szerző:
Sztojcsev Iván

Alapjaiban forgathatja fel a magyar pénzügyi kultúrát, ha hitelbírálat nélkül osztogatnák a tízmilliós kormányzati hitelt a fiatal házasoknak. A banki szakértők arra figyelmeztetnek: végül közpénzből kellene visszafizetni a rossz adósok törlesztőrészleteit, és az MNB mostani szabályozásának is keresztbe tehet az új rendszer.

Hitelbírálat nélkül is fel lehet venni a kormány új, államilag támogatott hitelét – jelentette be Gulyás Gergely a mai Kormányinfón. Mint mondta, ahhoz, hogy a fiatal házasok gyerekvállalási támogatását felvehesse valaki, annyira lesz szükség, hogy a hitelfelvevők ne legyenek rajta a BAR-listán, és megfeleljenek a kormány által meghatározott feltételeknek. Ez pedig alapjaiban változtathatja meg a magyarországi lakáshitelezést, de azok is megérezhetik, akiknek eszükbe sem jutna hitelt felvenni.

Pontosan mi kell a fiatal házasok támogatásához?

Orbán Viktor az évértékelőjében, ahol bejelentette a támogatást, arról beszélt: minden 40 év alatti nő, aki az első házasságát köti, felveheti a 10 millió forintos kedvezményes kölcsönt. Ennek a törlesztését az első két gyerek megszületése után 3-3 évre felfüggesztik, a másodiknál a tartozás harmadát elengedik, a harmadik gyerek születésekor pedig az egész tartozást elengedik. Novák Katalin azóta pontosította a főnöke szavait. Akkor lehet a hitelt felvenni 2019. július 1-je és 2022. december 31-e között, ha egy 18-40 év közötti nő férjhez megy, de egy férfi már életkorbeli megkötés nélkül kaphatja meg. Ha viszont valamelyiküknek született már korábban gyereke, akkor legalább az egyik félnek az első házasságában kell élnie. Ha az igényléstől számítva 5 éven belül nem születik gyerek, a kölcsön piaci kamatozásúvá alakul.


Tehát jelen állás szerint ahhoz, hogy valaki megkapja a támogatást, másra nincs is szükség, mint bemenni egy bankba, bemutatni a papírt az életkoráról és a házasságáról, a bank lekéri a Központi Hitelinformációs Rendszerből az adatot, hogy nem rossz adósról van-e szó, és ha nem, akkor máris lehetne folyósítani. De fontos kiemelni, ez még csak az, amit a politikusok mondanak, nem az, ami a törvényjavaslatban szerepel, olyan ugyanis még nincs.

A bankok eddig nem kommentálták a terveket, nem véletlenül. Ahogy egy névtelenséget kérő banki forrásunk mondta: amíg teljes definíció nincs, jogszabálytervezetet pedig nem láttak, addig a banki szakemberek is csak annyit mondhatnak, megnéznék a részleteket. De ilyenről egyelőre még nincs szó.

"Be nem látható következményei lennének annak, ha bárki megkaphatná a 10 millió forintos támogatást, aki igazolja, hogy nem BAR-listás" – röviden így foglalta össze egy banki szakértő forrásunk az eddigi bejelentések lehetséges hatásait. A főbb problémákat négy csoportra lehet osztani szerinte.

1. Ki vállalja a hitelkockázatot?

„Borzasztóan fontos”, hogy ebben a konstrukcióban is van egy hitelkockázat – magyarázta. Egy ilyen hitel kezelésének a terhét a bankok csakis akkor veszik a nyakukba, ha az állam vállalja a kockázatot. Mivel a bankok nem nézhetik meg, mennyire lehetnek biztosak abban, hogy a hitelt felvevő évek múlva vissza fogja-e fizetni a tartozását, szinte biztos, hogy csakis azzal a feltétellel adnak ki pénzt, hogy ha az adós nem törleszt, akkor fizessen helyette az állam. Ez pedig azt jelentené, hogy a költségvetés viselné a visszafizetés kockázatát – tehát azoknak a pénzéből is, akik nem vesznek fel hitelt.

©

2. Könnyedén lehetne trükközni a hitelekkel

Ha valaki csak egy bizonyos mértékig hitelképes, akkor egyszerű helyzetbe kerülne – magyarázta forrásunk. Előbb fel kellene vennie egy normál banki hitelt, olyan összegben, amilyenben a bank szabályai szerint megteheti, majd ezután még felvehetné az állami hitelt. Ez ugyan törvényes volna, de „totálisan megborítaná a fogyasztói magatartás a szabályozói szándékot”.

3. Mi lesz a pénzügyi fegyelemmel?

Az, ha az eddiginél sokkal könnyebben lehetne hitelhez jutni, felelőtlen hitelfelvételhez vezetne. Márpedig a szakértő nagyon finom megfogalmazása szerint is „nem tesz jót a pénzügyi viselkedésnek, ha feltételmentesen szórunk ki az ablakon tízmilliós hiteleket”.

4. Szembemegy azzal, ahogyan az MNB viselkedett az elmúlt években

A tíz évvel ezelőtti gazdasági válság egyik legfőbb tanulsága az volt: nem szabad olyan hitelt felvenni, amelynek a törlesztőrészleteit épp csak ki tudja gazdálkodni az ember, mert a munkahely elvesztése vagy a kamat megemelkedése katasztrofális eredménnyel járhat. Már az elmúlt néhány évben is komolyan vették az adósságfék-szabályokat, tavaly októbertől pedig minden korábbinál szigorúbb lett a rendszer. Röviden a lényeg annyi: változó kamatozású lakáshitelt csak úgy lehet felvenni, ha az igazolt jövedelem 25 százalékánál nem többet kell törleszteni havonta; ha legalább 5 évig fix a kamatozás, akkor a jövedelem 35 százalékáig vállalható törlesztés, ha pedig 10 évig fix a kamat, akkor a jövedelem feléig elmehet a törlesztőrészlet.

Az MNB gyakran vizsgálódik, és szigorúan megbünteti azokat a bankokat, amelyek a törvényesnél könnyebben adtak hitelt. Legutóbb épp kedden bírságolták meg a Magyar Cetelem Bankot ezért, de tavaly megtörtént az is, hogy hét bankot és takarékot büntettek meg egyszerre 56 millió forintra. Ha nem kell vizsgálni, hogy az ember képes lesz-e törleszteni a hitelét, amikor rosszabbra fordulnak az életkörülményei, akkor „szembemegyünk az intézményi környezettel, amely az adósságválság elkerülését szolgálja” – magyarázta a banki szakértő.

Ráadásul az MNB azt is szigorúan vizsgálta mostanában több banknál is, hogy a lakáshitel felvételéhez szükséges 20 százalék önerőt ugye nem fedezet nélküli személyi kölcsönből teremtik-e elő. A kormány új hitele azonban önerő is lehet, ez pedig szembemegy mindazzal, amit az MNB mostanában tett.

Az állam azt – a mostani törvények szerint legalábbis – egészen biztosan nem mondhatja, hogy a bankoknak kötelességük kiadni ezt a fajta hitelt. Egy magántulajdonú bankot nem kötelezhet az állam arra, hogy egy törvényben előírt célra adjon pénzt, ráadásul a hitelkockázat kezelése szempontjából az állami tulajdonrésszel bíró bankok is ugyanúgy viselkedtek, mint a többi – fogalmazott a szakértő. A bankok már a csoknál is eldönthették, hogy folyósítják-e a támogatást, van is olyan pénzintézet, amely nem foglalkozik ezzel a termékkel. Főleg azért, mert már beérkeztek a bankokhoz az első megkeresések az ügyfelektől, akik a csok miatt vállaltak három gyereket, majd nem sokkal később elváltak. Pedig ott a bankok még szigorúan vizsgálhatták, vizsgálták is, hogy kiknek adnak bemondásra hitelt a csok mellé a még meg nem született gyerekek után.

Mindez még kockázatosabbnak tűnik, ha hozzátesszük: az MNB tavaly megrendelt egy felmérést, amely szerint a magyar hitelfelvevők 15 százaléka megcsúszhat a törlesztőrészletekkel, ha a háztartás pénzügyi helyzetét egy hirtelen sokk éri. Rajtuk kívül van pedig egy olyan csoport is – a hitelt felvevő háztartások 12,3 százaléka –, amely az anyagi helyzete alapján most nem számít ugyan sérülékenynek, de annyira közel esik ennek a határához, és annyira gyenge a pénzügyi tudatossága, hogy könnyen veszélybe kerülhet.

Állj mellénk!

Köszönjük a több mint 4000 tagnak és támogatónak, akik idáig
45 millió forinttal segítették munkánkat.
Ha neked is fontos a minőségi újságírás, csatlakozz!
14 napos türelmi időszak jön az Instagramon

14 napos türelmi időszak jön az Instagramon

A klímaváltozás ellen harcolna az Európai Parlamentben az LMP

A klímaváltozás ellen harcolna az Európai Parlamentben az LMP

Pócs János nem kér bocsánatot, de párttársai ki vannak rá akadva

Pócs János nem kér bocsánatot, de párttársai ki vannak rá akadva

Hiába a leépítések, reklámra ad pénzt az állam az ELTE-nek

Hiába a leépítések, reklámra ad pénzt az állam az ELTE-nek

Árva gyerekeket tanító kenyai tanár kapta az egymillió dolláros díjat

Árva gyerekeket tanító kenyai tanár kapta az egymillió dolláros díjat

Ilyen játékot 2016 nyarán láttunk utoljára Dzsudzsákéktól

Ilyen játékot 2016 nyarán láttunk utoljára Dzsudzsákéktól