Elárulta a kormány az EU-nak, mit tervez a következő évekre
Változások jöhetnek az adórendszerben, akár otthonról is vásárolhatunk állampapírt a jövőben, de a kormány készül a következő válságra is. Úgy néz ki, hogy a két számjegyű béremelésekről is lemondhatunk.
Magyarország leadta a 2019-2023 közötti gazdaságpolitikai terveit az EU-nak, azaz elkészült az ország úgynevezett konvergenciaprogramja. A dokumentum mégis leginkább az elmúlt évek történéseit veszi végig, amelynek a végén a kormány megveregeti a saját vállát, és jól megdicséri saját magát, mondván jelentősen sikerült csökkenteni a munkanélküliek számát, elérték a teljes foglalkoztatást, javították a vállalatok versenyképességét, illetve hamarosan megfordítják a negatív demográfiai folyamatokat.
Mielőtt rátérnének az új feladatok taglalásába, kitérnek arra is, egyre több jel utalt arra, hogy a jelenlegi, a magyar gazdaság számára is kedvező exportlehetőségeket teremtő konjunktúraciklus véget érhet. Ennek több oka is van: egyrészt pár hónap múlva a jelenlegi lehet minden idők leghosszabb növekedési periódusa az USA-ban, amit jellemzően visszaesés (avagy más néven korrekció) szokott követni.
Hasonló a helyzet a tőzsdéken is – az S&P 500 index értéke a pénzügyi válság óta például megháromszorozódott –, de rossz jel az is, hogy csökken a rövid és hosszú távú értékpapírok prémiuma közötti differencia. Magyarországot ezen felül különösen érzékenyen érintheti az is, hogy a globális autópiac két éve stagnál, és a bizonytalan kilátások miatt visszafogott maradhat a jövőben is a kereslet.
Lassul a jövedelmek növekedése
Bár 2018-ban 11,7 százalékkal nőttek a munkavállalói jövedelmek, ez az emelkedés 2019-ben már 9,2 százalékra csökken, majd 2023-ig évente 8,1; 7,9; 8; illetve 8,3 százalékos béremelést vár a konvergenciaprogram. A tervek szerint ezzel párhuzamosan az idei 3,3 százalékos munkanélküliségi ráta 2023-ra 2,7 százalékra esik vissza.
A kormány mindezzel együtt optimista, mint írták, „továbbra is növekedési tartalékokkal rendelkezik a magyar gazdaság”. Ennek okai között említik, hogy a növekvő bérek miatt nőtt a lakosságnál az elkölthető összeg nagysága, másrészt a Magyarországon dolgozó vállalkozások olyan kapacitásbővítő fejlesztést jelentettek be (pl. a debreceni BMW-gyár vagy a Samsung gödi terjeszkedése), amelyekkel viszonylag kedvezőtlen világgazdasági környezet mellett is dinamikus maradhat a kivitel és növekedhet Magyarország világpiaci részesedése.
Harmadrészt a saját, versenyképességet javító intézkedéseit dicséri a kormány, hiszen ezek „megvalósítása hozzájárul a növekedési tartalékok feltárásához, valamint a termelékenység és a versenyképesség erősödéséhez”.
Ha minden Orbánék tervei szerint alakul, akkor a friss előrejelzések szerint a GDP idén és jövőre 4 százalékkal, 2021-ben 4,1, 2022-ben 4,2, majd 2023 újra 4 százalékkal nőne. Ez egyébként nagyrészt megfelel az előző évi adatnak, annyi különbséggel, hogy idénre és 2021-re 0,1 százalékkal kisebb, 2022-re ugyanennyivel nagyobb növekedést várnak.
Változások jönnek
Az idei évre a kormányzat az előirányzathoz képest 255 milliárdos plusz adóbevételt vár, a kedvező munkaerőpiaci folyamatok, a bérmegállapodás és a költségvetési bérintézkedések miatt. Mindezt úgy, hogy várhatóan júliustól 2 százalékponttal, 17,5 százalékra csökken a szociális hozzájárulási adó mértéke – majd a megállapodás értelmében a bérek alakulásának függvényében, további három alkalommal, 2-2 százalékponttal csökken az adókulcs.
Említenek még kkv-szektort segítő lépéseket (pl. a kiva-kulcs lehetséges csökkentését és belépési értékhatárának emelését), de tervben van az is, hogy adminisztráció csökkentése érdekében az adóbevallások teljes digitalizációja várható a vállalkozásoknál, és 2021-től a cégek számára is az adóhivatal készítheti az adóbevallást. Ezen felül "sor kerülhet az adórendszer további finomhangolására is”. Ez a dokumentum szerint nem csak a munkára rakódó közterheknek, hanem akár az adónemek számának csökkentését is jelentheti. (A világrekorder áfa csökkentése, vagy az egy számjegyű szja nem került szóba.)
Tudni fogják, mit tett külföldön |
Az adóelkerülés és mesterséges nyereségátcsoportosítás megakadályozására hivatott szabályok megalkotásán túl Magyarország az adóügyi információcsere területén is széleskörű együttműködés kiépítésére törekszik, többek között a pénzügyi számlainformációk, valamint az országonkénti jelentések területén is. A határon átnyúló adóügyi konstrukciókkal kapcsolatos új uniós szabályozás hazai átültetése 2019 során várható – olvasható a dokumentumban. |
Folytatnák a gazdaság kifehérítését is, így a jövőben várható a pénztárgépek és online számlázás rendszerének a bővítése, de új lendületet adnának az e-számlázás elterjedésének, ahogy tervezik a munkát terhelő elvonások csökkentését, illetve ezzel párhuzamosan az egészségre káros termékek fogyasztását terhelő adók emelését is. Igaz, pontos számokat – ahogy az adócsökkentésnél sem – nem írtak, inkább csak általánosságban fogalmazták meg ezeket az elképzeléseket.
Elismerik azt is, hogy 2020 után már kevesebb uniós forrással kell számolni – hogy mennyivel, azt ma még senki sem tudja biztosan –, így hiába a növekvő adóbevételek, az államháztartás összes GDP-arányos bevétele a 2020-as 43,3 százalékról egészen 39,4 százalékig csökkenhet. A brüsszeli pénzek visszafogása miatt míg 2020-ban az összes kormányzati beruházás 67 százaléka valósulhat meg tisztán hazai forrásból, addig 2023-ra már 87 százalékra nőhet ez az arány. Ehhez azonban érdemes egyből hozzátenni, hogy a Paks II. beruházás ebben az arányszámban nem szerepel, mivel azt felhalmozási transzferként veszi számba a statisztika.
Készpénz helyett állampapírt – akár otthonról is
A harmadik Orbán-kormány rendkívül fontosnak tartja azt is a jelenlegi 6 ezer milliárd forintról 2023-ra 11 ezer milliárd forintra növekedjen a lakosság állampapír-állománya. Hogy ebből mi fog megvalósulni, az kérdéses, ám tény, hogy ma már a háztartások új megtakarításainak több mint 40 százaléka állampapírba került, így a lakosság állampapírpiaci részesedése 20 százalék fölé ugrott a 7 évvel ezelőtti 5 százalékról.
A folyamatot ugyanakkor biztosan nehezíti, hogy a megtakarítások 15 százalékát továbbra is készpénzben tartják a magyarok, amivel nemcsak a legmagasabb arányt produkálja az ország az EU-ban, de ezzel jelentős károkat okoz is a gazdaságnak a konvergenciaprogram szerint: a készpénz nem része ugyanis a pénz körforgásának, emellett egyszerűsíti az adóelkerülést, valamint magas gyártási és szállítási költségekkel jár.
Hogy ez a jövőben ne így legyen, illetve növelje is a megtakarítások hosszát – a magyarok jellemzően maximum egy évben gondolkodnak, akkor is, ha tudják, évekig nem lesz szükségük a pénzre –, három lépést tervez a kormány: június 1-től jön a kifejezetten a lakosság számára készített, 5 éves futamidejű állampapír, miközben több más terméket kivezetnek a piacról, hogy egyszerűsödjön a választható termékpaletta. Utolsó lépésként pedig növelik az értékesítő helyek számát, így ne lepődjön meg, ha a jövőben a lakástakarék-pénztáraknál is az új állampapírokat kínálják önnek.
De nem is feltétlenül kell odamenni, a dokumentum szerint ugyanis „a lakástakarék-pénztárak több ezer alkalmazottjának segítségével személyesen, akár az otthonában is nyithat majd bárki értékpapírszámlát és vásárolhat lakossági állampapírt”. További kedvezmény, hogy a 2019. június 1-je után kibocsátott állampapírok után megszűnik a kamatadó-fizetési kötelezettség.
Minderre nagy szüksége is van az államnak, ugyanis a cél, hogy 2022-re az adósságráta előreláthatólag már a maastrichti 60 százalékos kritérium alá kerül – igaz, épphogy, hiszen a kormányzat 59,3 százalékot célzott meg erre az évre. Mindez azt is jelenti, hogy a jelenlegi konvergenciaprogram a tavalyinál nagyságrendileg 0,4-0,9 százalékponttal alacsonyabban futó adósságpályával számol, leginkább a kedvező gazdasági növekedésre hivatkozva.
Az államháztartás és a nyugdíjasok
Az államháztartás nyugdíjrendszerrel kapcsolatos kiadásait az elmúlt években már jelentősen csökkentették, és a jövőben is relatíve alacsonyabb kiadásokkal számolnak – áll a dokumentumban. Az intézkedések fő iránya a konvergenciaprogram szerint „a legjobb nemzetközi gyakorlatokkal összhangban és a várható élettartam emelkedését követve a korhatár emelése, a tényleges nyugdíjba vonulási korcentrum jelentős emelése és az indexálási szabály megváltozása volt”. Ennek megfelelően 2022-ig fokozatosan 65 évre emelkedik az öregségi nyugdíjkorhatár.
Mindez azonban nem elég, mivel a népesség idősödése a korfüggő kiadások emelkedésével jár, ami pedig az államadósság hosszú távú növekedését erősíti. Bár a nyugdíjak reálértékét meg kívánják tartani, a konvergenciaprogramban az is szerepel, hogy a GDP százalékában mérve az összes társadalmi juttatás 1,1 százalékponttal mérséklődhet 2020 és 2023 között.
Ide kapcsolódóan hosszan írnak arról, hogy a kormány milyen családsegítő programokat indított az elmúlt években, majd levonják a konklúziót: a családtámogatások várhatóan tompítják a magyar népesség előrejelzett idősödését, amivel párhuzamosan a nyugdíjrendszer területén végrehajtott intézkedések – pl. korhatár emelése – miatt a nyugdíjkiadások jelentősen lassabb ütemű növekedése várható hosszútávon.
A növekedés azonban nem megállítható, így a nyugdíjkiadások a 2016-os 9,7 százalékról 2070-re 11,2 százalékra növekednek a GDP arányában. Az egészségügyi kiadások a GDP arányában 2016 és 2070 között 4,9%-ról 5,7%-ra, az időskorúak ápolására fordított kiadások 0,7%-ról 1,1%-ra, míg az oktatási kiadások 3,6%-ról 3,8%-ra nőnek Magyarországon – legalábbis a mostani tervek szerint.
Visszatérve a családtámogatásokra: ott is várhatóak újdonságok: 2019 júliusától kibővül a 2015. július 1-je óta elérhető családi otthonteremtési kedvezmény (csok), másrészt ugyancsak júliustól lesz igényelhető a fiatalok életkezdését szolgáló egyszeri, ún. Babaváró támogatással nyújtott kölcsön. Ezen felül megemlítik azt is, hogy 2022- re 70 ezerre emelik majd a bölcsődei férőhelyek számát.
Az államháztartási célok elérését az is nehezíti, hogy egy, a dokumentumban talált számítási modell szerint a jövedelmüket csak részben bevalló háztartások átlagosan a munkajövedelmük 20,3 százalékát titkolják el. Ez természetesen nem minden vagyoni helyzetben azonos: a legmagasabb az eltitkolt jövedelem az alsó, illetve a felső jövedelemtizedekre jellemző. Arra sajnos nem tért ki az elemzés, hogy hány háztartás rendelkezhet titkolt jövedelemmel.
HVG-előfizetés digitálisan is!
Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!
