Feszültség és konfliktus a szervezetben – Hogyan kezelhető?
Az egészséges csapatműködés és az eredményesség szempontjából kulcskérdés, hogyan kezeli a cégvezető a konfliktusokat.
Öt banki hirdetésből minimum 2 személyi kölcsönt kínál. Mit kell tudni erről a kölcsöntípusról, melyből havonta 25-30 ezer új szerződés születik? Mire kell vigyázni, hogy ne égesse meg magát a hitelfelvevő? Gyakorlati tudnivalók a Bankmonitor.hu szakértőitől.
Három évvel ezelőtt havonta jellemzően 8-9 milliárd Ft értékben vett fel a magyar lakosság személyi kölcsönt. Ugyanez a szám 2017 második félévében már közel volt a 30 milliárd Ft-hoz és idén májusban elérte a 45 milliárd Ft-ot! Ez havi 25-30 ezer új szerződést jelent. A hitelfelvételi kedv láthatóan meglódult, így érdemes egy kicsit a színfalak mögé nézni. Mi okozta a növekedést? Mik az alapvető jellemzői a személyi kölcsönöknek, és hogyan kerülhetők el a borzasztóan vonzó banki ajánlatokat követő csalódások?
A személyi kölcsön, szemben a lakáshitellel és autólízinggel, a bank által fedezet nélkül nyújtott hitel. A bankok a kölcsön megítéléséről főként az igénylő igazolt jövedelme alapján döntenek, ez alapján valószínűsítik, hogy visszakapják-e majd a pénzüket. Az adósok egy jelentős részének döntő tényező, hogy nem kerül a lakása megterhelésre. A cél ugyanis, hogy „legrosszabb esetben se” vihesse el a bank a meglévő lakást.
A személyi kölcsön nem csak fedezet nélküli, de szabadon felhasználható is. A leggyakoribb hitelcélok között szerepel az autóvásárlás (idősebb járművek esetén kedvező alternatíva lehet a lízinggel szemben), a lakásfelújítás, fedezetként nem elfogadható, kis értékű ingatlan megvásárlása, vagy kisebb értékű lakásfelújítás.
A növekedés hátterében nem kis mértékben a hitelpiac szerkezetének módosulása áll. Mindez egészen egyszerűen annyit jelent, hogy a személyi kölcsönök jelentős mértékben átvették a szabad felhasználású jelzáloghitelek szerepét. Ez utóbbiból ugyanis a válságot megelőzően havonta 50-60 milliárd Ft-ot folyósítottak a bankok, míg ma csupán 5-6 milliárdot. A két szabad felhasználású hiteltípus együttes folyósítása ma egyharmada a válság előtti értéknek, úgy hogy az egyikből már a 2008-as szintet 30-40%-kal meghaladóan helyeznek ki a bankok, a másikból pedig 90%-kal kevesebbet.
A növekedés másik meghatározó oka a személyi kölcsönök kamatának csökkenése, mely egyrészt az alacsony általános kamatszintnek, másrészt a bankok között egyre erősebbé váló versenynek köszönhető:
Miért nem (igazi) alternatíva a szabad felhasználású jelzáloghitel?
A szabad felhasználású jelzáloghitel 1,5-2 millió Ft-os hitelösszegnél a magasabb kezdeti fix költségek miatt (az alacsonyabb kamatszint ellenére) nem kifizetődőbb a hitelfelvevő számára (azaz a THM eléri a jobb személyi kölcsön ajánlatok szintjét). A kezdeti költségek az értékbecslést, földhivatali eljárás díját, közjegyzői díjat foglalják magukban, mely összesen 40-70 ezer Ft között mozoghat és alacsonyabb jelzáloghitel-összegnél a bankok jellemzően nem engedik el. Sőt, egyes bankok 3 millió forint alatt nem is kínálnak szabad felhasználású jelzáloghitelt.
A csalogató banki ajánlatok és a valóság
A reklámokban szembejövő, kiemelten kedvező személyi kölcsönök jellemzően 7-9% közötti kamatszintet tartalmaznak. Sok bank esetében azonban 15-17% közé ugrik a kamatszint amennyiben:
A legtöbben a hibát ott követik el, hogy megtetszik nekik egy kölcsönajánlat csalogató kamatszintje, elindítják az igénylést és fejben már el is költötték a pénzt, amikor kiderül, hogy bizony az adott esetben ez most 3 ezer Ft-tal több havi törlesztést eredményez… „Maradhat?”
Mindez egy élő példán: 1,5 millió Ft – végig fix kamatozással rendelkező – személyi kölcsönt szeretnénk felvenni 150 ezer Ft nettó jövedelemmel. A legjobb ajánlatok ezen feltételekkel 10% alatti kamatszinten elérhetők (32 300 Ft havi törlesztés). Az átlagos piaci ajánlat 14%-os kamattal és 35 200 Ft havi törlesztővel rendelkezik. A rossz döntés hatása tehát 174 000 Ft teljes különbséget fog eredményezni a futamidő alatt, ami a felvett 1,5 millió Ft kölcsön több mint 10%-a! Ezért érdemes a bankpiaci ajánlatokat komplexen bemutató személyi kölcsön kalkulátort használni.
Fenyeget a jövőbeli kamatemelés?
Az elmúlt hetekben a lakáshitelek esetében kapott nagyobb publicitást a kamatok emelkedése. Több mint 6 éves folyamatos kamatszintcsökkenés után érthető, hogy némi port vert fel a trend megfordulása. Az emelkedő kamat növekvő törlesztőrészeletet jelent.
Hogyan csapódik le mindez a személyi kölcsönök esetében? Két nagy különbséget lehet kiemelni:
Mi dönt el, hogy ki mennyi hitelt vehet fel?
Tömören: az igazolt jövedelem és a már meglévő, korábban felvett hitelek havi törlesztése a meghatározó.
A bankok a mai gyakorlatban jellemzően az igazolt havi nettó jövedelem 40%-áig terjedő törlesztéssel rendelkező kölcsönt hagynak jóvá az igénylőnek. Ha egy 200 ezer Ft-os havi nettó jövedelemből indulunk ki, akkor 80 ezer Ft-os törlesztőrészletet vállalhat maximum az adós. Ez 5 éves futamidő esetén 3,5-3,7 millió Ft személyi kölcsönt eredményez.
Más a helyzet, ha a hiteligénylőnek van már meglévő hitele. A példa kedvéért feltételezzük, hogy autólízinget fizet 40 ezer Ft havi törlesztővel. Ebben az esetben 1,75-1,85 millió Ft a felvehető hitelösszeg.
Nem a hitelösszeget, hanem a kölcsönhöz jutást befolyásolják még az alábbi tényezők:
Az alábbi kalkulátorral gyorsan áttekinthető, hogy adott jövedelem (és esetlegesen már meglévő hitel) mellett mekkora személyi kölcsön érhető el:
Gyakorlati tanácsok a személyi kölcsön felvételéhez
Az egészséges csapatműködés és az eredményesség szempontjából kulcskérdés, hogyan kezeli a cégvezető a konfliktusokat.
A vállalkozások belső problémáiból eredő pénzügyi válságok jelentős része elkerülhető lenne. Mutatjuk hogyan.
Összefoglaló a kedvezményes konstrukciók feltételeiről: mire, milyen feltételekkel lehet igényelni ilyen forrást?
A sikeres cégfelvásárlás alapja az előre megtervezett finanszírozási háttér. Milyen szempontokat szükséges feltétlenül szem előtt tartani ennek során.
Sűrű ősszel számol az a politikai agenda, amely Magyar Péter szerint a Karmelitából jutott el hozzá, és bár Kocsis Máté és a kormány is cáfolta, van benne valós dátum. Bár az október 23-i Békemenetről Csizmadia László főszervező nem tud, a HVG-nek nem is zárta ki, hogy lesz. A szeptember 21-i Harcosok Klubja-összejövetel lehet igaz, de a helyszín, a Budapest Aréna nem adhat felvilágosítást.