Így használta Orbán és Áder a negyedmilliárdos exkluzív ferihegyi várót

„Köztársasági Elnök Úr és kísérői a kormányvárót a vonatkozó jogszabályok és biztonsági előírások szerint használták” – közölte a Köztársasági Elnöki Hivatal (KEH) azt követően, hogy a HVG 2019. január 31-i számában megírtuk, hogy Áder János családtagjai is igénybe vették a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren található exkluzív kormányvárót. Családjával (összesen 4 fő) május 24-én és 27-én használták, Áder és felesége, Herczeg Anita július 9-én és 12-én jártak ott.

A köztársasági elnök hivatalos programja szerint ezeken a napokon nem volt külföldi eseményen, illetve a közbünső napokon semmilyen programja nem volt. Ráadásul Herczeg Anita egyedül is igénybe vette a várót július 15-én. A számlákat a KEH fizette. Az elnök javadalmazásáról szóló törvény a kormányváró használata kapcsán csak annyit ír, az elnök külföldi útjain használhatja, családjáról pedig nem tesz említést – igaz, az elnöki rezidencia kötelező használata kapcsán sem, holott a jogalkotói szándék nyilván nem az volt, hogy a köztársasági elnöknek külön kelljen költöznie a családjától.

A kormányváró a ferihegyi reptéren található, közpénzből bérelt és üzemeltetett exkluzív protokoll lounge, amelyet a magas rangú állami vezetők (és kíséretük), illetve magas rangú külföldi vendégek (és kíséretük) használhatnak. A várót a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) bérli a Budapest Airport Zrt.-től körülbelül évi 120 millió forintért (a szerződést euróban kötötték). Az üzemeltetést a tárca a reptéren működő egyik földi kiszolgáló cégre, az állami Malév GH Zrt.-re bízta. A vállalat minden egyes vendég után 10 500 forint (plusz áfa) alapdíjat számlázhat, a vendégek kísérői után pedig 2 800 forintot (plusz áfa). A cechet hivatalos út esetén az érintett szervezet, például minisztérium fizeti.

A miniszterelnök és a miniszterek juttatásként magánútjaikon is állami pénzen használhatják a várót, mindenki másnak saját zsebből kell állnia a költségeket ilyen esetben. A bérleti díj fix, a reptér minden év elején egyszer emelheti az előző évi infláció mértékével, ugyanez igaz az üzemeltetésre. A bérleti szerződés határozott időre szól 2027. június 30-ig, ha akkor egyik félnek sincs ellenvetése, automatikusan határozatlan idejűvé alakul át.

Pedig igazán nem tolták túl a luxust

Adatigénylésünkre első körben a külügyi tárca úgy küldte el a bérleti és üzemeltetési szerződések másolatait, hogy azokról a mellékletek valahogy lemaradtak. A mellékletek közül később elküldték azokat, amelyek kiadása nem sért biztonsági szempontokat. Így például a váró alaprajzát nem adták ki, ami teljesen rendben van, a kormányváróban állam- és kormányfők fordulnak meg rendszeresen. Kiadták viszont azt a mellékletet, amely a váró berendezési tárgyait sorolja. Ennek tanúsága szerint a kormányváróban egyáltalán nincs túlzott luxus. A hat darab, 130 ezer forintos LG H6047 tévé például nem az urizálás netovábbja, igaz, van a váróban két drágább, 400 ezer forintos LG SM5KC monitor is, meg egy BenQ MH700-as projektor 100 hüvelykes Elitescreen Spectrum vászonnal. A tárgyaló-, étkező- és bárszékek azért nem az IKEA-ból vannak, hanem a Satelliettől, amely egy exkluzív holland, vendéglátóiparra szakosodott bútorgyártó, de megint csak messze nem szélsőséges luxus. Amúgy IKEA-s bútordarabok is vannak a váróban, egész pontosan a személyzeti helyiségekben és az útlevél-ellenőrzésnél.

Szintén az utóbb kiadott mellékletekből derült ki, mi tartozik a kormányváró szolgáltatásai közé. A teljesség igénye nélkül:

• Kávé, tea, üdítő, sütemény, csokoládé, szendvics és szeszes ital biztosítása;
• Utasok kísérése/szállítása a váróból a repülőgéphez és a repülőgéptől a váróba;
• Jegy-, beszállókártya- és poggyászkezelés;
• Útiokmány ellenőrzése, adott esetben fegyver-ügyintézés, vámvizsgálat;
• Ha a vendég járata késik vagy törlik, az ehhez kapcsolódó adminisztrációban való közreműködés;
• A váróban egy alkalmazottat mindig biztosítani kell, 10 fősnél nagyobb csoport esetén felszolgálót is.

Az étel-, italárusításból származó bevétel a Malév GH-é, de a minisztérium semmiféle kötelezettséget nem vállalt a váróban megforduló vendégek számára és fogyasztására; a szerződés erősen hangsúlyozza, hogy ha a váró üzemeltetése nem lenne nyereséges, az csak és kizárólag a cégre tartozik.

Orbán meccsre menet valószínűleg útba ejtette

Áder János egyébként nagy használója a várónak, 2018-ban csak Orbán Viktor miniszterelnök és Szijjártó Péter külügyminiszter tettek túl rajta értékben. Áder János nem csak a KEH, de a Külügyminisztérium terhére is használta a várót, nagy kíséretekkel, ami megdobta a költségeket, összesen 2,7 millió forintért. A miniszterelnök kormányváró-használatáért 2018-ban 5,5 millió forintot fizettek az adófizetők a Malév GH-nak (plusz a bérleti díj a Budapest Airportnak), Orbán az oda-vissza utakat külön számolva 70-szer fordult meg a váróban, ráadásul jellemzően nagy, 10-20 fő közötti kísérettel. Szijjártó 89-szer használta a várót, jellemzően 5-10 fős kísérettel (de akadt 36 fős csoportja is), minderre összesen 6,3 millió forint ment el.

MTI Fotó: Koszticsák Szilárd

Kissé meglepő a többrendben elkövetett magánrepülőzések után, de Orbán Viktor privát útjain nem forgolódott a kormányváróban, legalábbis nem állami pénzen, holott ehhez joga lett volna. A Külügyminisztérium által kiadott váróhasználati dátumokat a miniszterelnök hivatalos programjaival összevetve egy alkalom gyanús: Orbán Viktor július 10-én Szentpéterváron járt vb-meccset nézni, az alkalomról Havasi Bertalan miniszterelnöki sajtófőnök akkoriban azt nyilatkozta, magánút volt. Orbán aznap igénybe vette a kormányvárót egy 11 fős csoport kíséretében. 9-én is járt ott kétszer, ez valószínűleg a török elnök beiktatására való oda- és visszaút volt, majd 11-én és 12-én egyszer-egyszer, vélhetően a brüsszeli NATO-csúcs előtt és után. Nincs nyoma, hogy Orbán július 10-én hivatalos külföldi úton járt volna, Havasi Bertalant megkerestük, de cikkünk megjelenéséig nem válaszolt kérdéseinkre. A pétervári kiránduláshoz hozzátartozik, hogy az Átlátszó szerint a Csányi Sándor OTP-jének áttételes tulajdonában álló Dassault privát jet július 10-én épp Budapestről Szentpétervárra repült.

A miniszterelnök teljes váróhasználati naptára itt megtekinthető: 

A laoszi házelnök félmillió forintba került

Ami az intézményeket illeti, 2018-ban messze a KKM fizette a legtöbbet a Malév GH-nak a váró igénybevételéért. Ebben nincs semmi meglepő, egyrészt mégiscsak a külügyekért felelős minisztériumról van szó, másrészt a tárca büdzséjét terhelte Áder János használatainak nagy része is, illetve az Orbán Viktor miniszterelnök útjaihoz kapcsolódó kiadások. A külügy után az Országgyűlés Hivatala költötte a legtöbbet. Kövér László házelnök áprilisban Észtországba utazott (és vissza), júliusban Lengyelországba (és vissza), 15, illetve 14 fős csoportok kíséretében, ezekre a használatokra összesen 304 ezer forint ment el. A második legnagyobb tétel, félmillió forint a 36 fős csoporttal érkezett laoszi házelnök szeptemberi látogatása volt.

Külföldi vendégek váróhasználatai után a Honvédelmi Minisztérium költött a legtöbbet a KKM után, ugyanakkor a tárca állományából alig használták a várót. Belső használatra a Miniszterelnökség pénzéből ment a legtöbb: Gulyás Gergely miniszter útjai 350 ezer forintba kerültek (elődje, Lázár János egyszer sem járt a váróban), majdnem ugyanennyit vitt el Takács Szabolcs uniós ügyekért felelős államtitkár, Schaller-Baross Ernő nemzetközi ügyekért felelős helyettes államtitkár váróhasználatai 220 ezer forintba kerültek.

A Pénzügyminisztérium váróhasználati szokásairól nincs információnk, a tárca kivárta a közérdekűadat-igénylés 30 napos határidejét, majd közölte, hogy a sok pluszmunka miatt pénzt kér az adatokért.

2018-ban az államnak összesen 242 983 498 forint költsége keletkezett a kormányváró használata kapcsán, ebből 119 millió volt a bérleti díj, 124 millió forint az üzemeltetés – közölte a Külügyminisztérium –, a 2018 előtti konstrukcióban (amikor még a Malév GH nemcsak üzemeltetője, hanem bérlője is volt a várónak) a váró bő félmilliárd forintba került volna a tárca szerint. Itt jegyezzük meg, hogy se a kormányváró létezése, se az arra költött pénz nem probléma, ilyen protokolláris váró majdnem minden országban van, és kell is lennie. Az a probléma, hogy a kormány magától nem hozta nyilvánosságra a szerződéseket, se azt, hogy mennyibe kerül a váró az adófizetőknek.