Majdnem szabályozott pénzügyek helyett biztos pillérek
A vállalkozások belső problémáiból eredő pénzügyi válságok jelentős része elkerülhető lenne. Mutatjuk, hogyan!
Ma hajnalban tette közzé 2018 negyedik negyedévére vonatkozó gyorsjelentését a Richter. Meglehetősen vegyes lett a kép:
- a negyedik negyedéves árbevétel csúcsot döntött: 10,3 százalékkal 121,6 milliárd forintra nőtt,
- az éves árbevétel 0,3 százalékkal 445,484 milliárd forintra emelkedett,
- az adózás előtti nyereség csaknem 42 milliárd forint lett,
- a magyarországi árbevétel 29 százalékkal nőtt az év utolsó 3 hónapjában,
- a Varylar nevű antipszichotikumnak köszönhetően megugrott az amerikai árbevétel,
- az üzemi veszteség 7,6 milliárd forint, míg a nettó eredmény 16,4 milliárd mínusszal zárt.
Az eredményeket jelentősen visszavetette a Richter egyik készítményéhez, az Esmyához kapcsolódó értékvesztés. A szer a méhmiómával diagnosztizált nők rendellenes méhűri vérzésének kezelésére szolgál, és ez a gyár egyik legígéretesebb terméke. Még tavalyelőtt novemberben indított vizsgálatot a gyógyszerrel kapcsolatban az Európai Gyógyszerügynökség, miután a készítménnyel kezelt páciensek közül négynél súlyos májkárosodást jelentettek. 2018 februárjában átmenetileg felfüggesztették az új kezeléseket a gyógyszerrel, a forgalmazás csak nyáron, július végén indult újra. Csakhogy augusztusban az Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatala is megtiltotta, hogy a Richter készítménye megjelenhessen az amerikai piacon. Mindez oda vezetett, hogy az Esmyából származó árbevétel 67,1 millió euróval esett vissza, ez az egy évvel korábbinál több mint 70 százalékos gyengülés.
Nagyon fájt
– így értékelte a történteket Orbán Gábor, a Richter vezérigazgatója. Sajtótájékoztatóján azt mondta, miután a gyár „zászlóshajója”, az Esmya meggyengült, így egyértelművé vált, hogy újabb termékek kellenek, a gyár elsősorban a nőgyógyászati portfólióját erősítené. Már be is jelentettek a napokban egy megállapodást egy új fogamzásgátló értékesítéséről.
Negatívan hatott a forgalomra az is, hogy a gyógyszergyártó romániai nagykereskedelmi leánycégének, a Pharmafarmnak csökkent az árbevétele. Nagyjából 2 milliárd forintnak megfelelő kiesést hozott, hogy Románia évközben visszavonta a Richter gyógyszer-értékesítési engedélyét, három hónapig nem lehetett gyógyszert eladni.
És a devizaárfolyam-változások, elsősorban a rubel euróhoz képesti gyengülése sem tett jót az árbevételnek. Ahogyan az sem, hogy
- a gyógyszergyártó hagyományos piacain csökkentek az árak,
- nőttek a bérköltségek.
Sokba kerül a február 9-én életbe lépő szerializáció is a gyárnak. Ennek lényege, hogy az Európai Unió egyik rendelkezése szerint minden gyógyszert biztonsági elemekkel, egyedi azonosítókkal, kódokkal kell ellátni. Az intézkedéstől azt várják, hogy visszaszorul a gyógyszerhamisítás. A gyárnak eddig 7 milliárd forintjába került az újítás, és Orbán Gábor szerint a költségeknek ezzel még messze nincs vége. Nagyobb dobozokat kellett tervezni, hogy rájuk férjenek a kódok, a gyárban is komolyabb átalakítások, új nyomtatók kellettek. A vezérigazgató ennek ellenére úgy látja, hogy az új szabályozás életbe lépésével veszélybe kerülhet a betegek ellátása a gyógyszertárakban, az eredendő célt pedig így sem fogják elérni.
Nem lehet viszont panasz két termékre: a Vraylarból és a Bemfolából is többet adtak el, mint egy évvel ezelőtt, de szépen hoztak a konyhára a központi idegrendszert gyógyító készítmények is. A Vraylar egy hazai fejlesztésű antipszichotikum, az ír Allergan 150,5 dollárnak megfelelő dobozzal adott el belőle az Egyesült Államokban, tavaly október és december között. A Richter részesedése ebből 26 millió dollár volt.
Orbán Gábor az idei évre enyhe, 2-3 százalékos növekedéssel számol, ami szerinte „elég lesz a Richternek”. Bővülésről azonban csak abban az esetben lehet majd beszélni, ha a rubel nem gyengül drasztikusan az euróval szemben. A magyarországi befektetők ennek ellenére is hisznek a Richterben: részesedésük a korábbi évek 6-7 százalékról tavaly 9 százalék fölé emelkedett.
