Nyersanyagpiaci kilátások 2025 második felére
Mi várható a piacokon a globális gazdasági bizonytalanság, a kereskedelmi háborúk és a geopolitikai konfliktusok időszakában?
A törvényhozók megszavazták a következő öt évre szóló önvédelmi fejlesztési terv költségvetését: jenben kimondani is nehéz, 27 470 milliárdról van szó, euróban kicsit megfoghatóbb: 210 milliárd. Óriási összeg.
Ebből a pénzből Japán modern F–35-ös amerikai harci gépeket vesz. Már megrendeltek negyvenkettőt, de most Shinzo Abe kormányfő bejelentette, hogy további 105-öt vesznek a Lockheed Martin gyártotta gépekből. Ezek között lesz jó néhány F–35 B, lopakodó, amelynek egy nagyon rövid pálya is elég a felszálláshoz, és akár függőlegesen is le tud szállni egy repülőgép-hordozóra. És itt az igazi történelmi újdonság. A japán kormány bejelentette, hogy két helikopter-hordozó hajót repülőgépek indítására és fogadására is képessé alakítanak át. A II. világháború óta Japán nem rendelkezik ilyen vízi járművekkel. A kormányszóvivő azért igyekezett lecsitítani a kedélyeket: azt mondta, hogy mindez illeszkedik az ország pacifista alkotmányába, amely tiltja a háborút, de megengedi a racionális méretű önvédelmi erők létrehozását.
A fontos döntések mögött a kínai katonai kapacitás rohamos növekedése áll, igaz Észak-Korea rakétafenyegetése és az oroszok egyre aktívabb katonai tevékenysége is ott áll Sinzho Abe kormányfő érvrendszerében. A hivatalos magyarázat szerint az új fegyverrendszerek csak „…az önvédelmi erők rugalmas reagálási képességét erősítik”, tehát mindez nincs ellentmondásban az alkotmánnyal. Persze Pekingben mindezt másképp látják és a kínai kormány szerint a japán fegyverkezés nem segíti elő a két ország viszonyának javulását.
Ahol viszont valóban elégedettek a politikusok, az Washington és a Trump adminisztráció. A 210 milliárd eurót ugyanis szinte az utolsó centig amerikai cégek kapják: A Lockheed szállítja a harci gépeket, a Boeingtól négy, légi utántöltő KL–46 Pegazust rendeltek és két rakétavédelmi rendszert is vásárolnak amerikai gyártóktól a japánok. Trump elnök nemrég kifogásolta, hogy a japán cégek sokkal többet adnak el az USA-ban, mint amennyit ott vásárolnak. Most ez a 210 milliárdos fegyvervásárlás azért csökkenti a kereskedelmi deficitet, és javítja Trump közérzetét. (via Les Echos, AFP)
Mi várható a piacokon a globális gazdasági bizonytalanság, a kereskedelmi háborúk és a geopolitikai konfliktusok időszakában?
A szabályozás egyre szigorúbb, a megfelelés jogi kötelezettség és stratégiai kérdés is.
Van a kártyás fizetés elfogadásánál kevésbé költséges megoldás is már a piacon: a qvik rendszer használatával a költségek 30–40 százalékkal mérsékelhetők.
A bvk hosszú távú döntés, az adózási kérdéseket ezt figyelembe véve célszerű kezelni.
Magyarország 22 ország közül a 22. helyen áll abban a rangsorban, amelyet az alapján állítottak össze, hogy mennyire elégedettek a lakosok az egészségüggyel.
Már a Szijjártó-libling akkugyáraknak sem jut az egyedi állami támogatásokból. Az Állami Számvevőszék súlyos kritikákat fogalmazott meg e rendszerrel szemben, mert nem szolgálja a gazdaság érdekeit.
„Elértük a határt, szürkeségben mi vagyunk élen” – énekli Zentai Márk, aki a Mörk leállása óta szólóban zenél. Az új dal címe Szabadon, és a részben a Pride felvonuláson forgatott klipje a HVG-n látható először.
Azután, hogy a kormány ellenőrzést lengetett be.
A „jogosulatlan” kriptováltás bekerült a Btk-ba, azonnali hatállyal leállították.
Egészen hihetetlennek tűnő hírek, melyekről kiderült, hogy igazak. Hihető átverések. Mindkét fajtából jutott bőven az elmúlt hetekben a közösségi oldalakra.
Néhány szón, gesztuson múlt 1990-ben, hogy nem borította el Erdélyt az erőszak.