„Egy megállapodás nélküli Brexit jelentős hatást nem gyakorol Magyarországra és a magyar gazdaságra.” Ennyit válaszolt Orbán Viktor miniszterelnök múlt heti sajtótájékoztatóján arra a kérdésre, mi a teendőnk abban az esetben, ha egyezség nélkül lép ki – várhatóan március 29-én – az Egyesült Királyság az Európai Unióból. A miniszterelnök azt is hozzátette, garanciát kapott a brit miniszterelnöktől arra, hogy „a kinn élő magyaroknak a helyzete nem fog rosszabbodni”.

Nem csak Orbán Viktor nyúlfarknyi válasza bizonyítja, hogy a kormány ennyivel beérte. Ungár Péter még augusztus végén tett fel írásbeli kérdést a külgazdasági és külügyminiszternek arról, hogy a kormány milyen intézkedéseket tervez egy no deal esetére. Az LMP-s képviselő azt szerette volna megtudni, van-e már konkrét terve a kormánynak, és hogy megállapodás nélkül miként alakul majd a két ország közötti gazdasági és titkosszolgálati együttműködés.

Orbán Viktor

Túry Gergely

Erre Magyar Levente államtitkártól azt a választ kapta: „a magyar kormány már a kezdetektől fogva arra törekszik, hogy előremutató, a magyar érdekeket is magában foglaló megállapodással záruljanak a britek és az unió közötti tárgyalások, és hogy a két ország közötti gazdasági együttműködés változatlan maradjon”. Illetve a kormány határozottan kiáll amellett, hogy az uniós polgárok szerzett jogait meg kell őrizni Nagy-Britannia kiválása után is, így ha azt látják, hogy a magyar állampolgárok jogai bármilyen téren csorbulnak, „azonnal közbelépnek, ahogyan eddig is tették”.

Ungár erre reagálva határozati javaslatot nyújtott be, hogy a kormány december 31-ig terjesszen elő stratégiai akciótervet, ám – erősítette meg a hvg.hu kérdésére most a képviselő – ez nem történt meg. Annak ellenére nem lépett a kormány, hogy már decemberben látszott, minden korábbinál nagyobb a megegyezés nélküli kilépés kockázata. A héten pedig, miután a brit parlament elutasította az EU-val szentesített megállapodást, sokan nem is látnak már más kiutat.

Külön sor a reptéren

Az Európai Unió számtalan országában másképp viszonyulnak a kérdéshez. Főleg ott kardinális kérdés ez, ahol szoros kapcsolatot ápolnak a britekkel (például a portugálok, ahol több tízezer brit él), vagy közel esnek a szigetországhoz (Franciaország a La Manche-csatorna túloldalán), de más kormányok is vészintézkedésekkel készülnek arra, ha a következő hetven napban nem sikerült rendezett feltételeket teremteni a Brexitnek.

Az Európai Bizottság 100 nappal a kilépés tervezett időpontja előtt, december 19-én tette közzé 14 pontból álló „rendkívüli helyzetre szóló cselekvési tervét”.

Ez a különösen érintett ágazatokat érinti, például bizonyos légi szolgáltatásokat biztosít 12 hónapra – ellenkező esetben ellehetetlenülne az EU és a szigetország közötti, most szabad légi közlekedés.

A berlini kormány a vámszervezet 900 fős létszámnövelésére különített el pénzt, hogy ne legyen fennakadás az árukereskedelemben – írja összeállításában a Bloomberg. A portál idézi Peter Altmaier gazdasági minisztert is, aki szerint a no deal gazdasági hatását nem lehet felmérni, abban azonban biztos, hogy ha emiatt gyengül a font, az súlyosan hathat a német exportőrökre. Például az autóiparra – tehetjük hozzá –, amelynek a teljesítménye nagyban hat a magyar gazdaságra is.

AFP / NICOLAS ECONOMOU / NURPHOTO

Emmanuel Macron francia államfő szerdán hatszáz normandiai polgármestert nyugtatott, nem ez volt azonban az első lépése a felkészülésnek. A francia parlament a héten fogadott el egy jogszabályt, amely különleges intézkedéseket tartalmaz, egyben felhatalmazza a kormányt, hogy rendeleteket hozzon olyan területeken, amelyek nem tartoznak az EU hatáskörébe. A következő hetekben várható lépések egyebek között az Egyesült Királyságban élő franciák jogait hivatottak biztosítani, illetve a két ország közötti áruforgalmat könnyíteni abban az esetben, ha – a megegyezés hiánya miatt – vámeljárásra kényszerülnek a szállítók.

A portugálok az útlevél-ellenőrzésen is változtatnak: külön sorba terelik a briteket, és nem várnak el tőlük vízumot sem, ha megegyezés nélkül lép ki az ország. Ez a dél-európai országban élő 22 ezer brit állampolgárnak is segítséget jelent, ugyanakkor a brit turistáknak is, akik a portugál repterek forgalmának 22 százalékát adják.  A kormány ezen túl 50 millió eurót különít el, hogy kedvező kölcsönt nyújtson a vállalkozásoknak, segítve a Brexithez való alkalmazkodást. A segítség el is kelhet, a portugál iparkamara szerint ugyanis a Nagy-Britanniába irányuló export akár egynegyedével is csökkenhet hosszabb távon a Brexit miatt. A Nagy-Britanniában élő portugálokra is gondoltak: számukra megerősítik a konzuli szolgálatot.

Képünk illusztráció

AFP / PATRICIA DE MELO MOREIRA

Mi lesz a tulipánokkal?

A hollandok is hasonlóan gondolkoznak: 2019 végéig 928 vámost vesznek fel a meglévő 5 ezer mellé. Különösen a friss termékek szállításában lesz szükségük a segítségükre, például a virágpiacon vagy az élelmiszereknél. Az élelmiszer-biztonsági hivatal is 143 fővel növeli létszámát, hogy a szállítmányokat ellenőrizhessék (erre eddig a vámmentes kereskedelemben nem volt szükség).

A svédek – az Európai Bizottsághoz hasonlóan – azokon a területeken igyekeznek lépni, ahol a kilépés azonnali, súlyos következményekkel járhat, a közlekedésen túl ilyen például a pénzügypiac vagy a gyógyszer-kereskedelem. A stockholmi kormány ezért a pénzügyi tranzakciók és a származtatott ügyletek terén már rendeletet fogadott el, ezt továbbiak követhetik. A pénzpiac és az élelmiszerek kereskedelme aggasztja az agrárnagyhatalomnak számító Dániát is, ahol a GDP egy százalékával egyenértékű veszteséggel számolnak.

A finnek is bővítik a vámhatóság létszámát, az adóhivatal pedig tájékoztató oldalt indított, hogy könnyítse az eddig ismeretlen áfaelszámolást a két ország között. A letteknél minden minisztérium weboldalán található tájékoztató a Brexitről, és ott is felvesznek vámosokat.

Mindenki készítsen tervet!

A madridi kormány februárra tervezi egy rendkívüli cselekvési terv kiadását, ezenkívül Josep Borrell külügyminiszter weboldalán a Brexitről szóló aloldal lesz, hogy segítse az érintett spanyol magánszemélyeket és vállalkozásokat. Nadia Calvino gazdasági miniszter pedig arra szólította fel a Bloomberg tudósítása szerint a cégeket, hogy maguk is készítsenek terveket arra az esetre, ha bekövetkezik a no deal Brexit.

A belga kormány úgy számol, a no-deal összességében 2,2 milliárd eurós vámkötelezettséget róhat a belga cégekre, és akár 40 ezren veszíthetik el az állásukat emiatt. A kormány szeptember óta üzemelteti a „Brexit Impact Scan” internetes oldalt, ahol a vállalkozásokat tájékoztatja a várható teendőkről, következményekről. A brüsszeli vezetés is növeli a vámosok létszámát, egyben drónokkal és víz alatti érzékelőkkel fokozza tengeri határának ellenőrzését – írja a Bloomberg.

Brit EU-tagság megállapodás nélküli megszűnésének esetére készülnek fel tesztvezetéssel kamionsofőrök a nagy-britanniai Dover kikötőjének közelében 2019. január 7-én.

MTI / EPA / Neil Hall

Az osztrák kormány egy salátatörvényben foglalja össze a no-deal esetén szükséges jogszabályváltozásokat. A bécsi vezetés és a helyi iparkamara ezenkívül egy részletes weboldalon tájékoztat, a kancellária pedig egy telefonvonalat és egy e-mail-címet is fenntart a kérdések megválaszolására.

A webfejlesztés itt nem áll meg: a Bloomberg arról ír, hogy a Brexit hatásáról egy dupla weboldalon is tájékoztat majd a kormány, az egyik arról szól majd, mi lesz, ha van megegyezés, a másik arról, mi lesz, ha nem.

És egy fontos jogi változásra is készül Bécs: lehetővé tennék az osztrákoknak, hogy megtartsák az állampolgárságukat – így az uniós, jóval értékesebb útlevelüket – abban az esetben is, ha felveszik a britet, hogy könnyebb legyen az életük a szigetországban a Brexit után.

A hvg.hu az Európai Parlamenttel együttműködve számol be ebben a fél évben az uniós intézmények tevékenységéről, a közösséget érintő döntésekről, és ezek hatásairól. Az EP a tartalomért nem vállal felelősséget.