Idén is megjelent A 100 leggazdagabb című kiadvány, amely 2002 óta állítja sorrendbe a legvagyonosabb magyarokat.

2019-ben Csányi Sándor, az OTP elnök-vezérigazgatója lett a leggazdagabb magyar, az ő vagyonát 360 milliárd forintra becsülték a kiadvány szerkesztői. Ezzel még megelőzi a 296 milliárddal második Mészáros Lőrincet, míg a képzeletbeli dobogóra Gattyán György állhatott fel, a Docler-csoport tulajdonosának vagyonát 280 milliárd forintra becsülték. Az idei listáról részletesebben ide kattintva olvashat.

Teljes átrendeződés

A 2019-es listán jó pár új szereplő van, nemcsak 2002-höz, hanem 2010-hez, a második Orbán-kormány hatalomba lépéséhez képest is. Egy valami viszont változatlan: a gazdagok vagyona szinte minden évben gyarapodott, nem is kevéssel – az egyetlen kivételt 2008-2009 jelenti, azaz a gazdasági válság hatásai alól a magyar milliárdosok sem tudták kivonni magukat.

Érdekesség, hogy 2002-ben még 632,4 milliárd volt a 100 legtehetősebb magyar összvagyona, míg most Csányinak és Mészárosnak együttvéve több van. Az összvagyon 2010-re felkúszott 1863,5 milliárdra, ami csupán a 40 százaléka a 2019-es 4632,9 milliárdnak. Persze nem mindenki gyarapodott azonos mértékben és bizony vannak olyan szereplők, akikre valószínűleg 2010-ben senki sem gondolt volna, hogy ennyire feltörnek.

A 2010-es és 2019-es top 10 egyébként így nézett ki:

Az elmúlt kilenc évben jelentősen megváltozott a mezőny, voltak szereplők, akik eltűntek, vagy jelentősen visszaestek a listán, míg más üstökösök a semmiből előtörve foglalnak el akár egészen előkelő pozíciót.

A legtipikusabb ilyen példa Mészáros Lőrincé, aki felcsúti gázszerelőből előbb polgármester, majd az ország második legvagyonosabb embere lett. Ő egyébként 2014-ben került fel a listára, akkor még a mostanihoz képest egészen szerény, 7,7 milliárdos vagyonnal, ami akkor a lista 85. helyére volt elég.

Jól látható, hogy Mészáros Lőrinc vagyona a hírhedt G-nap után ugrott meg igazán, azóta pedig egészen elképesztő pályát futott be. Itt érdemes is megállni egy pillanatra és számolgatni: az egykori gázszerelő vagyona 2014 óta, azaz 5 év alatt 288,3 milliárd forinttal gyarapodott (és itt most nagyvonalúan eltekintünk attól, hogy az első 7,7 milliárdját mennyi idő alatt szedte össze, mert arra nincsenek pontos adatok).

Eszerint Mészáros az elmúlt 5 évben átlagosan 57,66 milliárd forinttal lett gazdagabb, ami havonta 4,8 milliárdot, hetente 1,1 milliárdot, naponta pedig közel 158 milliót jelent. De menjünk tovább: a felcsúti nábob minden órában 6,5 millióval gazdagodott, ami percenként 109 ezret, másodpercenként pedig 1828 forintot jelent. Azaz, mire végigolvasta ezt a bekezdést Mészáros közel 20 ezer forintot keresett.

Ha már említettük a G-napot, akkor érdemes Simicska Lajos eredményeire is rápillantani. Ő a 100 leggazdagabb listájára csak 2015-ben került fel, akkor viszont egyből 73 milliárddal. Ami azóta történt vele, az eléggé sokatmondó: a fenti ábrán jól látszik, hogy egy ideig tartotta magát, majd a tavalyi, újabb Fidesz-győzelmet hozó választások után lemondott addig összeszedett vagyona nagy részéről. Ugyanakkor a lista szerint nem minden esetben kell vagyonáról is lemondania annak, aki összeveszik a mindenkori hatalommal. Emlékezetes például Spéder Zoltán története, aki először komoly versenyben volt azért, hogy az ő kezei alatt épüljön fel a takarékok alapjaira támaszkodva egy új magyar nagybank, ám egy hirtelen fordulattal kikerült a pikszisből. Ekkor jelent meg a híres, hírhedt TV2-es riport a „rejtőzködő milliárdosról”.

Bár nála is látható némi visszaesés, ez egyáltalán nem olyan látványos: amíg 2010-ben 28 milliárd forintja volt, addig 2019-ben 26 – azaz vagyona közel 10 százalékát veszítette el. Spéder egyébként már a 2002-es listán is fent volt, akkori vagyonát 2,5 milliárd forintra tették a szerkesztők.

A NER-lovagok szárnyalása

Mészáros Lőrincre külön kitértünk, ám nem ő az egyetlen nagy nyertese a nemzeti együttműködés rendszerének. A 100 leggazdagabb listájára több olyan szereplő is felkerült ugyanis, aki az utóbbi évek – főként közbeszerzési – pénzesőjének köszönhetően sikerült meggazdagodniuk.

Tipikus példája ennek Szíjj László, aki a Simicska-féle Közgép-utódnak tekinthető Duna Aszfalt tulajdonosa. A tiszakécskei vállalkozó először 2015-ben tűnt fel a listán, ahol egyből a 29. helyen landolt. Ma már a 10. leggazdagabb magyarnak számít.

Garancsi Istvánt sokan úgy ismerik, mint az ember, akivel Orbán Viktor együtt szokta nézni a Videoton, illetve ma már Mol Vidi FC meccseit. Ő 2011-ben, azaz egy évvel a Fidesz hatalomátvétele után került fel a listára 9,5 milliárd forinttal. Az idei listán már 66 milliárdja van, amivel a 14. leggazdagabb magyarnak számít. Emlékezetes, hogy az ő Market Zrt.-je építette a vizesvébé stadionját, a Dagály Arénát, de ezen kívül a céghez köthető a Groupama Aréna, a Telekom-székház felépítése és a Párisi Udvar átalakítása is.

A Market Zrt.-t pedig az a Scheer Sándor alapította, akiről legutóbb akkor hallhattunk, amikor februárban megvásárolta a magyar McDonald’sot. Ő is 2015-ben került fel a listára, akkor még csak a 97. helyen. Azóta már 46. leggazdagabb magyar, többek közt Simicska Lajost is megelőzve.

Bár Schmidt Mária nemcsak a NER-nek köszönheti gyarapodását, hiszen 2006-ban is volt már 5 milliárdja, ám azóta ezt a vagyont megtízszerezték, az idei listában már a családjával együtt a 22. helyen szerepelt 54,5 milliárd forinttal.

Kétségkívül a NER-hez köthető viszont Orbán Viktor veje, Tiborcz István, aki először az Eliossal szerzett alapvagyont magának, majd az ingatlanfejlesztéseinek köszönhetően idén már 35 milliárdos vagyonnal egyből a lista 32. helyére repítette magát. Nem panaszkodhat volt üzlettársa, a West Hungária Bau vezetője Paár Attila sem, aki 2012-ben került a leggazdagabbak közé 5,7 milliárdos vagyonával. Azóta pedig ő is közel megtízszerezte a vagyonát.

Ki az az ember, akinek Simicska eladta minden üzleti érdekeltségét? – tette fel a kérdést a hvg.hu tavaly júliusban. A Nyerges Zsoltról írt portrét itt olvashatják, mi most csak a gazdagodásával foglalkozunk. Nyerges az első Orbán-kormány idején szerezte meg az első milliárdját, ám a leggazdagabbak listájára csak 2015-ben fért fel, akkor viszont egyből 26,3 milliárddal. Azóta sem lett szegényebb, az idei listán a 40. helyet foglalja el 30,5 milliárd forintos vagyonnal.

Lakatos Benjamin neve a gázkereskedelemből lehet ismerős, az ő nevéhez köthető a MET-csoport, amely az elmúlt években szép pénzeket tudott szerezni a nagy visszhangot kiváltó ügyeivel. Ő 2015-ben került fel a listája 10 milliárddal, most épp a duplája van neki, amivel az 57. leggazdagabb magyar.

Matolcsy György unokatestvére, Szemerey Tamás 2010-ben került fel a listára, azóta szépen gyarapította vagyonát, 2018-ban például már 40 milliárd forint felett járt. Az elmúlt év azonban nem sikerült a legjobban, hiszen bankja, az NHB végelszámolás alá került, ez meg is látszott az eredményein.

Lázár János dohánykereskedő barátja, Sánta János a többi NER-lovagtól kicsit elmaradva, 2016-ban került fel a listára, ám azóta ő sem panaszkodhat a vagyongyarapodására, az idei listára már 10,4 milliárd forinttal fért fel.

Felfér erre a listára Jászai Gellért is, aki a Magyar Narancs írása szerint bár a szocialista kormányzattal is jóban volt, az utóbbi években inkább arról volt ismert, hogy ő vezette Mészáros Lőrinc tőzsdei érdekeltségeit, az Opust és a Konzumot. Manapság Mészáros egy másik cégének az informatikában utazó 4iG-nek a vezetője. Ő először 2011-ben tűnt fel a 100 leggazdagabb listáján 12,6 milliárd forintos vagyonnal, majd hosszú szünetet követően 2018-ban jelent meg ismét, ekkor már csak 9 milliárddal. Az utóbbi egy évben 300 millióval sikerült gyarapítania vagyonát, így az idei listán a 97-edik helyet foglalja el 9,3 milliárdos vagyonával.