Donald Trump nyilvánvalóan csak el akarja terelni a figyelmet arról, hogy két régi közeli munkatársát, Michael Cohent és Paul Manafortot elítélte a bíróság- jegyzi meg gúnyosan a New Yorki Bloomberg.

I have asked Secretary of State @SecPompeo to closely study the South Africa land and farm seizures and expropriations and the large scale killing of farmers. “South African Government is now seizing land from white farmers.” @TuckerCarlson @FoxNews

— Donald J. Trump (@realDonaldTrump) 2018. augusztus 23.

 A gazdasági portálnak nyilatkozó szakértők viszont arra mutatnak rá, Trump támadása igen kínosan érintheti a randot, amely jóval sérülékenyebb, mint a török líra. Törökország GDP-je 880 milliárd dollár, Ankara Washington NATO szövetségese, mégis amikor Trump megtámadta Erdogan rendszerét egy amerikai lelkész fogva tartása miatt, a líra mélyrepülésbe kezdett

. Ehhez képest Dél Afrika GDP-je csak 350 milliárd dollár és az ország a legnagyobb haszonélvezője annak az amerikai programnak, amely afrikai áruk egy részét vámmentesen engedi be az Egyesült Államokba. Ha jönnek a szankciók, akkor Dél-Afrikának annyi...

 Miért és főként kikért aggódik Trump?

Azokért a fehérekért, akik a kezükben tartják a földek háromnegyedét Dél-Afrikában, és akiket Cyril Ramaphosa elnök most meg akar ettől fosztani. Dél-Afrika elnöke hangsúlyozza, törvényes kisajátítást terveznek. Ehhez először is módosítani kell az alkotmányt. Azon kívül arra is ügyelnek majd, hogy ne omoljon össze a mezőgazdaság, mint Zimbabwéban. Ahol Mugabe elnök irányításával kisajátították a fehérek földjeit és bekövetkezett a gazdaság teljes összeomlása.

Dél-Afrikában a protestáns farmerek már évszázadok óta gazdálkodnak a földeken, melyhez a jogot a gyarmatosító hatalomtól szerezték meg. A farmerek többsége búr, vagyis holland származású, de vannak közöttük francia hugenották is, akik a vallási üldözés elől menekültek el Európából. Apartheid rendszert tartottak fenn, amely garantálta a fehér kisebbség jogait a fekete többséggel szemben. Amikor a rendszer megbukott, akkor a fehér farmerek tartottak a változástól, de Nelson Mandela elnök garantálta a jogaikat, melyeket az alkotmányba is belefoglaltak. Ezért kell most módosítani az alkotmányt ahhoz, hogy a fehér farmerek földjeit kisajátíthassák.

Mi lesz a búrokkal?

 Jelentős részük a kivándorláson gondolkodik. Ausztrália már felajánlotta, befogadja őket. Sokan Európába készülnek vissza, az őseik földjére. Csakhogy Európában méregdrága a föld. Ezért még olyan elszántak is akadnak, akik Oroszország isten háta mögötti vidékein keresik a boldogulást. Az Rt.com beszámolója szerint nemrég egy búr küldöttség látogatott el Krasznodar környékére. Ez Oroszország déli mezőgazdasági vidéke - Gorbacsov szűkebb pátriája. A búrok dicsérték a föld minőségét és az orosz körülményekhez képest enyhe éghajlatot. Az Rt.com szerint 15 ezer búr áll készen arra, hogy Dél-Afrikából átköltözzön Oroszország déli részére. A sors iróniája az, hogy a kormányzó fekete párt, az ANC sok vezetője annak idején a nagy Szovjetunióban végzett, mely lelkesen támogatta őket az apartheid idején. Most viszont Moszkva tárt karokkal várja a búrokat.

Akik még kivárnak, hiszen egyelőre még semmi sem biztos. Meghátrál-e Dél-Afrika? Cyril Ramaphosa elnök nem könnyen léphet vissza, mert az országban választások lesznek, és a fekete többség a fehér kisebbség földjeire ácsingózik. Az Egyesült Államokban is választások lesznek: Trumpnak ugyancsak fontos lenne a győzelem. Ha ugyanis a republikánus párt elveszíti a többséget a washingtoni kongresszusban, akkor az ellene folyó vizsgálat drámai színezetet ölthetne. Akár az impeachment is felmerülne, ami az elnök eltávolítását jelenti- jogi eszközökkel. Trump viszont nemhogy megbukni nem akar, de 2024-ig szeretne a Fehér Házban maradni. Ezért most a búrokért aggódik Dél -Afrikában, akik közül sokan annyira nehéz helyzetben vannak, hogy már azt fontolgatják, kivándorolnak Oroszországba.