Három évvel ezelőtt havonta jellemzően 8-9 milliárd Ft értékben vett fel a magyar lakosság személyi kölcsönt. Ugyanez a szám 2017 második félévében már közel volt a 30 milliárd Ft-hoz és idén májusban elérte a 45 milliárd Ft-ot! Ez havi 25-30 ezer új szerződést jelent. A hitelfelvételi kedv láthatóan meglódult, így érdemes egy kicsit a színfalak mögé nézni. Mi okozta a növekedést? Mik az alapvető jellemzői a személyi kölcsönöknek, és hogyan kerülhetők el a borzasztóan vonzó banki ajánlatokat követő csalódások?

A személyi kölcsön, szemben a lakáshitellel és autólízinggel, a bank által fedezet nélkül nyújtott hitel. A bankok a kölcsön megítéléséről főként az igénylő igazolt jövedelme alapján döntenek, ez alapján valószínűsítik, hogy visszakapják-e majd a pénzüket. Az adósok egy jelentős részének döntő tényező, hogy nem kerül a lakása megterhelésre. A cél ugyanis, hogy „legrosszabb esetben se” vihesse el a bank a meglévő lakást.

A személyi kölcsön nem csak fedezet nélküli, de szabadon felhasználható is. A leggyakoribb hitelcélok között szerepel az autóvásárlás (idősebb járművek esetén kedvező alternatíva lehet a lízinggel szemben), a lakásfelújítás, fedezetként nem elfogadható, kis értékű ingatlan megvásárlása, vagy kisebb értékű lakásfelújítás.

A növekedés hátterében nem kis mértékben a hitelpiac szerkezetének módosulása áll. Mindez egészen egyszerűen annyit jelent, hogy a személyi kölcsönök jelentős mértékben átvették a szabad felhasználású jelzáloghitelek szerepét. Ez utóbbiból ugyanis a válságot megelőzően havonta 50-60 milliárd Ft-ot folyósítottak a bankok, míg ma csupán 5-6 milliárdot. A két szabad felhasználású hiteltípus együttes folyósítása ma egyharmada a válság előtti értéknek, úgy hogy az egyikből már a 2008-as szintet 30-40%-kal meghaladóan helyeznek ki a bankok, a másikból pedig 90%-kal kevesebbet.

A növekedés másik meghatározó oka a személyi kölcsönök kamatának csökkenése, mely egyrészt az alacsony általános kamatszintnek, másrészt a bankok között egyre erősebbé váló versenynek köszönhető:

• ma forint alapon, fix kamatozással azonos a személyi kölcsönök átlagos kamatszintje a 2008-as válság előtti, svájci frankban (devizakockázattal) és változó kamattal (azaz kamatkockázattal folyósított személyi kölcsönökkel (13-14%)
• az átlagos kamatszint ráadásul – bár a hitelfelvevők egyre tudatosabbak – magasabb, mint az átlagembernek (200 ezer Ft-os átlagos nettó fizetéssel) potenciálisan elérhető kamatszint (9-10%)

Miért nem (igazi) alternatíva a szabad felhasználású jelzáloghitel?

A szabad felhasználású jelzáloghitel 1,5-2 millió Ft-os hitelösszegnél a magasabb kezdeti fix költségek miatt (az alacsonyabb kamatszint ellenére) nem kifizetődőbb a hitelfelvevő számára (azaz a THM eléri a jobb személyi kölcsön ajánlatok szintjét). A kezdeti költségek az értékbecslést, földhivatali eljárás díját, közjegyzői díjat foglalják magukban, mely összesen 40-70 ezer Ft között mozoghat és alacsonyabb jelzáloghitel-összegnél a bankok jellemzően nem engedik el. Sőt, egyes bankok 3 millió forint alatt nem is kínálnak szabad felhasználású jelzáloghitelt.

A csalogató banki ajánlatok és a valóság

A reklámokban szembejövő, kiemelten kedvező személyi kölcsönök jellemzően 7-9% közötti kamatszintet tartalmaznak. Sok bank esetében azonban 15-17% közé ugrik a kamatszint amennyiben:

• a kölcsön összege nem ér el egy jelentősebb értéket (pl. 2-3 millió Ft)
• a hiteligénylő nem kívánja az adott bankba érkeztetni a jövedelmét
• a hiteligénylő fizetése elmarad a bank által megcélzott szinttől

A legtöbben a hibát ott követik el, hogy megtetszik nekik egy kölcsönajánlat csalogató kamatszintje, elindítják az igénylést és fejben már el is költötték a pénzt, amikor kiderül, hogy bizony az adott esetben ez most 3 ezer Ft-tal több havi törlesztést eredményez… „Maradhat?”

Mindez egy élő példán: 1,5 millió Ft – végig fix kamatozással rendelkező – személyi kölcsönt szeretnénk felvenni 150 ezer Ft nettó jövedelemmel. A legjobb ajánlatok ezen feltételekkel 10% alatti kamatszinten elérhetők (32 300 Ft havi törlesztés). Az átlagos piaci ajánlat 14%-os kamattal és 35 200 Ft havi törlesztővel rendelkezik. A rossz döntés hatása tehát 174 000 Ft teljes különbséget fog eredményezni a futamidő alatt, ami a felvett 1,5 millió Ft kölcsön több mint 10%-a! Ezért érdemes a bankpiaci ajánlatokat komplexen bemutató személyi kölcsön kalkulátort használni.

Fenyeget a jövőbeli kamatemelés?

Az elmúlt hetekben a lakáshitelek esetében kapott nagyobb publicitást a kamatok emelkedése. Több mint 6 éves folyamatos kamatszintcsökkenés után érthető, hogy némi port vert fel a trend megfordulása. Az emelkedő kamat növekvő törlesztőrészeletet jelent.

Hogyan csapódik le mindez a személyi kölcsönök esetében? Két nagy különbséget lehet kiemelni:

1. a banki ajánlatok döntő többsége, 80%-a a futamidő alatt fix kamattal rendelkezik
2. a személyi kölcsönök futamideje sokkal rövidebb, mint a lakáshiteleké: 15-20 év helyett 5-6 év az átlagos futamidő. Minél rövidebb egy hitel futamideje, annál kisebb mértékben hat a törlesztőrészletre a kamatemelkedés (míg lakáshiteleknél egy százaléknyi kamatemelés 8-9%-ot is lökhet a havi törlesztőn, ugyanez a személyi kölcsönök esetében 1-1,1%)

Mi dönt el, hogy ki mennyi hitelt vehet fel?

Tömören: az igazolt jövedelem és a már meglévő, korábban felvett hitelek havi törlesztése a meghatározó.

A bankok a mai gyakorlatban jellemzően az igazolt havi nettó jövedelem 40%-áig terjedő törlesztéssel rendelkező kölcsönt hagynak jóvá az igénylőnek. Ha egy 200 ezer Ft-os havi nettó jövedelemből indulunk ki, akkor 80 ezer Ft-os törlesztőrészletet vállalhat maximum az adós. Ez 5 éves futamidő esetén 3,5-3,7 millió Ft személyi kölcsönt eredményez.

Más a helyzet, ha a hiteligénylőnek van már meglévő hitele. A példa kedvéért feltételezzük, hogy autólízinget fizet 40 ezer Ft havi törlesztővel. Ebben az esetben 1,75-1,85 millió Ft a felvehető hitelösszeg.

Nem a hitelösszeget, hanem a kölcsönhöz jutást befolyásolják még az alábbi tényezők:

• életkor: 21 év alatt jellemzően nem szeretnek a bankok személyi kölcsönt jóváhagyni
• a jövedelem mellett fontos, hogy ne álljon a hiteligénylő próbaidő alatt a munkáltatónál
• aki a KHR listán szerepel – csakúgy, mint más hitelt – személyi kölcsönt sem kaphat (az elenyésző, nem banki kivételeket inkább érdemes kihagyni, mert nem segítik, hanem inkább rontják az adós élethelyzetét)

Az alábbi kalkulátorral gyorsan áttekinthető, hogy adott jövedelem (és esetlegesen már meglévő hitel) mellett mekkora személyi kölcsön érhető el:

Gyakorlati tanácsok a személyi kölcsön felvételéhez

1. a legfontosabb (mint minden hitelnél) át kell gondolni, hogy valóban szükségünk van-e a hitelre, az új hitel tartósan hozzájárul-e az életminőségünk javulásához és biztosan, anyagi feszültségek nélkül teljesíthető-e a család számára a havi fizetési kötelezettség
2. nem érdemes az első csalogató ajánlatot elfogadni, az alapos választással százezer forint feletti összeget takaríthatunk meg (lásd fenti példa)
3. sokan elfeledkeznek meglévő folyószámlához vagy hitelkártyához kapcsolódó hitelkeretükről, mely negatívan befolyásolja a személyi kölcsön felvételét
4. bár kisebb a személyi kölcsönök esetében a kamatemelkedés kockázata, mint a lakáshiteleknél, a növekvő piaci kamatok miatt most érdemes a fix kamatozású konstrukciókat preferálni
5. csakúgy, mint bármilyen egyéb hitel esetén, másfél-két évente kötelező felülvizsgálni a meglévő hitelt, és ha van kedvezőbb ajánlat, akkor meglépni a hitelkiváltást
6. a kölcsön felvételét követően, ha nagyobb összegű megtakarítást sikerül összegyűjtenünk, akkor érdemes a kölcsönt részben vagy egészében idő előtt visszafizetni (a kölcsön kamata ugyanis definíciószerűen magasabb, mint a kockázat nélküli megtakarítással elérhető hozam)