Miközben Philip Hammond brit pénzügyminiszter az alsóházban arról beszélt, mennyire sikeres a brit gazdaság, a Bloomberg összeszedte, mennyibe került már a brit adófizetőknek az a kaland, amelyik káoszba taszítja éppen a szigetországot: a Brexit.

Az, hogy a kilépés került többségbe a 2016. júniusi népszavazáson, hetente 800 millió fontos, jelenlegi árfolyamon 293,5 milliárd forintos kárt okozott az országnak – állapította meg nemrég a brit jegybank, a Bank of England szakértője. Ez a gazdasági kibocsátás nagyjából két százaléka.

A Lloyds Banking Group felmérése pedig azt állapította meg, hogy a cégvezetők hét éve nem ítélték ennyire rossznak a kilátásokat. A beruházásokban is tükröződik ez: ezeknek a szintje a válság óta a leghosszabb visszaesést szenvedi el. A jegybank ráadásul úgy látja: ez még egy rendezett kilépés esetén sem biztos, hogy rendeződik.

A jelenlegi árfolyam ráadásul sokkal rosszabb, mint a referendum előtt volt: több mint 10 százalékot esett az azóta eltelt majdnem három évben a font. Ez jelentősen drágította az importtermékek árát – növelve az inflációt és csökkentve a vásárlóerőt. Az exportőrök ugyan profitálhattak volna a gyenge fontból, ám nem sikerült növelni piaci részesedésüket – emeli ki a Bloomberg.

A brit gazdaság ékkövének számító londoni pénzügyi központból elindult az elvándorlás: a legnagyobb bankok közül öt összesen 750 milliárd eurónyi (236 ezer milliárd forintnyi) eszközállományt helyez át Frankfurtba. Ez a magyar GDP hat és félszerese.

A pénz áthelyezésével együtt munkaerőt is elvisznek a Cityben működő pénzügyi cégek – ez még akkor is aggasztó, ha a kezdeti becslésektől elmarad a kiáramlás üteme. A TheCityUK lobbiszervezet ráadásul úgy látja, ez a folyamat visszafordíthatatlan.

Számtalan cég is távozik a Cityből a kontinensre: a New Financial tanácsadó cég legalább 275-re teszi a számukat.

A nettó bevándorlás az EU országaiból évtizedes mélypontra esett a Brexit miatt, ami súlyosan érinti a vendéglátóipart, a mezőgazdaságot, az építőipart és az egészségügyi ellátást is.

A Brexit negatívan hat a brit ingatlanpiacra is: a fő árindex 2012 óta a legalacsonyabb szinten van, és visszaesik a lakásépítések száma is. Ez azzal is magyarázható, hogy a gyenge font növeli az importált alapanyagok költségeit, míg a visszaeső uniós bevándorlás miatt munkaerőhiány fenyeget.

A brit autógyártás felől szörnyű hírek érkeznek: a Jaguar Land Rover 4500 embert küld el, a Nissan sunderlandi üzeme a korábbi tervekkel ellentétben mégsem gyárt majd X-Trail autókat, a Honda 2021-ben bezárja brit gyárát.

A no deal Brexittől tartva az importőrök az összes raktárkapacitást lefoglalták, az exportőrök rendeléseit pedig amiatt mondják le, mert tartanak a szállítás esetleges nehézségeitől és a vámköltségektől.