Az agrárminiszter távolmaradására lecsapott a helyi sajtó, azzal magyarázva a döntést, hogy Nagy István Márki-Zay Péter miatt nem jött el, mert a vásárhelyi polgármester karanténba zárta a várost. Ez persze nem kizárt, de nem is újdonság, hiszen lassan tíz éve, hogy a regnáló miniszterek elkerülik a hódmezővásárhelyi rendezvényt. Fazekas Sándor is rendre az államtitkárát küldte a városba, hogy az 1994 óta évről-évre megszervezett kiállítást megnyissa.

Lehet, hogy a miniszter távolmaradása most kapóra jött Márki-Zay Péter ellenlábasainak, de valójában érdekesebb volt azt látni, hogyan kezd összeállni az agrárium új szervezete. A nagy NER-es átrendeződés egyik nyilvánvaló jele volt, hogy a kiállítást évtizedek óta megrendező, ám az utóbbi tíz évben megtépázott Hód-Mezőgazda Zrt. nagy korszaka véget ért. Az állam, pontosabban az agrártárca szépen rátette a kezét a rendezvényre, viszont az egyre kisebb területre visszaszoruló céget nem fojtotta meg.  

Így tört ki az agrárbéke

A vásárhelyi kiállítás és vásár nem csupán a haszonállatok seregszemléje, bár messziről annak látszik. A rendszerváltás után nem sokkal kezdte szervezni a Hód-Mezőgazda Zrt., 1994-ban még állami gazdaságként. Huszonöt év alatt attól vált fontossá, hogy rendre itt találkozott az agrárelit. Egy ideje Szlovéniából, Szerbiából, Franciaországból is jönnek vendégek, a résztvevők nemcsak egymás állatait méregetik, de kapcsolatok, üzleti döntések is születnek. A 2010-ben kormányra került Fidesz sem lenyelni, se kiköpni nem tudta, hiszen egyik legfontosabb szavazóbázisa, a gazdák számára is fontos volt a vásárhelyi kiállítás.

Vásárhely erős embereként Lázár János hosszú éveken át hadakozott a rendező céggel, de most úgy tűnt, hogy legújabb pozíciójában, a mezőhegyesi tangazdaság biztosaként ez a háború is véget ért. Lázár megkapta Mezőhegyest, a többit intézte a tárca. A "békekötés" értelmében a Hód-Mezőgazda Zrt. rendezvénye az agrártárca Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállításának társrendezvénye lett. 

A változás nyomán itt mutatkozhatott be idén Mészáros Lőrinc 37 ezer hektárt birtokló, az ország másik leggazdagabb emberének, Csányi Sándornak a cégére, a Bonafarmra igencsak hajazó vállalata. Így lényegében teljes nyugalomban kocsikázhatott be a megnyitóra a hazai agrárium krémje, igaz, a tárcavezető nélkül, Márki-Zay Pétert is mikrofonhoz engedve, még akkor is, ha láthatóan nem volt ínyükre a vásárhelyi polgármester jelenléte. Finom hatalomátvétellel kitört a béke.

A 15 éves agrárháborúban Lázár csak félig nyert

Tizenöt évvel ezelőtt a hódmezővásárhelyi állami gazdaság privatizációja miatt tört ki a botrány Hódmezővásárhelyen. Az akkor Lázár János vezette város az önkormányzatnak is szeretett volna részesedést szerezni a Hód-Mezőgazda Zrt.-ben, de a szocialista-szabaddemokrata kormány levezényelte értékesítésben magánszemélyek lettek a befutók. 

A döntés éveken át szálka volt Lázár János szemében, még úgy is, vagy éppen azért, mert időközben a másik helyi állami gazdaság, a Gorzsai Mezőgazdasági Zrt. is magánkézbe került. Igaz, másfajta forgatókönyv alapján, az úgynevezett munkavállalói résztulajdonosi programmal, úgy, hogy Lázár János nagybátyja került döntési helyzetbe, tulajdonrésze alapján az igazgatóságban a szavazatok 71,6 százaléka lett az övé. (2012-ig két százalék tulajdonrésze Lázár Jánosnak is volt, majd ezt eladta, de nem szakadt el teljesen a társaságtól, épp a minap posztolt arról, hogy egy kora reggeli órában munkásgyűlésen vett részt a cégnél.)

A Gorzsai Mezőgazdasági Zrt. két leányvállalatával, a Gorzsai Paprikatermelő, illetve Takarmánytermelő Kft.-vel együtt korábban nagyjából 3000 hektáron gazdálkodott, 2016-ban már csak 2000 hektár után kapott támogatást. Tavaly ezen a jogcímen 93 millió forintot utalt a cégnek az Államkincstár, ami nagyjából 1328 hektár után jár. (Időközben bevezették ezeknél a támogatásoknál az 1300 hektáros felső limitet, állattartóknál ez a korlát 1800 hektár.)

Mindeközben a szebb napokat is látott konkurens Hód-Mezőgazda Zrt. 2014-ben még 425 millió forintot kapott a területei után, tehát akkoriban dupla akkora területe volt, mint a Gorzsának. Viszont az Államkincstár adatai szerint a cég tavaly mindössze 35,4 millió forint földalapú támogatást kapott, ami nagyjából 500 hektár után jár. Fordult tehát a kocka, a támogatások mindkét cégnél csökkentek ugyan, de most Lázár nagybátyja cégének áll a zászló, legalábbis a két rivális viszonylatában.

Az erőviszonyokat a 2013-14-ben lezajlott állami földpályázatok, majd 2015-16-ban az állami földárverések változtatták meg. Nyilván ennél árnyaltabb a kép, hiszen a termelőkkel kötött szerződésekkel kompenzálhatták a kiesést. Mindenestre az egyértelműen látszik, hogy a Hód-Mezőgazda Zrt. nem semmisült meg, mint a 2010-ben szintén büntetőfeljelentéssel megtámadott Mezőhegyesi Ménesbirtok Zrt., amelyet, bár a nyomozás itt is megszűnt, végül államosítottak. A felügyeletet pedig Lázár János kapta meg. A vásárhelyi agrárháború részleteit ismerők véleménye szerint fájdalomdíjként.

A vásárhelyi Hód-Mezőgazda Zrt. tehát elkerülte a teljes bedarálást, igaz, egy időben szakmai berkekben az a szóbeszéd járta, hogy Csányi Sándor élénken érdeklődik a cég iránt, végül a bekebelezés elmaradt, kicsit összehúzódva, de helyet kapott a rendszerben. Nem véletlen, hogy ezen a kiállításon, a megnyitó napján jelentette be Mészáros Lőrinc gigantikus agrárcége, a Talentius Agro Holding, hogy új korszak kezdődött. A NER terve sikerült, helyükre kerültek a vesztesek és a nyertesek is.

Mészáros ezen a fronton is villámgyorsan gyarapodott

Amit Csányi Sándor évtizedek alatt felépített, azt a Mészáros család pár év leforgása alatt megteremtette. Most az a helyzet, hogy a Talentis Agro Holding 38 ezer hektáron gazdálkodik, 12 céget foglal magába, azok leányvállalataival együtt közel negyvenet. Borászatban, tojástermelésben, sertéstenyésztésben is érdekelt, a tejtermelésben pedig az élbolyban van.

A sajtó folyamatosan beszámolt azokról a lépésekről, ahogy Mészáros Lőrinc bevette ezeket a cégeket. Végül tavaly októberben jelentették be a Talentis Holding megalakulását, majd röviddel ezután az is kiderült, hogy Simicska Lajos átmenetileg Nyerges Zsoltnál parkoló agrárcégei is Mészárosékhoz kerülnek, így érték utol Csányit szuperszonikus sebességgel.

A Talentis Holdingból mára konszern lett, amely hatezer tejelő szarvasmarha tulajdonosa, sertéstelepei 52 ezer állat befogadására alkalmasak, 240 ezer tojóval 60 millió tojást állít elő, de malom is van a portfólióban. A szántóföldi termeléssel főként a saját állományaik takarmányát állítják elő. Vannak szőlőik Etyeken, Somlón, Balatonnál és Tokajban is, a termést két pincészetben dolgozzák fel. A vadgazdálkodást 42 ezer hektáron folytatják, szálláshelyekkel várják a vadászokat - Bélmegyeren is, ahol botrányos körülmények közt akarták átvenni a vadásztársaság irányítását.

A Mészáros-féle agrárkonszern terveiről Hódmezővásárhelyen kiderült, hogy még nem válik Csányi birodalmához és Mezőhegyeshez hasonlóan mintagazdasággá, mert egyelőre nem felel meg a feltételeknek, például nem működik öt éve.

Azt viszont nem tudtuk meg, hogy milyen szerepet szán magának a társaság abban az új környezetben, amelyet a valamikor a parlament elé kerülő, feltehetően a nagytermelőknek kedvező, integrált termelésről szóló törvény előír majd. Ennek a kétharmados jogszabálynak az elfogadását már az Alaptörvény is előírta, ez volt az egyik fő forrása az Ángyán József és Orbán Viktor közötti ellentétnek, ami végül az államtitkár kivonulásával ért véget. Tehát, bár végül csak beleírták az Alaptörvénybe az integrált termelésszervezést, mégsem történt évekig semmi, most viszont már készen van az integráció tervezete, körvonalazódott, hogyan csatornázzák be a nagy cégekhez a kisebb termelőket, akik egyébként kézzel-lábbal tiltakoznak ez ellen.