Teljes fejetlenség a briteknél: fogadhatunk-e rá, hogy nem is lesz Brexit?

Ha máskor nem, kedd este végképp bevonult a brit parlamenti demokrácia történetébe Theresa May, akit 230 vokssal szavazott le a parlament alsóháza. Hivatalban lévő kormányfő soha ilyen arányú vereséget nem szenvedett, még saját pártjának a képviselői közül is 115-en elutasították a szavazásra bocsátott Brexit-megállapodást.

Ez idáig azonban pár számmániás politológushallgatón kívül leginkább a Guinness bíráit érdekelheti. Az viszont, ami utána történt, már tényleg kellő bizonyíték arra, hogy Maynél kevés szívósabb politikus termett. Az eredmény kihirdetése után néhány másodperccel a kormányfő úgy állt ki az alsóház plénuma elé, mint aki horzsolás nélkül megúszta, hogy átment rajta egy kamion, miközben vészesen közelít felé egy gyorsvonat.

MTI / EPA / Brit parlament videokészítő osztálya

Ezzel egy időben pedig az egész nap szép lassan gyengülő font kilőtt, és csaknem kéthavi csúcsra került vissza a dollárral szemben – utoljára éppen akkor volt ilyen szinten, amikor Brüsszelben a 27 tagállam jóváhagyta azt a megállapodást, amelyet most ad acta tettek a brit parlamenti képviselők.

A piacok egyszerűen beárazták az őrületet.

A brókerek mindenesetre lubickolhatnak, a brit parlamenti tragikomédia ugyanis tovább folytatódik, ráadásul az eddigieknél sokkal gyorsabb tempóban. Az alsóház már szerdán szavazhat a szavazás után sebtiben benyújtott bizalmatlansági indítványról, és jó esély van arra, hogy May ezt is túléli majd. Várhatóan ugyanis azok a konzvervatív képviselők is kiállhatnak mellette, akik nemrég, szintén az EU-val a Brexitről kötött egyezség miatt puccsal próbálták meg eltávolítani a párt és a kormány éléről. Még a May-kabinet egyik első dezertőre, Boris Johnson volt külügyminiszter is arról beszélt kedd este a BBC-nek, hogy a kormányfő „erős mandátumot” kapott a bukással – tény, egy ilyet kár lenne odavetni az ellenzéknek.

Vihar egy pohár vízben vagy totális káosz?

Ha tehát lenyugodnak a kedélyek, minden megy tovább a maga útján. A helyzet azonban ennél sokkal súlyosabb. Mint azt maga May is megjegyezte a voksolás után:

a megállapodástervezet elutasítása nem oldott meg semmit.

Vagyis még mindig nem tudjuk a választ az alábbi kérdésekre:

• Megy a kukába a most leszavazott, két év alatt keservesen kiszenvedett megállapodás?
• Mikor történik meg a Brexit?
• Ki viszi végig a folyamatot?
• Milyen feltételekkel lép ki az Egyesült Királyság az EU-ból?
• Zökkenőmentes lesz-e a váltás, akár átmeneti időszak beiktatásával?

Mindössze 72 nappal a Brexit tervezett időpontja előtt így jobb híján megpróbáljuk felvázolni, milyen újabb, vélhetően eddig elképzelhetetlen forgatókönyvek válhatnak valóra a következő hetekben. Az egyes lehetőségek valószínűségét már megsaccolni sem próbáljuk – ezt inkább rábízzuk a brit fogadóirodákra.

Tolga AKMEN / AFP

Mikor történik meg a Brexit?

Mivel tíz hét bizonyosan nem elég arra, hogy egy új megállapodást hozzanak össze a felek, a legkézenfekvőbb megoldásnak az tűnik, hogy elhalasztják a Brexitet. Ehhez a többi tagállam beleegyezése szükséges, de mivel a britek kilépését eddig sem akarta senki, a Brexit ráadásul még rendezett keretek között is nem várt kockázatokkal járhat, a rendezetlen kilépésről meg jobb nem beszélni, nem látunk arra okot, miért ne tolnák ki a határidőt.

Nem mindegy persze, hogy ennek mi lesz az ára. Elképzelhető, hogy jogi értelemben is csak az átmeneti időszak végén, 2020. december 31-én lesz a kilépés. Mivel az EU már elég világossá tette, hogy a 2013-ban megígért befizetést Brexittel vagy anélkül is kisajtolja a britekből, ez tulajdonképpen csak azért lehet problémás az uniónak, mert ha a britek tagok maradnak, akkor beleszólhatnak a döntésekbe.

Brit vétózgatás mellett Orbán Viktor és Matteo Salvini is nyeretlen kétévesnek tűnhet – más kérdés, hogy London annyira vert helyzetben van, és annyira mehetnékje van a kormánynak, hogy sok értelme nem lenne bármilyen, nem a Brexittel kapcsolatos döntést blokkolnia. Hacsak nem akar mégis a belső piac része maradni, bár ebben az esetben megint azzal kell szembesülnie a Brüsszelt csak hírből ismerő brit képviselőknek, hogy továbbra is az EU határozza meg a jogszabályok jelentős részét, ahelyett, hogy London „visszavenné a hatalmat”.

Az is lehet, hogy az ír határkérdés megoldása lesz a vízválasztó, de azt sem lehet elvetni, hogy addig marad tag a szigetország, amíg átfogó módon szabályozzák az új szabadkereskedelmi viszonyt. A fogadóirodáknál mindenesetre a legvalószínűbbnek azt tartják, hogy 2022 előtt nem lesz Brexit. (Értsd: az sem biztos, hogy valaha lesz.)

AFP / Daniel Leal-Olivas

A brit kormány visszavonja a kilépést elindító kérését?

Az uniós vezetők korábban jelezték – és az Európai Bíróság is megerősítette –, hogy az 50. cikk szerinti kilépési nyilatkozatot a Brexit dátuma előtt visszavonhatja a brit kormány. Ennek ellenére nem rajonganak az ötletért a fogadóirodákban, a Paddypowernél például nyolc fontra csak egyet fizet, ha ez nem történik meg – akkor pedig négyszeres az odds, ha mégis.

Lesz újabb népszavazás?

A Brexit megtorpedózásához a legbiztosabb út sokak szerint egy újabb népszavazás lehet. Arról mondjuk nincs konszenzus, hogy mit is kérdeznének a britektől – még olyan ötlet is felbukkant, amely az úgynevezett norvég modell átvételéről kérdezné a választópolgárokat.

Ha másra nem is, arra biztosan jó a Brexit-őrület, hogy a brit szavazókat kiművelje az uniós jogrendszerből és zsargonból.

Nos, a norvég modell gyakorlatilag a belső piaci tagságot jelenti annak kötöttségeivel és jogaival együtt – ebben az esetben például biztosítani kellene a szabad munkaerő-áramlást, el kellene fogadni az Európai Bíróságot mint a legfelsőbb uniós bírói testületet. Ráadásul teljesen a befizetést sem úsznák meg a britek, szóval valami mást kellene kitalálni – kérdésnek is.

A legkézenfekvőbb persze az, hogy egyszerűen a Brexitről szavaztatnak újra – ebben az esetben most nagyjából borítékolni lehet a maradók többségét. Igaz, ezt az utolsó pillanatig borítékolták a 2016-os népszavazás idején is.

Az irodák mindenesetre 6/4-re teszik azt, hogy 2019 végéig újabb referendumot rendeznek a Brexitről.

MTI / EPA / Neil Hall

Theresa May távozik?

May szívósságáról írunk, ám tény, hogy ennyire hálátlan feladata talán csak a háborús időkben hivatalba lépő Winston Churchillnek volt. Kormányfői széke tehát csak látszólag olyan kívánatos, ha például Jeremy Corbyn munkáspárti vezető lépne a helyére, jó eséllyel az ő pártjában is még jobban kirajzolódnának a Brexittel kapcsolatos törésvonalak.

A fogadóirodák mindenesetre nem jósolnak nagy jövőt Theresa Maynek – aki egyébként maga is jelezte, nem kíván a következő parlamenti választás után a helyén maradni. Ennyit sem adnak neki a brókerek, akik szerint a legvalószínűbb forgatókönyv, hogy még idén távozik, és arra is 40 százalék fölötti esélyt adnak, hogy még idén parlamenti választásokat rendeznek a szigetországban. Aki mégis arra tesz, hogy 2021-ig kihúzza, a feltett pénze csaknem 12-szeresét nyerheti vissza.

Hiánygazdaság jön a szigetországban?

Általánosnak azért nem lehet nevezni az aggodalmakat, mindenesetre két irodát is találtunk, ahol lehet fogadni arra, hogy a brit kormány egyes termékek (elsősorban üzemanyagok vagy élelmiszerek) forgalmának korlátozásával igyekszik majd úrrá lenni azon, hogy a rendezetlen Brexit miatt akadozik az áruszállítás. A szorzó 12-szeres – és van olyan tippünk, hogy azok fogadnak erre, akik jelenleg a Brexigeddont várva csapnak le a Brexit- túlélőcsomagokra.

Érdekes, hogy amíg a brit kormány nagy erőket mozgósított arra, hogy minden fórumon a megegyezés nélküli Brexittel riogasson, a fogadóirodákban nem igazán hisznek ebben a lehetőségben. A Smarkets grafikonján az is jól látszik, hogy ezt annak ellenére tartják egyre valószínűtlenebb kimenetnek, hogy az elmúlt napokban csak ettől volt hangos a világ. Igaz, a fogadás tárgya az, hogy a 2019. április elsejéig lesz-e megegyezés nélküli Brexit – és hát igazából már a dátumnál körberöhögik, aki ilyen hamar kilépéssel számol.