Miért veszélyes halogatni a digitalizációt? Cégvezetőként ezeket érdemes átgondolnia!
Aki időben cselekszik, hatékonyabban működik és pályázatokhoz, új piacokhoz is hozzáférhet.
Don't worry, be happy!
Ha találós kérdést tennénk fel, vajon melyik uniós vezető nyugtatgatta így az újságírókat a Brexittel kapcsolatban a salzburgi EU-csúcson, jó eséllyel olvasóink többsége kitalálná: az EU nagy mókamestere, Jean-Claude Juncker volt az. Dalra azért nem fakadt az Európai Bizottság elnöke, azt meghagyta Bobby McFerrinnek.
A Brexit ügye persze távolról sem annyira vidám, mint ahogy az amerikai dzsesszénekes klasszikusában az élet, és megint keveseket fogunk meglepni azzal, hogy a brit kilépéssel kapcsolatos kérdéseket a tiroli városban tartott informális csúcstalálkozón sem sikerült megoldaniuk a feleknek.
Annyira azonban nem sikerült előrehaladni, hogy azt egyáltalán meg tudják mondani, mikorra születhet meg a megállapodás. A jelenlegi optimista-realista forgatókönyv Donald Tusk EU-tanácsi elnök szerint az, hogy az októberi EU-csúcson sikerül „maximális előrehaladást elérni”, és akkor dönthet arról, érdemes-e összehívni november közepére egy rendkívüli csúcsot, hogy véglegesítsék a megállapodást.
Donald Tusk érkezik az Európai Unió salzburgi nem hivatalos csúcstalálkozójának második napi ülésére 2018. szeptember 20-án
MTI / /EPA / Christian Bruna
Tusk tehát elvetette azt, hogy már most összehívja a találkozót, ami arra utal, még mindig létezik a pesszimista-realista szcenárió: az, hogy a britek jövő márciusban megegyezés nélkül lépnek ki az unióból. Előtte pedig a stábja is tréfálkozott egy kicsit: a szerdai fagyis fotó után ma egy olyan képet posztoltak ki, amelyen az elnök Theresa May-t kínálja süteménnyel, azzal a képaláírással, hogy „nem lehet csemegézni”. Ez utal arra az uniós alapelvre, hogy a britek nem válogathatnak, milyen uniós szabályokat vetnének el, és melyeket tartanák meg a távozás után.
Alapvetően az a tárgyalások jelenlegi nagy problémája is: akármennyire szimpatikusnak, előremutatónak és bátornak nevezik Brüsszelben és a tagországokban a londoni kormány utolsó, „Chequers” javaslatcsomagját, annak épp az alapvetését utasítják el. Azt, hogy a szolgáltatások terén független lenne a szigetország, a termékkereskedelemben azonban a belső piac része maradna.
A brit kormány szerint ez az egyetlen módja annak, hogy az ír-északír határ átjárható maradjon, az európai vezetők szerint azonban ez hátrányos lenne az EU számára – miközben a határ átjárhatóságát is szeretnék elérni. May nem vállalna ugyan több kompromisszumot, de azért új javaslatot ígért. Azt viszont elvetette, hogy újabb népszavazást tartsanak a brit kilépésről: a nép döntött, nekünk kötelességünk végrehajtani – fogalmazott.
Juncker az Európai Bizottság részéről a múlt héten szoros, ám a szabadkereskedelem elvein alapuló kapcsolatot ajánlott Londonnak – Salzburgban ilyen konkrét tervek nem hangzottak el, az egyetlen konkrétum leginkább az volt, hogy a bizottsági elnök megerősítette: Brüsszelnek is van terve arra nézve, ha nem lesz megállapodás.
Az uniós országok egységét egyedül Orbán Viktor magyar miniszterelnök törte meg, aki a salzburgi tárgyalásra érkezve reggel arról beszélt: leginkább fair Brexitet szeretne, amelyben nem büntetnék a britek.
A rövid nyilatkozat legérdekesebb momentuma azonban nem ez, hanem az a kedélyes kézfogás, ahogy Orbán Viktor és Legnagyobb Európai Ellenfele, Emmanuel Macron francia államfő fogadja egymást. Hiába, egy ragyogó nap Mozart szülővárosában sokkal kedélyesebb, mint bármelyik találkozó a szürke Brüsszelben.
A viszony azért nem felhőtlen: miközben Orbán Viktor a csúcs előtt azt mondta, a Sargentini-jelentésen „mindenki csak nevet”, Macron annál több szót szentelt a Magyarország ellen a jogállami normák megsértése miatt elindított, 7. cikk szerinti eljárásnak. A politikus közölte: elégedett az Európai Parlamentben lezajlott vitával, és azt kívánja, hogy az ügyről a Tanácsban, annak legmagasabb szintjén is tárgyalhassanak majd.
Maga a Sargentini-jelentés nem került az asztalra az osztrák városban, mégis akadt olyan javaslat, amely szembeállíthatta a magyar kormányt a többséggel. Ilyen Juncker, elsősorban a külső határok védelmét segítő uniós testület, a Frontex megerősítésével kapcsolatos múlt heti előterjesztése. Orbán Viktor és a Fidesz-vezetők olvasatában ez a határőrizet szuverén jogának csorbítását jelenti, és – mint a házigazda osztrák kancellár, Sebastian Kurz megjegyezte a záró sajtótájékoztatón – nem ő az egyetlen, aki ezt így látja. Sebastian Kurz azonban ezzel is szembekerült a magyar kormánnyal: „teljes mértékben támogatom a javaslatot” – fogalmazott.
Azon pedig aligha lepődik meg bárki, hogy az informális csúcson sem sikerült megállapodni arról, milyen módon kezelje az EU a migrációs válságot. Októberben és decemberben újra próbálkoznak.
