• 2010 óta a NER-hez köthető legismertebb vállalatok (Mészáros Lőrinc cégcsoportját nem számítva) összesen 196 milliárd forint nyereséget termeltek, a tulajdonosok ebből 155 milliárdot fizettek ki maguknak osztalékként
• Az Orbán-család résztulajdonában álló vállalkozásokból 2010 óta több mint 10 milliárd forintot vettek ki, ennek egy része az Orbán-családhoz vándorolt, a család tehát már többszörös milliárdos
• A Duna Aszfaltból 45 milliárd forintot lapátoltak ki 2010 óta, a Las Vegas Casino Kft./Zrt.-ből 38 milliárd forintot, a Közgépből 37 milliárd forintot
• Szíjj László Duna Aszfaltja az Orbán-kormány kezdetén még csak 20 millió forint osztalékot termelt az üzletembernek, tavaly már 13 milliárd forintot, a különbség 650-szeres
• A Garancsi István többségi tulajdonában álló Market Zrt. 6 milliárd forint nyereséget termelt, amíg át nem vette Orbán Viktor barátja, a tulajdonszerzés után viszont a nyereség 15 milliárd forintra nőtt
Jó helyre megy a befizetett adónk? – a legtöbb magyar és európai állampolgár fejében előbb-utóbb megfordul ez a kérdés, a magyarországi közbeszerzések eredményeit látva pedig joggal merül fel a “nem” válaszként. Itthon rendre ugyanazok a cégek nyerik a milliárdos munkákat – olyan vállalatok, amelyek így vagy úgy, de a NER-hez köthetők. A közpénzből finanszírozott megbízások pedig igen jól fizetnek, elég csak Mészáros Lőrinc szárnyalására gondolni.
Mészáros társaságai kapcsán már unalomig ismételt az a tény, hogy ekkorát cégek ilyen rövid idő alatt valódi piaci körülmények között nem tudnak nőni, ám míg a Mészáros-társaságok eredményeiről évről évre számos szó esik, addig arról már kevesebb, hogy a többi közbeszerzés-lovag NER-vállalat is hihetetlennek tűnő emelkedést produkált az elmúlt években.
Ott van például a jelenleg Szíjj László többségi tulajdonában lévő Duna Aszfalt, amely azután lett a NER első számú építőcége, hogy Simicska Lajos kiesett a rendszerből. A vállalat nyeresége a 2010-es 464 millió forintról 2018-ra 18,5 milliárd forintra emelkedett, és míg 2010-ben és 2011-ben is csupán 20-20 millió forint osztalékot vettek ki a tulajdonosok (akik akkoriban Szíjj László és Varga Károly voltak, 50-50 százalékban), addig tavaly már ugyanebből a társaságból 13 milliárd forintot tudott kivenni Szíjj László. Ez 650-szeres emelkedést jelent. Infografikán mutatjuk a Duna Aszfalt szárnyalását – ahogy a többi NER-cégét is.
1. ábra
2. ábra
A Duna Aszfalthoz hasonló növekedést produkált a másik kedvenc építőcég, a West Hungária Bau. Ez a vállalat az általa elnyert sokmilliárdos közbeszerzések mellett onnan ismert, hogy egyik tulajdonosa (Paár Attila) Orbán Viktor vejének, Tiborcz Istvánnak az üzlettársa. A West Hungária Bau 2010-ben 400 millió forint nyereséget termelt, 2018-ban viszont már 7 milliárd forintot. Hogy a vállalat bekerült a NER-be, meglátszik a kivett osztalékon is: míg 2010-ben, 2011-ben és 2012-ben is kevesebb, mint félmilliárd forintot tudtak kivenni a tulajdonosok, addig 2018-ban már 4 milliárd forintot. Ebből Paár Attilának 3,2 milliárd jutott.
3. ábra
4. ábra
A harmadik nagy NER-építő a Market. Ezt a céget 2014 végén vette át Garancsi István, Orbán Viktor barátja. Amióta Garancsi beszállt többségi tulajdonosként (51 százalékos tulajdonrészt szerzett egyik cégével), azóta 15,5 milliárd forint nyereséget termelt a cég, az azt megelőző években összesen 6 milliárd forintot, tehát kevesebb, mint a felét.
5. ábra
6. ábra
Nemcsak a Fideszhez közel állóknak megy egyre jobban, Orbán Viktor közvetlen környezetének is meglódult mostanában a szekér. Az Orbán-családhoz három céget lehet kötni, a Nehéz Kőről, a Gánt kőről és a Dolomitról van szó. Míg ezek a társaságok 2010-ben 146 millió forint nyereséget hoztak össze, addig tavaly már 2,2 milliárd forintot. A kivett osztalék 2010 óta összesen 10 milliárd forint. Mivel Orbánék csak résztulajdonosok például a Dolomitban, ezért nem a teljes összeg került hozzájuk, csak egy része, nagyjából a fele.
7. ábra
8. ábra
Érdemes megnézni a néhai Andy Vajna kaszinós cégét is, amely szintén látványos emelkedést produkált. A valódi áttörést ennél a társaságnál a 2013-as év hozta, ekkor tiltották be a játékgépeket, amelyek ezután csak a kaszinókban működhettek. Míg az azt megelőző évben félmilliárd forint volt a nyereség, 2013-ban már 1,7 milliárd forint. Miután Vajna szintén a kormánynak köszönhetően monopolhelyzetbe került, a számok még meredekebben emelkedtek, a tavalyi év például már 10 milliárd forint hasznot hozott, amit ki is vettek osztalékként. Csak ez a cég összesen 38 milliárd forint osztalékot termelt a kormányváltás óta.
9. ábra
10. ábra
Végül pedig jöjjön a Közgép, Simicska Lajos ugyanis a többiekhez hasonlóan teherautóval hordta ki a pénzt a rendszerből, már ameddig engedték neki. A nagy összeveszés 2015-ben volt, 2014-ben a Közgép 13 milliárd forint nyereséget termelt, 2016-ban és 2017-ben viszont ugyanez a szám alig haladta meg a félmilliárd forintot. Ami érdekesség, hogy a társaságot most kipucolták, a tavalyi év után valamiért már-már rekordösszegű, összesen 8 milliárd forint osztalék kifizetéséről határoztak az új tulajdonosok úgy, hogy a cég közben csupán 30 millió forint nyereséget tudott felmutatni.
11. ábra
12. ábra
Összesítettük azt is, hogy a Mészáros-univerzumon kívül eső fenti cégek összesen mennyi nyereséget termeltek, és mennyi pénzt vettek ki belőlük a tulajdonosaik 2010-ben, majd pedig 2018-ban. A különbség finoman szólva is szembetűnő.
Míg a társaságok nyeresége 2010-ben összesen 4,4 milliárd forint volt, addig tavaly már 45 milliárd forint, több mint tízszeres tehát a különbség. A kivett osztalékok tekintetében még nagyobb a rés. Míg 2010-ben 3,2 milliárd forint osztalékot vettek ki a tulajdonosok ezekből a vállalatokból, addig tavaly már 42 milliárd forintot.
13. ábra
14. ábra
Cikkünk első verziójában az infografikákon tévesen azt írtuk a számok mellé, hogy millió forintokról van szó, a hibáért elnézést kérünk, javítottuk.
Az infografikákhoz felhasznált adatokat az e-beszámoló oldaláról vettük, amelynek ingyenes felhasználását a hírek szerint épp korlátozni akarja a kormány.