Miért veszélyes halogatni a digitalizációt? Cégvezetőként ezeket érdemes átgondolnia!
Aki időben cselekszik, hatékonyabban működik és pályázatokhoz, új piacokhoz is hozzáférhet.
Száz magyarból tíz sincs, aki rendszeresen kapcsolatba kerülne bevándorlókkal, 80 százalék egyáltalán nem érintkezik velük, ehhez képest a magyarok 73 százaléka úgy gondolja, kellemetlen a társas kapcsolat a bevándorlókkal – idézi az e heti HVG az Eurobarometer 2018-as felmérését. A kérdésre, hogy kellemetlennek érezné-e, ha bevándorló barátja volna, 55 százalék válaszolt igennel, ami a legmagasabb adat az EU-ban.
A lapból kiderül: azokban az országokban támogatják jobban a migrációt, amelyek már eddig is több bevándorló letelepedését segítették. A migrációnak sok gazdasági előnye lehet. Olcsó munkaerő jön, fiatalok érkeznek, ha pedig gyorsan találnak állást, akkor a növekvő adóbevétel meghaladja az integrálás költségeit. Az viszont nem kimutatható, hogy a terrorfenyegetettség nagyobb volna Európában most, mint 1970-1990 között.
A fő kérdés az, mennyire gyorsan sikerül integrálni a bevándorlókat. Ahol sokan és gyorsan elhelyezkednek, ott a GDP 1 százalékának megfelelő többletbevétel keletkezik, ahol viszont sokan sokáig tengődnek állás nélkül, ott ugyanekkora lehet a mínusz. A menekültek és gyerekeik munkavállalása szempontjából nem egységes Európa: Nagy-Britanniában, Svédországban és Franciaországban a második generáció már majdnem akkora arányban dolgozik, mint az „őslakosok”, Olasz-, Német-, Spanyol-, Görög- és Lengyelországban, valamint Belgiumban viszont a második generáció foglalkoztatottsága az elsőét sem éri el.
Részletek az e heti HVG-ben.
