Jogszabályi megfelelés az akkumulátorgyártás hulladékkezelésében – mit ír elő az EU és Magyarország?
A szabályozás egyre szigorúbb, a megfelelés jogi kötelezettség és stratégiai kérdés is.
Legalább mini bölcsődéket kell nyitni minden településen, ahol ezt akár csak öt család igényli. Sok kistelepülésen jelentkező van, de pénz nincs a nyitásra.
„Olyan kötelező önkormányzati feladattal, amelyre nem adnak megfelelő forrást, azzal nem tudunk mit kezdeni”
– nyilatkozta a szoljon.hu újságírójának Tiszatenyő polgármestere, Kazinczi István. Az Emberi Erőforrások Minisztériumának rendelete szerint minden településen kötelező feladat a bölcsőde elindítása, amennyiben legalább negyven három év alatti gyermek él ott, illetve ha legalább öt család bejelenti az igényét a szolgáltatásra. Ahol korábban nem működött egyáltalán a pici gyermekek számára intézmény, ott a kormány a mini bölcsődék beindításához, pályázaton elnyerhető, maximum tízmillió forinttal szállt volna be ezek létrehozásába, de több helyen, mint például Tiszatenyőn, ebből az összegből nem tudták kihozni a nyitást, ezért visszaadták a pénzt.
A lap megkeresett más kistelepüléseket is, akadt olyan is, ahol már az utolsó simításokat végzik a bölcsődén, de van olyan település, ahol az igénylők száma nem éri el az elindításhoz szükséges létszámot. Tiszatenyőn kívül azonban van több olyan falu, ahol igény volna, de a felhasználható tízmilliós állami támogatásból nem tudják kialakítani a bölcsődét, ezért előfordult, hogy ők nem is pályáztak a pénzre.
Van arra is lehetőség, hogy amennyiben nem tud még a pályázat segítségével sem bölcsődét elindítani egy önkormányzat, akkor vagy társulásban kell erről gondoskodni, vagy ellátási szerződést kell kötni egy közeli település bölcsődéjével. Ebben az esetben viszont reggelente hurcolhatják a kisgyermeket egyik faluból a másikba, ami nem biztos, hogy túl nagy segítséget jelent a családoknak.
Arról pedig a hvg.hu is írt néhány hónappal ezelőtt, hogy a Csongrád megyei Kübekháza is építene bölcsődét, mert náluk még a tervezett férőhelyek duplájára is volna igény, de itt sem fogtak hozzá az építkezéshez, ugyanis a falu TOP pályázatban nyert pénzt erre a célra, de mire elbírálták a pályázatot, addigra az harmadával többe kerül, nekik 100 millió forint kellene a beruházáshoz. Ezért Kübekháza polgármestere még hetekkel ezelőtt levelet írt Novák Katalinnak, az Emmi államtitkárának azért, hogy egészítse ki az állam a pályázati pénzüket abból a 20 milliárd forintos forrásból, amelyet a mini bölcsődékre szánna a kormány. A közelmúltban a választ is megkapta Molnár a minisztériumból, ebben azt írják, hogy rövidesen új pályázatok fognak megjelenni, és bíznak abban, hogy az ott elérhető összegekből már futja a bölcsődékre. Ha erre az összegre pályázik Kübekháza, akkor a TOP pályázatot viszont vissza kell adnia, pedig a tervek elkészítésével már milliókat költött el.
A szabályozás egyre szigorúbb, a megfelelés jogi kötelezettség és stratégiai kérdés is.
Van egy piaci szegmens, amely feltámadni látszik, de a megrendelő fejével kell gondolkodni.
Számos kedvezményes kamatozású termék érhető el a Széchenyi Kártya Programban, illetve az EXIM Magyarországnál.
A képzések támogatása segíti az alkalmazkodóképességet és a termelékenység javítását – a vállalkozások széles köre számára érhető el ehhez pályázati forrás.
Idén először a kormány nem utólag dob mentőövet az adósságoktól roskadozó kórházaknak, hanem már év közben folyósít 150 milliárd forintot. Ebből 47 milliárdot csak a kórházi koszt feljavítása visz el. Arról, hogy mire elég mindez, és mit kellene tennie a következő kormánynak, Sinkó Eszter egészségügyi közgazdászt kérdeztük.
Érdekes, hogy a „luxizás” ellen most szót emelő Lázár magántulajdonában is volt már ilyen típusú autó.
„Bárhová megy is az ember, önmagától nem tud megszabadulni” – írja családja náci múltjáról szóló Drága bácsikám című könyvében az írónő, Hermann Göring családjának leszármazottja. HVG-portré.