A Verdi szakszervezet szerint a munkaadók ajánlata elfogadhatatlan. Jelenleg egy átlagos dolgozó 17 eurónál valamivel többet keres óránként Berlin két repülőterén. A szakszervezet újabb munkabeszüntetést tervez, ha nem kapják meg a 20 eurós órabért – számol be a Deutsche Welle közszolgálati portál. 

Vége a bőség korának – nyilatkozta Olaf Scholz pénzügyminiszter a Bild am Sonntag című lapnak. A szociáldemokrata pénzügyminiszter arra utalt, hogy tavaly még jelentős többletet produkált a költségvetés, de idén már nem fog. Hosszú idő után ugyanis csökkent a GDP növekedése tavaly a harmadik negyedévben, ezért az állam a jövőben kisebb adóbevételekre számíthat. Olaf Scholz pénzügyminiszter hangsúlyozta, hogy ragaszkodik elődje, Wolfgang Schäuble szigorú költségvetési politikájához. Vagyis nem enged sem a hazai, sem pedig a külföldi nyomásnak és semmiképp sem kockáztat költségvetési deficitet, mint ahogy azt oly sokan szeretnék. 

A sárgamellényesek tiltakozó akcióira hívják fel a figyelmet Németországban is, hiszen Franciaországban nyolcadik hete tüntetnek Macron elnök szigorú költségvetési politikája ellen. Franciaország költségvetése és egész gazdasága sokkal gyengébb formában van, mint a német, de a tiltakozókat ez hidegen hagyja. Ők az életszínvonaluk megőrzését és javítását akarják, és úgy vélik, az állami költségvetés fő feladata épp ennek a biztosítása.

A GDP növekedése nem hozott életszínvonal-emelkedést a globalizáció veszteseinek

Erre hívják fel a figyelmet a sárgamellényesek Franciaországban. Matteo Salvini miniszterelnök-helyettes éppen azzal védelmezte Róma költségvetését Brüsszellel szemben, hogy csakis így tudják elkerülni a sárgamellényes mozgalom átterjedését Itáliára. Végül Olaszország populista kormánya kompromisszumot kötött Brüsszellel, mert mindkét oldal belátta, túlságosan nagy a tét, mindkét fél sokat veszíthet. Brüsszel megértően fogadta azt is, hogy Macron elnök engedményeket adott a sárgamellényeseknek. Ezzel pedig végképp elúszott a remény, hogy Franciaország idei költségvetésének a hiánya belül marad a három százalékon. 

Németország a tavalyi többletből viszont felpörgethetné a hazai gazdaságot és lendületet adhatna az egész uniónak – javasolják sokan Olaf Scholz pénzügyminiszternek. Aki azonban hajthatatlan, mindenki készüljön fel a nehéz időkre – tanácsolta a Bild am Sonntag interjúban.

Ki fog a szociáldemokratákra szavazni?

A szigorú költségvetési politika nem növeli feltétlenül a baloldali választópolgárok bizalmát. A Verdi szakszervezet 23 ezer tagja nem ilyen gazdaságpolitikát vár. Régebben a szakszervezetek voltak a szociáldemokraták legfőbb politikai támogatói, de egyáltalán nem véletlen az egykor baloldali párt mélyrepülése az elmúlt évtizedben. Amióta a szociáldemokrata kancellár bevezette a Harz reformokat, vagyis a munkaadók kívánságára létrehozták a rugalmas munkaerőpiacot, és befagyasztották a reálbéreket Németországban, a szociáldemokraták népszerűsége egyre mélyebbre zuhan. Megerősödnek viszont a jobb- és baloldali szélsőségek, melyekben közös, hogy ellenzik a szigorú költségvetési politikát. Franciaországban a baloldal és a szélsőbal áll elsősorban a sárgamellényesek tiltakozó akciói mögé, de a szélsőjobb is rokonszenvvel figyeli azt.

Macron elnök reformjai végképp eltűnnek?

Németországban sokan eleve szkeptikusak voltak a reformokkal szemben, de a mai körülmények között megvalósíthatatlannak tartják őket. Márpedig Németország nélkül nem lehet megreformálni az eurózónát. Olaf Scholz pénzügyminiszter azonban újra egyértelművé tette: szó sem lehet arról, hogy Németország bármiféle garanciát vállaljon olyan szövetségesek csillagászati adósságaiért, mint Franciaország vagy Olaszország. Macron elnök pedig nincsen abban a helyzetben, hogy sürgesse a reformot, hiszen Franciaországban a sárgamellényesek a nyolcadik hétvége után is folytatni akarják a tiltakozást, a kemény mag pedig elszánt, meg akarja buktatni a fiatal elnököt, aki igazában még el sem tudta kezdeni a reformjait.