Aláírta a Budapesti Corvinus Egyetem új fenntartójának, a Maecenas Universitatis Corvini (MUC) Alapítványnak az alapító okiratát Palkovics László – jelentette be az Innovációs és Technológiai Minisztérium vezetője az intézményben tartott sajtótájékoztatón. A vagyonkezelő alapítvány elnöki címére Hernádi Zsoltot, a Mol Nyrt. elnök-vezérigazgatóját kérte fel a kormány. A kuratórium tagja Csák János üzletember, Lánczi András, az intézmény rektora, Martonyi János volt külügyminiszter, az egyetem oktatója-kutatója és Palotai Dániel, a Magyar Nemzeti Bank ügyvezető igazgatója.

A felügyelőbizottság elnöke Bártfai Béla, a Magyar Szénhidrogén Készletező Szövetség vezérigazgatója, tagjai pedig Chikán Attila, az egyetem professor emeritusa, volt rektora és Jánoskuti Levente, a McKinsey and Company irodavezető partnere lesznek. Az alapítvány vagyonellenőre Bogdán Tibor ügyvéd.

Reviczky Zsolt

Palkovics László emlékeztetett: februárban jelentették be, hogy az állam helyett a Maecenas Universitatis Corvini vagyonkezelő alapítvány felel majd az intézmény fenntartásáért. A kitűzött célt is elismételte a miniszter: hogy

2030-ra az intézmény a világ vezető egyetemei közé kerüljön.

A kormány célja, hogy további intézményeket is hasonló formában működtessen a jövőben – tette hozzá.

Lánczi András rektor arról beszélt: a tavaly 70 éves intézmény egy új fejlődési szakaszába lépett. Ilyen nagy vállalkozása az államnak még nem volt a felsőoktatásban, és eddig minden a tervek szerint halad – emelte ki. A változást lehetőségnek nevezte, amelyhez kapcsolniuk kell a jövőbeni munkákat.

Hatalmas felelősség a kuratórium, a magánalapítvány munkája, amely hosszú távon hivatott biztosítani az egyetem működését – mondta el Hernádi Zsolt, aki kiemelte: az állami fenntartásnál kiszámíthatóbb ez a forma, hiszen a közfinanszírozás kockázatokkal járhat, már csak amiatt is, hogy évente új és új költségvetéseket írnak. Itt hároméves stratégiára készülnek, és „itt belülről” jobban tudjuk, mire van szüksége az intézménynek. „Ebben is vannak kockázatok, de ez semmi ahhoz képest, amikor 1800 méter mélyen fúrunk – ezek a kockázatok kiszámíthatóak, kezelhetőek, az itt dolgozó szakembergárda pedig megkapja a lehetőséget” – fogalmazott a Mol elnök-vezérigazgatója. Hernádi Zsolt kiemelte: az ösztöndíj tömege nem fog változni, sőt, reményeik szerint növelni tudják, ezen belül azonban lehet, hogy lesznek átcsoportosítások.

Az alapítványba az állam a Molban és a Richterben meglévő tulajdonrészének egy részét tette be, a két tőzsdén jegyzett cég részvényeinek 10-10 százaléka került az alapítvány kezelésébe, az ezekből származó osztalékot is az egyetem használhatja fel.

Reviczky Zsolt

A Mol idén 142,5 forint osztalékot fizetett (az előző évi 127,5 forint után), ez jóval meghaladta az elemzői várakozásokat. A Richter osztalékáról éppen szerda délután dönthet a közgyűlés. A cég javaslata 100 forintról szólt (ez a részvényár 2 százaléka alatti eredmény szemben a Mol 4,3 százalékos kifizetésével).

A kérdés az, mennyire kiszámítható forrás az osztalék, hiszen az nem csak a cég eredményétől, de a cégvezetés döntésétől is függ – ha például nagyberuházásra tartalékol egy társaság, ez kevesebb lehet. Az államnak ebbe nagy beleszólása nincsen: annak ellenére, hogy a Molban és a Richterben is 25 százalék körüli az állami tulajdonrész, a Mol alapszabálya szerint a szavazati jog mindössze 10 százaléka az államé, de ugyanígy a Richternél sem az állam határoz a hozamról. Ebből a szempontból viszont érdekes az a helyzet, hogy a nagyobb „tulajdonos” és a fenntartó kuratórium vezetője ugyanaz a személy. Hernádi ezzel kapcsolatban annyit mondott: stabil helyzetben levő cégekről van szó, ez csökkenti a kockázatokat is, ahogy az is, hogy az egyetem tartalékkal indul. Ezen túl terv, hogy támogatókat vonjanak be.

Az alapítvány részére juttatott 81 942 946 darab A sorozatú Mol-részvény értéke az elmúlt egy éves, 3000 forint körüli átlagárral számolva csaknem 246 milliárd forint, míg a keddi záróértéken 277 milliárd. A 18 637 486 C sorozatú Richter-papír az elmúlt egy évben átlagosan 99 milliárd forintot ért, kedden azonban már 109 milliárdot. A két társaságtól származó, az alapítványra eső osztalék együtt nagyjából 13,5 milliárd forintot tett ki. Ehhez képest az intézmény 2018-ban 13,8 milliárdból gazdálkodott, és 5,1 milliárd forintos bevétellel számolt.