Reflektorfényben a vagyonadó
A téma rekordgyorsasággal került terítékre. A kormányzati szándék egyértelmű.
A világon megtermelt élelmiszer egyharmada, évente mintegy 1,3 milliárd tonna végzi hulladékként vagy megy kárba. Az ENSZ mezőgazdasági szervezete, a FAO adatai szerint a világ tehetős országaiban évente keletkező élelmiszer-hulladék mennyisége, 222 millió tonna nem sokkal marad el Afrika szubszaharai térségének teljes éves élelmiszer-termelésétől. Magyarországon évente mintegy 1,8 millió tonna élelmiszer-hulladék keletkezik, ennek jelentős hányada – körülbelül harmada – a háztartásokban termelődik.
Ha fejenként nézzük az arányokat, akkor azt mondhatjuk, hogy Magyarországon, éves szinten 68 kiló élelmiszer-hulladék keletkezik, ami az élelmiszer-vásárlásunk 10-11 százalékát teszi ki. „A KSH által közölt fogyasztási adatokból kiindulva ez azt jelenti, hogy az otthoni élelmiszerpazarlás megszüntetésével egy átlagos háztartásban havonta és személyenként ezer forintot lehetne megtakarítani. Egy négytagú család esetében ez évente mintegy 50 ezer forintot jelent, amiből akár kétheti hipermarketes nagybevásárlás is kihozható” – hívja fel a figyelmet Budai Nikoletta, az LG háztartási elektronika üzletágának termékspecialistája.
Szerinte ezen úgy is lehetne változtatni, ha az emberek a megszokottnál takarékosabban használnák a hűtőjüket. Egy brit felmérés szerint, ha a háztartások 7 Celsius-fok helyett az élelmiszerek jobb eltarthatóságát szolgáló 4 fokon üzemeltetnék a frizsiderüket, továbbá a hűtést igénylő élelmiszereket mindig a hűtőben tárolnák, a hűtést nem igénylőket pedig eltávolítanák a készülékekből, évente csaknem félmilliárd fontot takarítanának meg, miközben a hűtők nagyobb energiafogyasztása csupán 80 millió font többletköltséget eredményezne – írja a Piac és Profit.
