benkő Tibor kinevezésén például modern, ütőképes hadsereg kiépítéséről beszélt Orbán Viktor, és bejelentette, a Magyar Honvédség költségvetése több mint duplájára emelkedik majd. Most pedig azt nyilatkozta Brüsszelben az állami tévé riporterének, hogy Magyarország támogatja az amerikai elnök igényét, az európai országoknak, így Magyarországnak is mélyebben kell a zsebébe nyúlnia. Ha ez valóban így lesz, akkor az sokba fog kerülni az országnak.

Sok, de nem elég

A 2018-as költségvetésben nagyjából 428 milliárd forint jut honvédelemre, ez a bruttó hazai össztermék valamivel több mint 1 százaléka. Ha tartani szeretnénk a vállalást és a GDP 2 százalékát különítenénk el honvédelemre, az éves szinten csaknem 850 milliárd forintos kiadást jelentene.

Nagyjából ennyit költ most az állam az egyetemeken, a főiskolákon, illetve a gyógyító-megelőző ellátás intézményeiben személyi juttatásokra és dologi kiadásokra. 

Pontosan persze csak azt tudjuk megmondani, hogy most mennyi lenne a bruttó hazai össztermék 2 százaléka. Ha nő a GDP, vele együtt változik a kiadás összege is.

Az állam- és kormányfők mostani brüsszeli találkozóján egyébként ennél vadabb elképzelés is szóba került: Orbán Viktor miniszterelnök utalt arra, hogy az Egyesült Államok azt sem bánná, ha nem a GDP 2, hanem 4 százaléka menne minden tagállam költségvetéséből honvédelemre. A kormányfő úgy fogalmazott,

mit csinál ilyenkor egy amerikai? Azt mondja, hogy jó, akkor ne 2 százalékot költsetek, hanem 4-et. Tehát most abban a szakaszban vagyunk, amikor (...) még a nemzeti össztermék 2 százalékát sem fordítja mindenki biztonságra, de az amerikai már 4-ről beszél.

Ha ez az amerikai (a 4 százalékos) "álom" megvalósulna, az igencsak megdobná a magyar honvédelmi kiadásokat: 1600-1700 milliárd forintot kellene erre a célra elkülöníteni, négyszer annyit, mint most. Pontos számot természetesen itt sem tudunk írni, az idei évre tervezett 40 ezer milliárd forintos bruttó hazai összterméket vettük alapul.

Hová megy a pénz?

2018-ban a legtöbb pénz, 172 milliárd forint a bérekre megy el a katonaságnál. Dologi kiadásra 142 milliárd, felhalmozásra 70, fejezeti kezelésre 44, míg a migrációs problémák kezelésére 25 milliárd forint jut. Ehhez képest a NATO költségvetéséhez 4,5 milliárd forinttal járulunk hozzá, míg az Európai Unió védelmi alapjaiba 680 milliót utalunk. 2016-ig a Magyar Honvédség a költségvetés mostohagyereke volt, ebben az évben kezdődött a béremelés a katonáknál, és szintén ekkor hozott egy határozatot a kormány arról, hogy 2017-től 2026-ig minden évben fokozatosan emeli a honvédelmi kiadásokat: a GDP legalább 0,1 százalékpontos növelését írták elő, hogy a Magyar Honvédség teljesíteni tudja nemzetközi kötelezettségvállalását. A 0,1 százalékpontos emelés a mostani GDP-t alapul véve 40 milliárd forintos pluszt jelent. A kormány szerint ha minden évben ennyivel biztosan növelni tudjuk a honvédelmi kiadásokat, 2026-ra elérjük a hőn áhított 2 százalékot, GDP-arányosan. Igaz, az új honvédelmi miniszter, Benkő Tibor meghallgatásán azt pedzegette, hogy már 2024-re elérjük a 2 százalékos minimumot.

Mindenesetre az tény, hogy a NATO 29 tagállama közül mindössze 4 felel meg most az irányelveknek:

  • az USA a GDP 3,61%-át,
  • Görögország 2,38%-át,
  • Nagy-Britannia 2,21%-át,
  • Észtország 2,16%-át,
  • Lengyelország 2 %-át költi a hadseregére.

Ha a visegrádi országokat vesszük, az Eurostat adatai szerint arányaiban Magyarország költ a legkevesebbet a honvédelemre. Ezzel együtt a Magyar Honvédség technikailag is elmaradott a többi országhoz képest, komoly védelmi beszerzés utoljára a 14 Gripen hadrendbe állítása volt, más kérdés, hogy megfelelő harci fegyverzettel egyiket sem sikerült felszerelni. Emellett még a Mistral légvédelmi rendszer érdemes szóra. A kormány most azt ígéri, hogy

  • 2026-ig 20 milliárd forintot költ rakétarendszerre,
  • 2019-ig minden évben 10 milliárdot tüzérségi eszközökre és lőszerekre
  • 2023-ig ugyancsak 10 milliárdot korszerű katonai radarokra.
  • És ne feledjük a 20 darab H145M harci helikopter beszerzését 100 milliárd forintért

Idén elkezdik a laktanyák felújítását is: mintegy 11 milliárd forintot költenének a hódmezővásárhelyi, a tatai és a szolnoki bázisra, és lesznek lőterekkel felszerelt sportközpontok is, országszerte 16 városban.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!