Üvegházhatású gázokat, köztük metánt és etilént bocsátanak ki a mindennapos tárgyakban használt műanyagok, ha napfény éri őket – mutatták ki amerikai kutatók, akik tanulmányukban arra is felhívták a figyelmet, hogy az ilyen forrásból származó üvegházhatású gázkibocsátást eddig nem vették figyelembe a klímakutatásokban.

A Hawaii Egyetem szakemberei a műanyag palackoktól és műanyag zacskóktól kezdve az ipari csomagolóanyagokon át az élelmiszerek csomagolására használt műanyagig mindent teszteltek tanulmányukban.

A legerőteljesebb kibocsátó a polietilén, amelyet a műanyag zacskók készítéséhez használják, és ez a legnagyobb mennyiségben előállított és hulladékba kerülő szintetikus polimer a világon – írták a kutatók, akik még nem számolták ki, mekkora mennyiségű üvegházhatású gázt bocsátanak ki a bomló műanyagok.

Szükség van ennek megállapítására, mivel bolygónkon több mint nyolcmilliárd tonna műanyag szemét van, amelyek többsége nem újrahasznosítható, és becslések szerint a következő két évtizedben megduplázódik a műanyagok előállítása – hangsúlyozta David Karl, a PLOS ONE tudományos folyóiratban megjelent tanulmány egyik szerzője.

A műanyagról köztudott, hogy veszélyes vegyi anyagokat bocsát ki, amikor a vízben vagy a földben lebomlik. Az üvegházhatású gázkibocsátás minden idők legmagasabb szintjét érte el az elmúlt években, globális felmelegedést okozva, világszerte veszélyeztetve a tengerparti közösségek létét.

Figyelembe véve azt, hogy milyen hatalmas mennyiségű műanyagot mos a víz a tengerpartokra, továbbá a környezetünkben lévő műanyag mennyiségét, tanulmányunk eredményei további bizonyítékul szolgának ahhoz, hogy már a forrásánál le kell állítani a műanyag, különösen az egyszer használatos műanyag gyártását – mondta Sarah-Jeanne Royer, a tanulmány vezető szerzője, aki társaival véletlenül fedezte fel azt, hogy a metán lebomlása sokkal erőteljesebb, mint arra számítottak volna.

Korábbi kutatások szerint 1950 óta több mint kilencmilliárd tonna műanyagot állítottak elő a világon, többségük szeméttárolókba került, vagy a környezetet szennyezi. A kutatók már többször kimutatták a műanyaggyártáshoz használt vegyületek, köztük a biszfenol A (BPA) egészségkárosító hatását.

A Csendes-óceánon úszó szemétfolt a korábban feltételezettnél 16-szor több műanyaghulladékot tartalmaz, ami jelentős veszélyt jelent a táplálkozási láncra – állapították meg márciusban kutatók.