Egy kedélyes nap Salzburgban: ma sem oldottak meg semmit az EU vezetői

Don't worry, be happy!

Ha találós kérdést tennénk fel, vajon melyik uniós vezető nyugtatgatta így az újságírókat a Brexittel kapcsolatban a salzburgi EU-csúcson, jó eséllyel olvasóink többsége kitalálná: az EU nagy mókamestere, Jean-Claude Juncker volt az. Dalra azért nem fakadt az Európai Bizottság elnöke, azt meghagyta Bobby McFerrinnek.

A Brexit ügye persze távolról sem annyira vidám, mint ahogy az amerikai dzsesszénekes klasszikusában az élet, és megint keveseket fogunk meglepni azzal, hogy a brit kilépéssel kapcsolatos kérdéseket a tiroli városban tartott informális csúcstalálkozón sem sikerült megoldaniuk a feleknek.

Annyira azonban nem sikerült előrehaladni, hogy azt egyáltalán meg tudják mondani, mikorra születhet meg a megállapodás. A jelenlegi optimista-realista forgatókönyv Donald Tusk EU-tanácsi elnök szerint az, hogy az októberi EU-csúcson sikerül „maximális előrehaladást elérni”, és akkor dönthet arról, érdemes-e összehívni november közepére egy rendkívüli csúcsot, hogy véglegesítsék a megállapodást.

Donald Tusk érkezik az Európai Unió salzburgi nem hivatalos csúcstalálkozójának második napi ülésére 2018. szeptember 20-án

MTI / /EPA / Christian Bruna

Tusk tehát elvetette azt, hogy már most összehívja a találkozót, ami arra utal, még mindig létezik a pesszimista-realista szcenárió: az, hogy a britek jövő márciusban megegyezés nélkül lépnek ki az unióból. Előtte pedig a stábja is tréfálkozott egy kicsit: a szerdai fagyis fotó után ma egy olyan képet posztoltak ki, amelyen az elnök Theresa May-t kínálja süteménnyel, azzal a képaláírással, hogy „nem lehet csemegézni”. Ez utal arra az uniós alapelvre, hogy a britek nem válogathatnak, milyen uniós szabályokat vetnének el, és melyeket tartanák meg a távozás után.

Alapvetően az a tárgyalások jelenlegi nagy problémája is: akármennyire szimpatikusnak, előremutatónak és bátornak nevezik Brüsszelben és a tagországokban a londoni kormány utolsó, „Chequers” javaslatcsomagját, annak épp az alapvetését utasítják el. Azt, hogy a szolgáltatások terén független lenne a szigetország, a termékkereskedelemben azonban a belső piac része maradna.

A brit kormány szerint ez az egyetlen módja annak, hogy az ír-északír határ átjárható maradjon, az európai vezetők szerint azonban ez hátrányos lenne az EU számára – miközben a határ átjárhatóságát is szeretnék elérni. May nem vállalna ugyan több kompromisszumot, de azért új javaslatot ígért. Azt viszont elvetette, hogy újabb népszavazást tartsanak a brit kilépésről: a nép döntött, nekünk kötelességünk végrehajtani – fogalmazott.

Juncker az Európai Bizottság részéről a múlt héten szoros, ám a szabadkereskedelem elvein alapuló kapcsolatot ajánlott Londonnak – Salzburgban ilyen konkrét tervek nem hangzottak el, az egyetlen konkrétum leginkább az volt, hogy a bizottsági elnök megerősítette: Brüsszelnek is van terve arra nézve, ha nem lesz megállapodás.

Az uniós országok egységét egyedül Orbán Viktor magyar miniszterelnök törte meg, aki a salzburgi tárgyalásra érkezve reggel arról beszélt: leginkább fair Brexitet szeretne, amelyben nem büntetnék a britek.

A rövid nyilatkozat legérdekesebb momentuma azonban nem ez, hanem az a kedélyes kézfogás, ahogy Orbán Viktor és Legnagyobb Európai Ellenfele, Emmanuel Macron francia államfő fogadja egymást. Hiába, egy ragyogó nap Mozart szülővárosában sokkal kedélyesebb, mint bármelyik találkozó a szürke Brüsszelben.

A viszony azért nem felhőtlen: miközben Orbán Viktor a csúcs előtt azt mondta, a Sargentini-jelentésen „mindenki csak nevet”, Macron annál több szót szentelt a Magyarország ellen a jogállami normák megsértése miatt elindított, 7. cikk szerinti eljárásnak. A politikus közölte: elégedett az Európai Parlamentben lezajlott vitával, és azt kívánja, hogy az ügyről a Tanácsban, annak legmagasabb szintjén is tárgyalhassanak majd.

Maga a Sargentini-jelentés nem került az asztalra az osztrák városban, mégis akadt olyan javaslat, amely szembeállíthatta a magyar kormányt a többséggel. Ilyen Juncker, elsősorban a külső határok védelmét segítő uniós testület, a Frontex megerősítésével kapcsolatos múlt heti előterjesztése. Orbán Viktor és a Fidesz-vezetők olvasatában ez a határőrizet szuverén jogának csorbítását jelenti, és – mint a házigazda osztrák kancellár, Sebastian Kurz megjegyezte a záró sajtótájékoztatón – nem ő az egyetlen, aki ezt így látja. Sebastian Kurz azonban ezzel is szembekerült a magyar kormánnyal: „teljes mértékben támogatom a javaslatot” – fogalmazott.

Azon pedig aligha lepődik meg bárki, hogy az informális csúcson sem sikerült megállapodni arról, milyen módon kezelje az EU a migrációs válságot. Októberben és decemberben újra próbálkoznak.