szerző:
Tetszett a cikk?

Meghajolni látszik a keszthelyi önkormányzat a befektetők előtt: módosította a helyi építési szabályzatot, csak történjen már végre valami az elhagyatott szállodákkal és az egykor szebb napokat látott Balaton-parttal. A helyiek viszont féltik a partot és a békés kisvárost.

Keszthely a Balaton fővárosa, olvasható a keszthelyi Pavilonsorhoz vezető út szélén. A helyiek szerint ez már rég nem így van, inkább azt kellene kiírni, hogy Keszthely a NER fővárosa. Éppen egy évvel ezelőtt írt a Reuters a „keszthelyi tízekről”, azokról a befektetőkről, akik a városban terjeszkednek. Megemlítették – többek között – Tiborcz Istvánt, Mészáros Lőrincet, Jászai Gellértet, Szíjj Lászlót, Varga Károlyt és Paár Attilát. Az ő keszthelyi vásárlásaik egybeesnek a kormány fejlesztési tervével, azzal, amelyik 2020-ig 365 milliárd forintot költ a Balatonra, a pénz 40 százalékát az Európai Unió adja.

©

Mióta Orbán Viktor miniszterelnök először beszélt a rendszerváltás óta nem látott balatoni fejlesztési lehetőségekről, a keszthelyi partszakasz legértékesebb területei cseréltek gazdát:

  • 2014-ben a közvetve Tiborcz István tulajdonában lévő Nyugati-medence Kikötőfejlesztő Kft. megvette a jachtkikötőt. Az ügy nyilvánosságra kerülése után a kormányfő veje kiszállt az üzletből, egy régi barátja vette át a helyét.
  • 2015 és 2017 között több részletben szerezte meg a Hotel Viát Mészáros Lőrinc egyik legfontosabb üzleti partnere, Szíjj László, majd három helyrajzi számot összevonva a Minerva alapkezelő egyik ingatlanalapjáé lett.
  • 2016-ban a Hotel Helikont és a Hullám Szállót vette meg a Pannon Tessera Hospitalis nevű cég, amelynek meghatározó részvényese volt Tiborcz István ingatlanos cége, a BDPST.
  • Szintén 2016-ban Mészáros Lőrinc tőzsdei cégéé, a Konzumé lett a Balaton Hotel.
  • 2017-ben Szíjj László cége jutott hozzá a Zala kempinghez, majd továbbadta azt Tiborcz István üzlettársa, Paár Attila cégének, úgy, hogy az üzemeltető a Mészáros-féle Konzum lett.

Kényszerberuházás

Csípős szél fúj a keszthelyi kikötőben, a távolban egy horgász evez, társa a partról távcsővel követi. Nem messze innen festik, takarítják a bódékat, a lángosos is kinyitott. Hamarosan indul a szezon. Az apróbb munkákat leszámítva semmi sem utal arra, hogy ehhez a városhoz bármi köze is lenne Mészáros Lőrincnek vagy Tiborcz Istvánnak. Pedig ha a keszthelyi korzón jobbra nézünk, akkor Magyarország leggazdagabb emberének szállodáját látjuk, ha balra, a miniszterelnök vejének hoteljét. Ám hiába élvez műemléki védettséget a Balaton szálloda és a Hullám szálló, mindkét épület pusztul. A valaha patinás, százéves hotelek faláról mállik a vakolat, homlokzatukat összefirkálták, az ablakokat kitörték, üveg híján szakadt műanyag fóliát lenget a szél.

A Hullám és a Balaton szálló
©

Keszthelyről évről évre egy kisebb falucskányi ember, nagyjából kétszáz költözik el. Utoljára 1975-ben laktak itt annyian, mint most, valamivel több, mint 19 ezren. A város adóbevétele 2014 óta egy fillérrel sem nőtt, maradt 1 milliárd forint körül. Pedig van itt egyetem, nyáron fesztivál, kis híján ide került a Red Bull Air Race, a városi strandon a belépő csúcsidőben a legfelkapottabb wellnessfürdők áraival vetekszik, a szomszédban van az ország egyik leggazdagabb városa, az aranytojást tojó tyúk, Hévíz. Keszthely ezekből mégsem tud profitálni. Ezt a polgármester, a kormánypárti Ruzsics Ferenc is elismerte legutóbbi sajtótájékoztatóján, azt mondta, „annak ellenére, hogy a körülmények, a keretek évtizedek óta lehetőséget adnának a fejlesztésre, azok mégis alacsony szinten maradtak”. Noha a kormánypárt képviselőjeként sokak meglepetésére korábban éppen ő emlegette fel, hogy „a Balaton-part néhány foghíj kivételével a Tiborcz–Mészáros-érdekcsoporthoz tartozik”. Később „rátett még egy lapáttal”, és kijelentette,

egyesek mások becsapásával, félrevezetésével, újabban a pályázati rendszer kiskapuinak a kihasználásával próbálnak haszonra szert tenni, nagyjából munka nélkül, és utána ezt a hasznot felelőtlenül élvezik mások kárára.

Akkor hiába kérdezték, kikre gondolt, nem mondta meg.

Mindenesetre most a város kormánypárti képviselői úgy döntöttek, itt az idő növelni a beépíthetőséget, módosítani az építési magasságot, rendezni a Hullám és a Balaton szállók környékét. A testület először január 18-i ülésén tárgyalt az erről szóló előterjesztésről, majd február 26-án 9 igen, 1 nem szavazattal jóvá is hagyta azt. Az ellenzéknek alig 3 órája volt, hogy a dokumentumot átolvassa, majd szavazzon róla.

©

Azért kellett ilyen gyors tempót diktálni, hogy még a Balaton-törvény március 15-i hatályba lépése előtt átnyomják a határozatot a testületen. Az új jogszabályban ugyanis az van, hogy sem a beépíthetőséget, sem a magasságot nem lehet a törvény hatályba lépése után növelni. Ezért az önkormányzat saját hatáskörben lépett, és rohamtempóban, a törvény életbe lépése előtt kiemelt fejlesztési területté nyilvánította a partmenti területeket, kedvezve így a befektetőknek.

A helyiek szerint nem az a baj, hogy építkeznének a városban, azt kifogásolják, akik és ahogyan dolgoznának. Kerestük a keszthelyi polgármestert, hogy a tervekről érdeklődjünk, de ő egyetlen megkeresésünkre sem reagált. Sajtóhírek szerint egy lakossági fórumon azt mondta, ha fejlesztenek és a turisták is elégedettek lesznek, az adók pedig befolynak a város kasszájába, akkor neki teljesen mindegy, hogy ki a befektető. Adóbevételre amúgy valóban nagy szüksége volna Keszthelynek: a 18 éven felüli turisták által befizetett idegenforgalmi adóból tavaly mindössze 78 millió forint folyt be, míg a Balaton két másik „fővárosában”, Siófokon és Balatonfüreden ez az összeg megközelítette a 400 millió forintot.

Fejüket elfordítják

Az elsők között tűnt fel egy lébényi és egy mosonmagyaróvári vállalkozó a városban, és kezdett lakóparkot építeni, nem messze a Hotel Viától. Cégük, a Royal Homes and Properties Kft. 2,5 hektáron 5 hajó formájú, 3 szintes épületben, 175 luxusapartmant húz fel, a tetőn panorámás, medencés lakással, amit most 280 millió forintért hirdetnek.

Rajtuk kívül egy svájci üzletember, Ralf Klaus kezdett még munkába: a férfi jóval a Mészáros–Tiborcz kettőst megelőzve bukkant fel a városban, és szerezte meg azt a területet, ahová apartmanházakat álmodott, 900 lakással, illetve egy csaknem 100 méter magas, 25 emeletes szállodát, a Balaton alá pedig mélygarázst. A tűháznak is emlegetett gigahotelből, az apartmanokból és a mélygarázsból végül csak azért nem lett semmi, mert a megszabott határidőig Ralf Klaus és a terület tulajdonosa, az önkormányzat nem írta alá az erről szóló szerződést. A városnak ez a része is kiemelt fejlesztési terület, és a helyiek szerint bármi is lesz a meghiúsult tűház helyén, a tulajdonos, a Ralf Klaus érdekeltségébe tartozó Klaus-Sea Balaton Investments Kft. a területet úgyis eladja majd a városban érdekelt befektetők egyikének.

©

A fejlesztésre kijelölt területet csak a vasúti sín választja el Keszthely családi házas övezetétől. A régen lápos, iszapos részt feltöltötték, a nádat, az erdőt megritkították, és „mióta rájöttek, hogy beépíthető, gyorsan körbe is kerítették, pedig nem ez a legideálisabb hely a munkára, ha jön egy nagyobb zápor, csak csónakkal lehet itt közlekedni” – mutatja egy közelben lakó férfi, aki azt kérte, nevét ne írjuk le. Kapujából pont rálát arra a részre, ahol építkezni akarnak. Szerinte ezzel elveszik tőlük a kilátást, „elveszik a levegőt”. Attól is tart, hogy nehezebb lesz majd lejutni a partra, ha beépítik, de „mit lehet tenni”, tárja szét a karjait, „ez van”. A tervezett gigahotelre is csak legyint,

ha elkészült volna, legfeljebb az ember oldalt nézett volna egy kicsit.

©

Itt lesznek változások

Olyan magas a nád a keszthelyi kikötő előtt, hogy szinte be sem látni. A hajók letakarva, békésen ringatóznak a vízen. Az új szabályozás két területet érint, az egyik éppen a kikötő. Itt marad a 10 százalékos beépíthetőség, a maximális építménymagasság viszont 4,5 méterről 7,5-re nő, a polgármester szerint ezzel segítve „az utóbbi pár évben egyre jobban működő kikötő fejlesztési lehetőségeit”. A kikötőt 2014 decemberében vette meg a Nyugati-medence Kikötőfejlesztő Kft., amely akkor még Orbán Viktor vejének tulajdonában állt.

A másik, módosítással érintett területre esik

  • a Balaton hotel,
  • a Hullám szálló,
  • a Pavilonsor,
  • a Balaton-parti focipálya.

A mólónál, a lerobbant Balaton szálló területén 30-ról 50 százalékra növelték a maximális beépíthetőséget, akárcsak a Tiborcz István érdekeltségéhez tartozó, a Balaton szállóhoz hasonlóan rossz állapotban lévő Hullámnál.

A városban azt szeretnék, ha mindkét épületet változatlan formában és méretben újítanák fel. Azt mondják, ha ez a befektetőnek nem tetszik, le is út, fel is út, vegye az önkormányzat a kezébe az irányítást. A polgármester erre a Facebookon úgy reagált, „a város pénzügyi adottságai nem teszik lehetővé, hogy ilyen nagy értékű ingatlant vásároljon, felújítson és önerőből üzemeltessen”. Szerinte azért kellett a korábbi szabályozást módosítani, hogy így ösztönözzék a Balaton és a Hullám szálló mielőbbi felújítását és hasznosítását.

A változások érintenek egy keszthelyi sportpályát is: ennek a beépíthetősége is 50 százalék lett, és ide is szállodát képzeltek. Ruzsics Ferenc szerint itt „cél, hogy a fürdőhöz, idegenforgalomhoz kapcsolódó, esetleg szálláshelyet is tartalmazó fejlesztés megvalósítását lehetővé tegye a szabályozási környezet”.

Kiemelt fejlesztési terület a Helikon Hotelé is. A szállót tavaly, a szezon végén bezárták, azt ígérték, ősszel felújítják. Ottjártunkkor nem úgy tűnt, hogy a környék legnagyobb, a szocialista tömegturizmust idéző szállodája idén nyárra elkészülne. Ami biztos: a teljesen lepukkant Hotel Via eltűnik, lebontják, annak a helyén is egy új szálloda lesz. Hogy az egyre több szállodához lesz-e elég parkolóhely, milyen arányban kell majd csökkenteni a zöldfelületet, nem tudni. Ahogyan azt sem, kik lesznek a beruházók, mikor és mit húznak fel a városban.

©
Az viszont már eldőlt, hogy a helyi vitorlás egyesület által használt „kis kikötőt” el akarja adni a város. Ezt a DK helyi képviselője, Kovács Viktória szúrta ki a költségvetésben: 250 millió forintot szeretne kapni érte a polgármesteri hivatal. Ez a rész is értékes terület: az egyazon tulajdonosi körhöz tartozó Via és a nagyobb vitorláskikötő közé ékelődik. Ezen kívül már csak a Libás strand és a keszthelyi egyetem vízi telepe „érintetlen”, itt még az önkormányzat a tulajdonos.

Magyarországnak ez az egy Balatonja van, akkor mit szórakoznak vele?!

– fakad ki egy férfi a városban. Szerinte az emberek megkérdezése nélkül, szabályosan „felszalámizták” a partmenti területet, „tudjuk, kik”. Az önkormányzat viszont közleményeiben úgy érvel, hogy szó sincs kiskapuról, mindenkire, mindenütt, minden előírás érvényes, és ígérik, társadalmi vita is lesz.

©

Falra hányt borsó 

A legutóbbi lakossági fórumot például teljesen fölöslegesen tartották, legalábbis a helyiek szerint, akik a hvg.hu-nak azt mondták, úgy érezték magukat, „mintha a falnak beszéltek volna”. Féltették „a békés Zimmer frei-t” a sorra épülő apartmanoktól, és próbálták meggyőzni a város vezetőit, hogy ne módosítsák a Helyi Építési Szabályzatot. Érveiket azonban az önkormányzat nem vette figyelembe. Többen írásban is tiltakoztak, hiába. A polgármester úgy érvelt, hogy a megnövelt beépítési arány „helyzetbe hozza” azokat a befektetőket, akiket a korábbi szabályozás elrettentett.

Akarja-e Ön, hogy Keszthely Balaton-parti területei kiemelt fejlesztési területnek minősüljenek?

– ezzel a kérdéssel nyújtott be helyi népszavazási kezdeményezést a tavalyi parlamenti választás után megszűnt Együtt volt elnökségi tagja, Molnár Tibor. Az aláírásgyűjtés hamarosan kezdődhet, a kérdést ugyanis a helyi választási iroda jóváhagyta. A döntés még nem jogerős. Ahhoz, hogy a kérdésben népszavazást lehessen tartani, 30 nap alatt nagyjából 4 ezer aláírást kell majd összegyűjteni Keszthelyen. Ez a kezdeményező szerint sem lesz egyszerű, „a csillagok szerencsés állására lesz szükség”, a 2014-es önkormányzati választáson ugyanis a választásra jogosult 11 ezer keszthelyiből 6 ezer ment el szavazni, közülük 3800-an a Fideszre voksoltak. Most az összes ellenzéki párt városi képviselője a kezdeményezés mögé állt. Úgy számolnak, ha lesz elég aláírás, azzal felülírják az önkormányzati határozatot, ami azt jelenti, hogy a döntést a beépíthetőség és az építési magasság növeléséről vissza kell vonni. Ellenkező esetben szabad a vásár.

Molnár Tibor
©

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

Az index.hu eddigi szerkesztősége lényegében megszűnt létezni, az ország elveszítette a legolvasottabb online felületét. Ez a független magyar sajtóra és a tájékozódás szabadságára mért eddigi legsúlyosabb csapások egyike. A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, hogy minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
A világhírű magyar kutató és csapata több olyan hatóanyagot is talált, amelyek jók lehetnek a koronavírus ellen

A világhírű magyar kutató és csapata több olyan hatóanyagot is talált, amelyek jók lehetnek a koronavírus ellen

Technikai hibák sora nehezítette az állami informatikai képzés záróvizsgáját

Technikai hibák sora nehezítette az állami informatikai képzés záróvizsgáját

Gyors, takarékos vagy környezettudatos: melyik az Önhöz leginkább passzoló autó?

Gyors, takarékos vagy környezettudatos: melyik az Önhöz leginkább passzoló autó?