A munkahelyi számítógépet a dolgozó csak munkára használhatja - mondja ki egy új törvénytervezet. Ha ezt elfogadják a parlamentben, akkor - hacsak másként nem állapodik meg a dolgozóval a munkaadója - a munkahelyi adatforgalom és a gép is ellenőrizhető, az pedig a munkavállaló felelőssége, hogy a magáncélú felhasználás esetén milyen adatokat ad meg, rögzít a gépén. Minderre azért van szükség, hogy a GDPR-szabályokhoz igazítsák a magyar törvényeket.

Összegyűjtöttük, mi mindenre kell számítani, ha életbe lépne az új rendszer. Definiálni kell például, mi minősül magáncélnak, érdemes lesz felkészülni a munkaszerződések módosítására, de azt sem árt tisztázni, hogy mi az a szintje a nem munkával kapcsolatos internetezésnek, amit még tolerál a munkáltató, és honnantól számíthat a dolgozó büntetésre.

Hitelbírálat nélkül adhatják ki a tízmillió forintos kormányzati hitelt a fiatal házasoknak – mondta el Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter. A banki szakértők szerint ez alapjaiban forgathatja fel a magyar pénzügyi kultúrát, és végül közpénzből kellene visszafizetni a rossz adósok törlesztőrészleteit. Sőt, ez szembemenne azzal is, ahogyan az MNB viselkedett az elmúlt években: rendszeresen büntetett bankokat, amelyek túl könnyen adtak hitelt, most viszont maga az állam nem veszi komolyan az adósságfék szabályait.

A bankok erre még nem mondanak semmit – nem is mondhatnak, hiszen egyelőre senki nem tudja, hogy pontosan milyenek lennének a hitel szabályai. A kormány tagjai egyre több, néha egymásnak is ellentmondó részlettel pontosítják Orbán Viktor bejelentését, de jogszabálytervezetet a bankok és az ügyfelek még nem láttak.

De egy olyan oka is van a családvédelminek nevezett akciótervnek, amelyet a kormány nem reklámozott agyon. Az EU-s programokból támogatott kiadások a következő három évben 2000 milliárd forinttal csökkennek, ez pedig 1000 milliárd forint mínuszt jelent a GDP-ben. Nem véletlen, hogy a kormány azt keresi, hogyan élénkíthetné a gazdaságot, márpedig az új hitelek pont ezt segíthetik.

Az OLAF által is érintett ügyekről akarta meghallgatni Polt Pétert az Európai Parlament költségvetési bizottsága. A legfőbb ügyész azonban annyit válaszolt: inkább nem megy el, mert neki nem szabad politizálnia, a meghallgatása pedig szerinte az EP-kampány részét képezi.

A meghívás közvetlen előzménye az volt, hogy kiderült, kiveszik az Elios-projekteket a végleges számlacsomagból, amelyeket az Európai Bizottságnak lead a kormány. A magyar fél a támogatás 25 százalékának elvonását is vállalta volna, de az Európai Bizottság ragaszkodott a teljes támogatásmegvonáshoz. Két állami óriásmegrendeléssel is ugyanez történik, így azzal a megbízással is, amely arra szolgált volna, hogy az EU-s támogatású projektek közbeszerzéseinek szabályosságát segítse.

A hét képe: Mészáros Lőrinc egy fél disznót ad minden dolgozójának a Mátrai Erőműben

MTI / Balázs Attila

Minden elképzelhető kedvezményt megad a magyar kormány az orosz vezetésű Nemzetközi Beruházási Banknak – röviden így lehet összefoglalni a megállapodást, amelyet a héten tárgyaltak a parlamentben. Az egykori KGST-bank úgy jöhet Budapestre, hogy nem ellenőrizhetik a magyar pénzügyi felügyeleti szervek, nem köteleznék számviteli szabályok bevezetésére sem.

Ha az ügyleteihez szüksége volna valamely speciális jogosítványra, engedélyre vagy jogszabályi jogállásra, akkor úgy kellene tekinteni, mintha már rendelkezne azzal. Emellett minden magyarországi jövedelme és tulajdona adómentes lesz. A bank dolgozói pedig diplomáciai mentességet kapnak, ahogy a szakértői, tanácsadói és más vendégei is korlátozás nélkül jöhetnek az országba.

Emlékeznek még arra, ahogy Orbán Viktor 2015 és 2017 között végiglátogatta a megyeszékhelyeket, és óriási fejlesztéseket, útépítéseket ígért, ahol csak járt? A határidő lejárt, és még mindig van olyan beruházás, amelyik el sem kezdődött.

Az útépítési ígéretek ellenére egyetlen megyei jogú városban sem készültek el a munkával 2018-ra, alig akad olyan város, ahol tartani tudták az eredetileg tervezett költségeket, 1 kilométernyi új autópályát átlagosan 2,5 milliárd forintból hoztak ki. De győztesek így is voltak: a kormánybarát építtető cégek csak megtalálták a számításukat.

MTI / Sóki Tamás

Lemondott Kósa Lajos anyjának cége arról a 123 millió forintos uniós támogatásról, amelyet még 2017-ben nyert el egy, a sertéstartó telepek korszerűsítését támogató pályázaton. A Méker Kft. ügyvezetője, Szilágyi Gábor azt mondta kérdésünkre: a sertéspestis miatt azt is nagyon megfontolják, hogy belevágnak-e egyáltalán a korszerűsítésbe.

A cégbe 2015-ben vásárolta be magát Kósa Lajosné. A saját tőke hirtelen megnőtt 70 ezer forintról 66 millióra, az addigi, kétmillió forint alatti éves árbevételt mostanra 300 millió fölé tornázták, és bár korábban rendszeresen veszteséges volt a vállalat, 2016-ban és 2017-ben már 30-31 millió forint lett a nyereség.

A vállalatok generációváltása olyan, mint a váltófutás: az alapítónak jó kondiban kell lennie, tudnia kell ugyanolyan gyorsan futni, mint amilyen sebességgel az utód elindul – magyarázta a nemzetközi Family Business Network magyar szervezetét vezető Boross Dávid. Az 1989-90 körül alapított cégek tulajdonosainak csak elenyésző százaléka gondolkodik azon, kinek is adja át cégét.

Boross Dávid

Máté Péter

A leggyakoribb hiba, hogy az alapító a saját klónját szeretné a trónra ültetni, de nagy kérdés az is, mi legyen, ha több testvér van, esetleg az ő házastársaik is szeretnének beszállni a cégbe. Akadtak olyan vállalkozók is, akik inkább úgy döntöttek: nem fog menni a cég átadása a családon belül, ezért inkább eladták a vállalatot.

Ha ezt a cikket érdekesnek találta, van még: kövesse és ha tetszik, ossza meg ismerőseivel a gazdasági rovat Facebook-oldalának bejegyzéseit!