Új törvény jön, repülhet, aki a munkahelyi gépén facebookozik, letöltöget, filmet néz
A munkahelyi számítógépet a dolgozó csak munkára használhatja - mondja ki egy új jogszabály, amely a céges számítógépek és telefonok használatáról szól, és az uniós adatvédelmi rendhez, a GDPR-hoz kötődik. Összeszedtük a törvénycsomag főbb megállapításait.
Tilos lesz a munkahelyi számítógépeken magánügyeket intézni – erről is rendelkezik az a salátatörvény-tervezet, amelyet Trócsányi László igazságügyi miniszter jegyez, és amely már az Országgyűlés előtt van. A csomag nyolcvannál is több jogszabályt, köztük sarkalatos törvényeket is módosít az európai uniós adatvédelmi rend, a GDPR szellemiségének megfelelően. A munkahelyi számítógépekre vonatkozó szabályozás az új Munka törvénykönyvébe kerül majd bele.
Ami a céges számítógépek használatát illeti, a szabályozás eddig úgy szólt, hogy
- ha nem tiltotta senki, a munkavállaló szabadon használhatta a cégtől kapott számítástechnikai eszközöket,
- a munkáltató korábban is ellenőrizhette a munkavállalót bizonyos keretek között.
Ezentúl, hacsak másként nem állapodnak meg erről a felek, akkor
- a forgalom és a gép is ellenőrizhető,
- a munkavállaló felelőssége, hogy a magáncélú felhasználás esetén milyen adatokat ad meg, rögzít a gépén.
A törvénytervezet kimondja: „a munkavállaló a rendelkezésére bocsátott számítástechnikai eszközt kizárólag a munkaviszony teljesítése érdekében használhatja”. Magyarul a munkavállaló munkaidőben dolgozzon, ne pedig facebookozzon.
Nem ördögtől való ez a szabályozás
– mondta a hvg.hu-nak Ormós Zoltán internetjogász, akinek praxisában előfordult, hogy egy munkavállaló a teljes munkaidejében a Facebookon csetelt, míg egy másik 4 órát pókerezett egyhuzamban. A szakértő szerint ilyen esetekben joggal kérdezi a munkáltató, hogy mit dolgozott aznap a beosztottja, és mennyire volt hatékony. Az, hogy szükség van a szabályozásra, szerinte egyértelmű, a lényeg azonban – ahogyan mondani szokták – a részletekben rejlik.
Ezért 13+1 pontban szedtük össze, mire kell számítani, ha életbe lép az új törvény.
1. Mi minősül magáncélnak?
Az internetjogász szerint magáncélnak számít mindaz, aminek nincs köze a munkához. „Például sportújságot olvasni munkaidőben nem ajánlatos, hacsak nem sportjogász vagy sportriporter az ember” – hozta fel Ormós Zoltán. De ide tartozik az is, ha valaki online szerencsejátékot játszik munkaidőben, vagy annak ellenére pörgeti a közösségi média oldalait, hogy arra a munkájához közvetlenül szüksége lenne.
2. Mit kell tennie a munkáltatónak, és mit a munkavállalónak, hogy betartsák a törvényt?
A törvényi változásról a bizonytalan helyzet elkerülése érdekében a munkáltatónak érdeke tájékoztatni a munkavállalót, és azt is elő kell írnia számára, hogy a céges gépekről törölje a privát adatokat.
A cégeknek arra kell felkészülniük, hogy módosítaniuk kell a munkaszerződéseket vagy a munkavégzésre vonatkozó szabályokat, úgy, hogy egyértelmű legyen, a dolgozók mire használhatják, és mire nem a munkahelyi eszközöket. Ormós Zoltán szerint a munkaadó dönthet úgy, hogy semmilyen korlátozást nem vezet be, ilyenkor a cégtől kapott laptopon, asztali számítógépen vagy okostelefonon szabadon lehet böngészni, levelezni, csetelni.
Ez azonban azzal a veszéllyel jár, hogy a számítógépet ellephetik a vírusok, majd a hekkerek is könnyedén hozzáférhetnek a céges és a személyes adatokhoz. A szakértő szerint éppen ezért „nagyon meg kell gondolni, hogy egy vállalatnál tiltanak-e, vagy sem”. Ha a teljes szabadságra szavaznak, „extrán elővigyázatosnak kell lenni”, ami jelenthet erős vírusvédőt vagy tűzfalat.
Egy másik forgatókönyv, hogy a dolgozóknak bizonyos oldalakra tilos rákattintaniuk. „Vannak olyan szoftverek, amelyek szűrik, hogy munkaidőben milyen oldalakat láthatóak, és milyenek nem. És vannak már olyan munkahelyek, ahol csak ebédidőben nyílik meg a teljes net, munkaidőben csak a megengedett tartalmak érhetők el, ez vagy ennél szigorúbb a gyakorlat például egyes bankokban” – teszi hozzá Ormós Zoltán.
Szakértők szerint közös rendelkezést érdemes hozni arról, hogy mi minősül magáncélnak, ilyen lehet a Facebook, a Gmail, a Messenger vagy a Viber privát használata.
3. Mi történik abban az esetben, ha a munkaadó nem figyelmezteti a beosztottját, és a munkaszerződés sem változik?
Ilyenkor az általános tilalom lép érvénybe, vagyis egyetlen eszközt sem lehet magáncélra használni a munkahelyen. Szabályozás hiányában éppen ezért a munkavállaló akkor jár el jól, ha lehetőleg kerüli az ilyen használatot.
4. Hogyan történik az ellenőrzés?
Ahhoz, hogy a főnök ellenőrizhesse a beosztott számítógépét, még csak fel sem kell állnia az asztaltól, a távolból is eléri az adott gépet. Az internetjogász szerint 8-10 éve már Magyarországon is teljesen természetes, hogy vannak olyan szoftverek, amelyek pont ennek a szabálynak a betartását ellenőrzik, azt nézik, ki milyen oldalakra ment fel munkaidőben. A munkáltatónak olyan rendszert kell alkalmaznia, amely biztosítja, hogy a munkaviszonnyal kapcsolatos adatokhoz hozzá lehessen férni, a magánadatokhoz viszont nem.
A Munka törvénykönyve úgy módosulna, hogy „a munkavállaló a munkaviszonnyal összefüggő magatartása körében ellenőrizhető. Ennek keretében a munkáltató technikai eszközt is alkalmazhat, erről a munkavállalót előzetesen írásban tájékoztatja.”
A tervezet ugyanakkor azt is kimondja, „a magánélet nem ellenőrizhető, tehát a munkáltató az átadott számítástechnikai eszközön tárolt adatba az ellenőrzés során addig tekinthet be, ameddig el nem tudja dönteni, hogy az adat magáncélú adat-e".
5. Kinek jó ez a szabályozás?
A szabályozás a személyes adatok védelmét és a hatékony munkavégzést szolgálja. Ormós úgy látja, a törvény abból a szempontból mindenképpen jó a főnököknek, hogy erre hivatkozva növelhetik a hatékonyságot, de ennél azért többről van szó: ha jól alkalmazzák a jogszabályt, elejét vehetik, hogy üzleti adatokat lopjanak tőlük, akár több százmilliós kárt is okozva ezzel. Ha életbe lép a rendelkezés, könnyebb lesz ellenőrizni az eszközöket, a munkaadók pedig hátradőlhetnek és mondhatják, „ők szóltak, hogy tiltott a dolog”.
6. Lehet-e pizzát rendelni a munkahelyi gépről ebédre?
A szakértő szerint az elvégzendő munka érdekében „határozottan igen”. Ormós Zoltán azt mondja, erre a kérdésre nem úgy kell tekinteni, mint a munkavállalók magáncéljára, itt arról van szó, hogy „a dolgozóknak energiához kell jutniuk, különben nem tudják folytatni délután a munkájukat”.
7. Lehet-e filmet letölteni a céges számítógépre?
Ez egyértelműen olyan privát tevékenységnek számít, amelyet – ha életbe lép a salátatörvény – kerülni kell, erre a célra célszerű saját eszközt használni. Kivéve bizonyos szakmákban, „például a filmkritikus munkakörében benne van, hogy nézhet filmeket a céges gépen”.
8. A szabályozás a céges mobiltelefonokra is vonatkozik?
A szabályozás alól az okostelefonok sem kivételek, főleg, hogy egyik-másik már többet tud, mint egy számítógép. A szakértő hangsúlyozta, ugyanazok a szabályok vonatkoznak a céges mobiltelefonok használatára is, mint a céges számítógépekére.
9. Ellenőrizhetik-e a dolgozó saját telefonját, ha azon céges e-mail fut?
Igen. Éppen ezért az internetjogász arra figyelmeztet mindenkit, céges telefonjáról ne küldjön privát sms-t. A munkaadó annak ellenére belenézhet a dolgozó telefonjába, hogy az a sajátja, igaz, kizárólag a munkához kapcsolódó adatokhoz férhet hozzá. Az eszközt biztos nem ellenőrizheti a cég, de a forgalmat figyelheti.
10. Minek minősül, ha a privát mobilt céges wifin használják?
Sok cég ezt már most sem teszi lehetővé. A törvénytervezet is úgy rendelkezik, hogy privát mobilt a cég hálózatán keresztül csak és kizárólag munkaügyi célból lehet használni. Ormós Zoltán szerint ezért célszerű magáncélra saját mobilt, saját hálózaton használni, illetve a cégek a vendégwifihez hasonlóan létrehozhatnak egy külön hálózatot erre a célra.
11. Lehet-e maszek e-mailt küldeni céges e-mail-címről?
Nem ajánlott, a céges e-mailezésre ugyanis a munkáltató is ráláthat, míg a privát levelezőrendszerre nem. Persze az ellenőrzés már nem terjedhet ki a magán e-mailek tartalmára.
12. Ellenőrizheti-e a munkáltató a dolgozó saját számítógépét, ha azon dolgozik is?
Ellenőrizheti, de csak a munkával kapcsolatos dokumentumokhoz férhet hozzá. Az internetjogász szerint Magyarországon meglepően sok cég vállalja azt a kockázatot, hogy lehetővé teszi a céges felület vagy applikáció otthoni használatát. Bár óvatos cégből is akad jópár. Kellő védelem híján ugyanis IT és adatvédelmi szabályok sérülhetnek.
Az internetjogász felhívta a figyelmet a távmunkára, amelynél a Munka törvénykönyve jelenleg is pontosan szabályozza a céges számítógép használatát, mégpedig úgy, hogy a munkavállaló kizárólag a munkavégzéséhez használhatja a gépet. Ezt a korlátozást pedig akár ellenőrizheti is a munkáltató. Igaz, csak a munkaviszonnyal kapcsolatos adatokba tekinthet be.
13. Mi történik, ha akár a munkaadó, akár a munkavállaló törvényt sért?
Attól még, hogy valaki egyszer-kétszer internetezik munkaidőben, nem lesz különösebb probléma. Baj akkor van, ha a túlzásba vitt csetelés vagy böngészés miatt a munkáját nem végzi el. Ez súlyos kötelezettségszegésnek számít, és a munkavállaló fegyelmi büntetést kaphat, végső esetben pedig az állását is elveszítheti, munkaidőben ugyanis munkát kell(ene) végezni.
13+1. Mikor lép életbe az új szabályozás?
A salátatörvény-tervezethez már nem lehet módosító javaslatokat benyújtani, ennek ugyanis lejárt a határideje. Úgy kell számolni, hogy a következő 1-2 hónapon belül, feltehetően tavasszal megszavazzák a képviselők, a kihirdetés utáni 15. napon belül pedig életbe is lép.
HVG-előfizetés digitálisan is!
Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!
