Orbán Viktor 2015 márciusa és 2017 májusa között 23 megyei jogú városba ment el, a legfontosabb közös ígérete mindenütt az volt, hogy mindannyian kapnak új autóutakat. A miniszterelnök azt mondta, az a cél, hogy minden megyei jogú várost 2018-ig bekapcsoljanak a már létező autóút- és autópálya-rendszerbe, illetve hogy az autópályák elérjék az országhatárt. Ez Zalaegerszegnek, Békéscsabának és Salgótarjánnak volt igazán jó hír, ezek a városok ugyanis messze esnek a közúti „vérkeringéstől”. Összesen

• 690 kilométernyi út megépítését,
• 21 fejlesztést,
• 1921 milliárd forint elköltését jelentette be országjárásán a kormányfő.

Megnéztük, hogy mi valósult meg a tervekből. Összességében elmondható, hogy

• egyetlen megyei jogú városban sem készültek a munkával 2018-ra,
• alig akad olyan város, ahol tartani tudták az eredetileg tervezett költségeket,
• 1 kilométernyi új autópályát átlagosan 2,5 milliárd forintból hoztak ki,
• a nagyberuházásokkal a kormánybarát cégek jártak jól.

Azokat a nagyobb közútfejlesztéseket szedtük sorba, amelyeket magyar állami, illetve európai uniós pénzből finanszíroznak a Modern Városok Program keretében.

1. Sopron:

Itt jelentette ki először a miniszterelnök, hogy a kormány célja az összes megyei jogú város bekapcsolása az autópálya-rendszerbe. Azt is megígérte – sok egyéb mellett –, hogy 2018-ra készen lesz az M85-ös kétszer kétsávos autóút Sopron és Csorna, valamint Sopron és az országhatár között. A munkát azonban csak tavaly tavasszal kezdték, négy szakaszban dolgoznak, a valamivel több, mint 57 kilométeres útszakasz 2020 végére, 2021 elejére készülhet el. A cechet, csaknem 171 milliárd forintot a magyar kormány állja.

2. Eger:

„Lejárt a kis halak és a nagy halak ideje, ma már a gyors halak a vizek urai” – utalt Orbán Viktor Egerben arra, hogy négysávos autóút fogja összekötni 2018-ra Egert az M3-as autópályával. A munka még itt is javában tart, 2018 novemberében mindössze az út északi, Andornaktályát elkerülő, Eger déli részéig érő, 4 kilométeres szakaszát adták át a forgalomnak. Korábban úgy számoltak, hogy a fejlesztésre elég lesz 30 milliárd forint, ma már ennek több mint a duplájáról, 70 milliárdról szólnak a hírek.

Az M25-ös autóút épülő déli része az elkészült északi ütem átadóünnepségének napján Andornaktálya közelében 2018. november 7-én

MTI / Komka Péter

3. Zalaegerszeg:

2018-ig kétszer kétsávos gyorsforgalmi út megépítése az M7-esig – ez is szerepel abban a dokumentumban, amelyet a miniszterelnök és a zalaegerszegi polgármester írt alá 2015. április 14-én. A terv az, hogy a zalai megyeszékhelyet összekötik az autópályával, ehhez a 76-os főutat fel kell újítani. Az M76-os három ütemben, 170 milliárd forintból még mindig épül, és a tervek szerint csak 2022-re készül el.

4. Miskolc:

Itt nem volt könnyű dolga a miniszterelnöknek, Miskolcon ugyanis már van autópálya. Orbán Viktor ezt úgy oldotta meg, hogy bejelentette a Miskolc és Kassa közötti autópálya megépítését, 150 milliárd forintért. Az összesen 56,75 kilométeres, kétszer kétsávos sztráda költsége ma már 179 milliárdra rúg, ezt a szakaszt az Európai Unió fizeti. A munka végét 2021 harmadik negyedévére ígérik.

5. Pécs:

Páva Zsolt polgármesterrel abban állapodott meg Orbán Viktor 2015. április 28-án, hogy a kormány megépíti az M6-os és M60-as utakat az országhatárokig. Összesen 69,3 milliárd forintot szánnak az M6-osra, a pénz nagy részét az Európai Unió adja.

Felhajtó az M60 autópálya meghosszabbított szakaszán 2015. július 31-én

MTI / Sóki Tamás

Azt azonban, hogy ki lesz a beruházó, nem tudni, és a Szabadpécs.hu értesülése szerint a munkát csak 2022 után kezdik.

6. Szolnok:

Itt úgy szólt az ígéret, hogy legkésőbb 2019-ig Budapestet és Szolnokot négysávos autóút köti majd össze, mégpedig a ferihegyi repülőtértől induló 4-es főút nyomvonalán. Egyúttal arról is döntöttek, hogy megépítik a Szolnokot északi irányból elkerülő útszakaszt. A Cegléd és Abony közötti 17,6 kilométeres autóút kivitelezésére kiírt közbeszerzést a Duna Aszfalt nyerte, az utat nettó 26,3 milliárd forintért építheti meg. A Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. korábbi közlése szerint ezt a szakaszt 2021 első felében helyezik majd forgalomba, tehát ekkortól lehet majd Szolnokra eljutni gyorsforgalmi úton.

7. Nagykanizsa:

Ez a város sem maradhatott ki a sorból: az ipari park és az 50 méteres uszoda mellé Orbán Viktor azt is megígérte, hogy 2018-ig az M70-es utat kétszer kétsávosra, a szlovén határig bővítik, és 6 milliárd forintból megépítik a Nagykanizsát elkerülő út első ütemét. Utóbbiról a kormányfő azt mondta, hogy teljes hosszában elkészül 2018-ig. A helyiek azonban egy apró módosításból jöhettek rá, hogy a várost déli irányból elkerülő út mégsem épül meg 2018-ban: egy későbbi kormányhatározatban ugyanis törölték ezt a határidőt.

8. Kaposvár:

Itt a 67-es út négysávos autóúttá fejlesztésére ad a kormány 77 milliárd forintot, ezzel Kaposvárt összekötik az ország gyorsforgalmi úthálózatával. A kitűzött dátum 2019 volt, csakhogy a Soltút és a Strabag kivitelezésében épülő R67-es alapkövét nemrégiben, tavaly novemberben tették csak le, így egészen biztosan nem készül el határidőre ez a szakasz sem.

9. Kecskemét:

A kormány és a város megállapodott a Kecskemét körüli körgyűrű teljes megépítéséről és az 52-es bekötőút négysávossá bővítéséről. A munkát tavaly nyáron kezdték, a kivitelező a Duna Aszfalt Út és Mélyépítő Kft.

10.  Szombathely:

A szombathelyieknek azt ígérte a kormányfő, hogy nemcsak a 86-os utat viszik el Szombathelyig, hanem négysávos gyorsforgalmi úttal kötik össze a várost Kőszeggel, ezzel rácsatlakoznak az osztrák gyorsforgalmi úthálózatra. Ez eddig nem valósult meg.

11.  Békéscsaba:

A miniszterelnök azt ígérte, hogy a következő önkormányzati választásig biztosan megépül az M44-es gyorsforgalmi út, „de lehet, hogy már a következő parlamenti választásig kész lesz” – mondta. Ehhez képest csak a Kondoros és Tiszakürt közötti, 60 kilométeres szakasszal készülnek el 2019 harmadik negyedévében.

Munkagép dolgozik az épülő M44-es gyorsforgalmi út nyomvonalán Csabacsűd közelében 2018. február 22-én

MTI / Rosta Tibor

Ezen kívül Kondoros és Békéscsaba között 17,5 kilométert, míg a Tiszakürt és Lakitelek között 9,9 kilométert kell megépíteni.

12.  Szeged:

Itt a 47-es út négysávúsítását említette a kormányfő, egy olyan észak-déli közlekedési tengelyről beszélt, amely Szegedet Debrecenen keresztül összeköti Miskolccal. Erről azóta is mindössze annyit lehet tudni, hogy 2022-ig építenék meg az új nyomvonalon a négysávos 47-est.

13.  Salgótarján:

A Nógrád megyei városnak is jutott országhatárig érő, Salgótarjánt elkerülő, négysávos út 50 milliárd forintért. Két szakaszban dolgoznak, a HE-DO, a Swietelsky és a KM 2018 helyett 2019 májusára fejezi be a munkát.

Minden forintot jó helyre kell tenni

„Nem arról van szó, hogy Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter dolgozószobájában számolatlanul állnának a pénzeszsákok, és aki arra jár, a vállára vesz egyet és elviszi” – mondta korábban Orbán Viktor a megyei jogú városok fejlesztési programjaira utalva. Szerinte minden forintot meg kell becsülni, és minden forintot jó helyre kell tenni. Ehhez képest a közbeszerzési pályázatok eredményeiből az látszik, hogy súlyos összegek vándoroltak baráti cégekhez a közös kasszából. Például a Mészáros Lőrinc üzlettársa, Szíjj László érdekeltségébe tartozó vállalkozás tervezheti és építheti az M44-es gyorsforgalmi út Lakitelek és Tiszakürt közötti szakaszát, és a nagyberuházások komoly szeletét viszi el legtehetősebb magyarországi vállalkozók között jegyzett Dunai György építőipari vállalkozása, az EuroAszfalt Kft. is.

A beruházáson befutó cégek között van olyan kft., amelyiknek negyvenszeres árbevétel-növekedése volt egy év alatt. Egy kis építőipari vállalkozásról, a KM Építő Kft.-ről van szó, amelyik Salgótarjánban nyert közbeszerzést útépítésre a Modern Városok Programon belül. És olyan nagyágyúkkal vállvetve is diadalmaskodott, mint amilyen például a Swietelsky, a Penta vagy a Colas.

Egy másik vállalat, a HE-DO Kft. szintén több megyében megkerülhetetlen szereplője lett időközben az útépítéseknek. A céget – ahogyan arról korábban az Átlátszó írt – csak kis Közgépként emlegetik. A HVG-nek korábban egy észak-magyarországi polgármester azt mondta, a Fidesz régiós igazgatójától kapott fejmosást, mert nem a HE-DO-nak, hanem olcsóbban dolgozó másik cégnek az ajánlatát fogadta el egy útszakasz megépítésére.

A HE-DO Kft. és a KM Építő Kft. egyébként közösen újítja fel az M3-as autópálya 8 kilométeres szakaszát nettó 1,2 milliárd forintért.

A Modern Városok Programnak sok tendert köszönhet a Strabag is. A cég az utóbbi években sok százmilliárdnyi állami és önkormányzati megrendelést vitt el, többet, mint a szocialista-szabaddemokrata kormányok idején, noha már akkor is udvari beruházóként emlegették.

Egy másik nagyágyú, a Swietelsky is jól keres a megyei jogú városok közútfejlesztésén. Nem mellesleg a Strabag és a Swietelsky Orbán Viktor barátja, Mészáros Lőrinc nagyvállalkozó eszéki futballcsapatát is szépen kistafírozta.