A végtelen lehetőségek iparága
Az űripar végtelen lehetőségeket nyit meg a vállalkozások előtt. Támogatási források is rendszeresen elérhetők a szektorban érdekelt piaci szereplők számára.
A munkahelyi számítógépet a dolgozó csak munkára használhatja - mondja ki egy új jogszabály, amely a céges számítógépek és telefonok használatáról szól, és az uniós adatvédelmi rendhez, a GDPR-hoz kötődik. Összeszedtük a törvénycsomag főbb megállapításait.
Tilos lesz a munkahelyi számítógépeken magánügyeket intézni – erről is rendelkezik az a salátatörvény-tervezet, amelyet Trócsányi László igazságügyi miniszter jegyez, és amely már az Országgyűlés előtt van. A csomag nyolcvannál is több jogszabályt, köztük sarkalatos törvényeket is módosít az európai uniós adatvédelmi rend, a GDPR szellemiségének megfelelően. A munkahelyi számítógépekre vonatkozó szabályozás az új Munka törvénykönyvébe kerül majd bele.
Ami a céges számítógépek használatát illeti, a szabályozás eddig úgy szólt, hogy
Ezentúl, hacsak másként nem állapodnak meg erről a felek, akkor
A törvénytervezet kimondja: „a munkavállaló a rendelkezésére bocsátott számítástechnikai eszközt kizárólag a munkaviszony teljesítése érdekében használhatja”. Magyarul a munkavállaló munkaidőben dolgozzon, ne pedig facebookozzon.
Nem ördögtől való ez a szabályozás
– mondta a hvg.hu-nak Ormós Zoltán internetjogász, akinek praxisában előfordult, hogy egy munkavállaló a teljes munkaidejében a Facebookon csetelt, míg egy másik 4 órát pókerezett egyhuzamban. A szakértő szerint ilyen esetekben joggal kérdezi a munkáltató, hogy mit dolgozott aznap a beosztottja, és mennyire volt hatékony. Az, hogy szükség van a szabályozásra, szerinte egyértelmű, a lényeg azonban – ahogyan mondani szokták – a részletekben rejlik.
Ezért 13+1 pontban szedtük össze, mire kell számítani, ha életbe lép az új törvény.
1. Mi minősül magáncélnak?
Az internetjogász szerint magáncélnak számít mindaz, aminek nincs köze a munkához. „Például sportújságot olvasni munkaidőben nem ajánlatos, hacsak nem sportjogász vagy sportriporter az ember” – hozta fel Ormós Zoltán. De ide tartozik az is, ha valaki online szerencsejátékot játszik munkaidőben, vagy annak ellenére pörgeti a közösségi média oldalait, hogy arra a munkájához közvetlenül szüksége lenne.
2. Mit kell tennie a munkáltatónak, és mit a munkavállalónak, hogy betartsák a törvényt?
A törvényi változásról a bizonytalan helyzet elkerülése érdekében a munkáltatónak érdeke tájékoztatni a munkavállalót, és azt is elő kell írnia számára, hogy a céges gépekről törölje a privát adatokat.
A cégeknek arra kell felkészülniük, hogy módosítaniuk kell a munkaszerződéseket vagy a munkavégzésre vonatkozó szabályokat, úgy, hogy egyértelmű legyen, a dolgozók mire használhatják, és mire nem a munkahelyi eszközöket. Ormós Zoltán szerint a munkaadó dönthet úgy, hogy semmilyen korlátozást nem vezet be, ilyenkor a cégtől kapott laptopon, asztali számítógépen vagy okostelefonon szabadon lehet böngészni, levelezni, csetelni.
Ez azonban azzal a veszéllyel jár, hogy a számítógépet ellephetik a vírusok, majd a hekkerek is könnyedén hozzáférhetnek a céges és a személyes adatokhoz. A szakértő szerint éppen ezért „nagyon meg kell gondolni, hogy egy vállalatnál tiltanak-e, vagy sem”. Ha a teljes szabadságra szavaznak, „extrán elővigyázatosnak kell lenni”, ami jelenthet erős vírusvédőt vagy tűzfalat.
Egy másik forgatókönyv, hogy a dolgozóknak bizonyos oldalakra tilos rákattintaniuk. „Vannak olyan szoftverek, amelyek szűrik, hogy munkaidőben milyen oldalakat láthatóak, és milyenek nem. És vannak már olyan munkahelyek, ahol csak ebédidőben nyílik meg a teljes net, munkaidőben csak a megengedett tartalmak érhetők el, ez vagy ennél szigorúbb a gyakorlat például egyes bankokban” – teszi hozzá Ormós Zoltán.
Szakértők szerint közös rendelkezést érdemes hozni arról, hogy mi minősül magáncélnak, ilyen lehet a Facebook, a Gmail, a Messenger vagy a Viber privát használata.
3. Mi történik abban az esetben, ha a munkaadó nem figyelmezteti a beosztottját, és a munkaszerződés sem változik?
Ilyenkor az általános tilalom lép érvénybe, vagyis egyetlen eszközt sem lehet magáncélra használni a munkahelyen. Szabályozás hiányában éppen ezért a munkavállaló akkor jár el jól, ha lehetőleg kerüli az ilyen használatot.
4. Hogyan történik az ellenőrzés?
Ahhoz, hogy a főnök ellenőrizhesse a beosztott számítógépét, még csak fel sem kell állnia az asztaltól, a távolból is eléri az adott gépet. Az internetjogász szerint 8-10 éve már Magyarországon is teljesen természetes, hogy vannak olyan szoftverek, amelyek pont ennek a szabálynak a betartását ellenőrzik, azt nézik, ki milyen oldalakra ment fel munkaidőben. A munkáltatónak olyan rendszert kell alkalmaznia, amely biztosítja, hogy a munkaviszonnyal kapcsolatos adatokhoz hozzá lehessen férni, a magánadatokhoz viszont nem.
A Munka törvénykönyve úgy módosulna, hogy „a munkavállaló a munkaviszonnyal összefüggő magatartása körében ellenőrizhető. Ennek keretében a munkáltató technikai eszközt is alkalmazhat, erről a munkavállalót előzetesen írásban tájékoztatja.”
A tervezet ugyanakkor azt is kimondja, „a magánélet nem ellenőrizhető, tehát a munkáltató az átadott számítástechnikai eszközön tárolt adatba az ellenőrzés során addig tekinthet be, ameddig el nem tudja dönteni, hogy az adat magáncélú adat-e".
5. Kinek jó ez a szabályozás?
A szabályozás a személyes adatok védelmét és a hatékony munkavégzést szolgálja. Ormós úgy látja, a törvény abból a szempontból mindenképpen jó a főnököknek, hogy erre hivatkozva növelhetik a hatékonyságot, de ennél azért többről van szó: ha jól alkalmazzák a jogszabályt, elejét vehetik, hogy üzleti adatokat lopjanak tőlük, akár több százmilliós kárt is okozva ezzel. Ha életbe lép a rendelkezés, könnyebb lesz ellenőrizni az eszközöket, a munkaadók pedig hátradőlhetnek és mondhatják, „ők szóltak, hogy tiltott a dolog”.
6. Lehet-e pizzát rendelni a munkahelyi gépről ebédre?
A szakértő szerint az elvégzendő munka érdekében „határozottan igen”. Ormós Zoltán azt mondja, erre a kérdésre nem úgy kell tekinteni, mint a munkavállalók magáncéljára, itt arról van szó, hogy „a dolgozóknak energiához kell jutniuk, különben nem tudják folytatni délután a munkájukat”.
7. Lehet-e filmet letölteni a céges számítógépre?
Ez egyértelműen olyan privát tevékenységnek számít, amelyet – ha életbe lép a salátatörvény – kerülni kell, erre a célra célszerű saját eszközt használni. Kivéve bizonyos szakmákban, „például a filmkritikus munkakörében benne van, hogy nézhet filmeket a céges gépen”.
8. A szabályozás a céges mobiltelefonokra is vonatkozik?
A szabályozás alól az okostelefonok sem kivételek, főleg, hogy egyik-másik már többet tud, mint egy számítógép. A szakértő hangsúlyozta, ugyanazok a szabályok vonatkoznak a céges mobiltelefonok használatára is, mint a céges számítógépekére.
9. Ellenőrizhetik-e a dolgozó saját telefonját, ha azon céges e-mail fut?
Igen. Éppen ezért az internetjogász arra figyelmeztet mindenkit, céges telefonjáról ne küldjön privát sms-t. A munkaadó annak ellenére belenézhet a dolgozó telefonjába, hogy az a sajátja, igaz, kizárólag a munkához kapcsolódó adatokhoz férhet hozzá. Az eszközt biztos nem ellenőrizheti a cég, de a forgalmat figyelheti.
10. Minek minősül, ha a privát mobilt céges wifin használják?
Sok cég ezt már most sem teszi lehetővé. A törvénytervezet is úgy rendelkezik, hogy privát mobilt a cég hálózatán keresztül csak és kizárólag munkaügyi célból lehet használni. Ormós Zoltán szerint ezért célszerű magáncélra saját mobilt, saját hálózaton használni, illetve a cégek a vendégwifihez hasonlóan létrehozhatnak egy külön hálózatot erre a célra.
11. Lehet-e maszek e-mailt küldeni céges e-mail-címről?
Nem ajánlott, a céges e-mailezésre ugyanis a munkáltató is ráláthat, míg a privát levelezőrendszerre nem. Persze az ellenőrzés már nem terjedhet ki a magán e-mailek tartalmára.
12. Ellenőrizheti-e a munkáltató a dolgozó saját számítógépét, ha azon dolgozik is?
Ellenőrizheti, de csak a munkával kapcsolatos dokumentumokhoz férhet hozzá. Az internetjogász szerint Magyarországon meglepően sok cég vállalja azt a kockázatot, hogy lehetővé teszi a céges felület vagy applikáció otthoni használatát. Bár óvatos cégből is akad jópár. Kellő védelem híján ugyanis IT és adatvédelmi szabályok sérülhetnek.
Az internetjogász felhívta a figyelmet a távmunkára, amelynél a Munka törvénykönyve jelenleg is pontosan szabályozza a céges számítógép használatát, mégpedig úgy, hogy a munkavállaló kizárólag a munkavégzéséhez használhatja a gépet. Ezt a korlátozást pedig akár ellenőrizheti is a munkáltató. Igaz, csak a munkaviszonnyal kapcsolatos adatokba tekinthet be.
13. Mi történik, ha akár a munkaadó, akár a munkavállaló törvényt sért?
Attól még, hogy valaki egyszer-kétszer internetezik munkaidőben, nem lesz különösebb probléma. Baj akkor van, ha a túlzásba vitt csetelés vagy böngészés miatt a munkáját nem végzi el. Ez súlyos kötelezettségszegésnek számít, és a munkavállaló fegyelmi büntetést kaphat, végső esetben pedig az állását is elveszítheti, munkaidőben ugyanis munkát kell(ene) végezni.
13+1. Mikor lép életbe az új szabályozás?
A salátatörvény-tervezethez már nem lehet módosító javaslatokat benyújtani, ennek ugyanis lejárt a határideje. Úgy kell számolni, hogy a következő 1-2 hónapon belül, feltehetően tavasszal megszavazzák a képviselők, a kihirdetés utáni 15. napon belül pedig életbe is lép.
Az űripar végtelen lehetőségeket nyit meg a vállalkozások előtt. Támogatási források is rendszeresen elérhetők a szektorban érdekelt piaci szereplők számára.
Az öröklés előkészítése, a vagyon átruházása bonyolult, tudatosságot igénylő folyamat – különösen akkor, ha működő cég is van a javak között.
Milyen jogi megfelelési követelményekre kell figyelnie a vállalkozásoknak, ha MI-alapú eszközöket használnak a munkaügyi területeken?
Rövid távra is érdemes az időszakosan szabad forrásokat hozamot termelő formában tartani.
Teherán kommunikációjából az olvasható ki, hogy szeretnék az ellenségeskedést ennyiben hagyni.
Bár a támadás meglepte a világot, voltak jól látható előjelei annak, hogy mire készül az Egyesült Államok.
Az elnökkel egyszer az irodájában, egyszer pedig Lengyelországban próbáltak végezni.
Új idegenrendészeti eljárás indul.
Orbán korábban azt mondta, ez tüdőn lőné a gazdaságot.
Fizikai és mentális megterhelésre figyelmeztetnek.
Július elején újabb hullámra lehet számítani.