Vannak hatékony eszközök a devizapiaci kockázatok kezelésére
Az árfolyamingadozás feladja a leckét – főleg, ha importhányadot tartalmazó beruházást kell finanszírozni.
Elkezdődött a budapesti főpolgármester-jelölti előválasztás, az abban részt vevő három politikus pedig nem fukarkodik az ígéretekkel. Magunk elé vettük ezeket a programokat, meghallgattuk a jelöltek vitáit, és megnéztük, mit kapunk, ha egy pillanatra nem figyelünk oda a pártpolitikára, és csak a konkrét ígéreteket nézzük.
Csak azért nem mondhatjuk, hogy százoldalnyi ígéretet zúdítottak az előválasztáson induló főpolgármester-jelöltek Budapestre, mert a három iromány együtt 99 oldal hosszú. Kálmán Olga és Karácsony Gergely saját programot tettek közzé, Egyenesen Budapestért, illetve Budapest mindenkié címmel. Kerpel-Fronius Gábor nem egy választásra szóló programot rakott össze, hanem azt a Budapest 2.0 nevű tervet használja, amelyet a Momentum még az ő indítása előtt készített el.
Az első ránézésre is egyértelmű, hogy mindhárom program legnagyobb hiányossága ugyanaz:
nagyon kevés elemnél próbálták kiszámolni a költségeket, arról pedig gyakorlatilag sehol nem ejtenek szót, hogy miből finanszíroznák a terveket.
A hatásköröket is fájóan keverik – minden programban találunk olyan pontokat, amelyeket egy főpolgármester nem tud megoldani, bármennyire is akarja.
Karácsony a félmilliárd forintnál drágább házakra kivetett adóból építene és újítana fel bérlakásokat – ugyanakkor kérdésre válaszolva elismerte, nem tudja, mennyi bevétel lenne ebből. Kálmán Olga büntetést fizettetne a kerületekkel, ha azok nem adnak ki elég önkormányzati lakást. Ehhez hasonló Kerpel-Fronius ötlete a lakatlansági adóról, amelyet a szerda esti jelölti vitán dobott be.
Kálmán Olga egy szociális és egy piaci alapú bérlakásprogramot is elindítana, és reméli, hogy ehhez kaphat a város EU-pénzt. Ami pedig a hajléktalanságot illeti, ezer új befogadóhelyet ígért, valamint egy olyan programot, amellyel évente legalább száz embert lakhatáshoz lehet juttatni. Úgy számol, erre öt év alatt ötmilliárd forint kell.
Karácsony Gergely szintén az uniós pénzekben bízik, bár Budapest relatív fejlettsége miatt a "hagyományos" strukturális támogatásokra nem, inkább innovatív városfejlesztési kezdeményezések finanszírozására számíthat a főváros: egy önkormányzati céget hozna létre, hogy nonprofit módon lakásokat építsen, de ez a szervezet adná bérbe a most üresen álló lakásokat is. A jövedelemtől függő lakbértámogatási rendszert is megígért. Kiterjesztené az egész fővárosra a zuglói rendszert, amelyben azokat támogatják, akik nem tudják a rezsit fizetni, hogy ne emiatt kerüljenek az utcára. A Momentum ebben egyetért vele, annyira, hogy a saját programjukba is beírták a zuglói modellt. A kerületben ez évi százmillió forintba kerül, ha ez alapján számolunk, akkor az egész fővárosban nagyjából 1,4 milliárdot kellene rászánni évente.
A Momentum azt kéri: az új ingatlanfejlesztéseknél az önkormányzatok kötelezően kapjanak meg bizonyos lakásokat a piacinál alacsonyabb áron. A programba bevonnák a lakáskiadókat is. Aki akar, az szerződhet az önkormányzattal, hogy szociális alapon, kerületi vagy fővárosi támogatással adja ki a lakását, és garanciát kapna, hogy a szerződés végén ugyanolyan minőségben kapja vissza az ingatlant.
Kálmán Olga folyamatos járművásárlási programot indítana a BKK-nál, havi tíz buszt cserélne le, csökkentené az elővárosi vasúti és HÉV-közlekedés tarifáit, az éves bérletek árát pedig megfelezné. Megígérte a 3-as metró azonnali légkondicionálását, valamint a 3-as és a 4-es metró meghosszabbítását.
A nagy kérdés: miből? Egy busz ára 50-60 millió forint, a csuklósoké 70-80 millió, vagyis havonta legalább félmilliárd forintot, összesen – kb. 33 hónap alatt – százmilliárdot kellene találni erre. A BKK jegyárbevétele tavaly 65 milliárd forint volt, ebből sok kiesne, ha olcsóbb volna a jegy. Karácsony pont a drágaság, valamint a főváros eladósodottsága miatt inkább a villamoshálózat fejlesztését pártolja, de a forrásra ő sem tér ki, az olcsóbb jegyeket pedig ő is megígérte.
A Momentum máshonnan közelíti meg a problémát, az ő közlekedésfejlesztési terveik kulcsa a vasút. A meglévő hálózatra építve gyorsvasutat építenének ki, erre busszal hordanák rá az utasokat, és a HÉV-vel is összekötnék. A probléma azonban világos, a vasútfejlesztésről nem a főpolgármester dönt. A párt emellett a meglévő kedvezmények átgondolását ígéri, valamint azt, hogy csúcsidőn kívül olcsóbb lenne az utazás.
Abban teljes az egyetértés a jelöltek között, hogy a belváros autós forgalmát csökkenteni kell, de azt is belátják mindhárman, hogy a kormány beruházásai nélkül nem lehet előrelépni. Kálmán Olga azt írta: „mindent megtesz”, hogy körbeérjen az M0-s autóút, és épüljön két új Duna-híd. A Momentum ígérete annyi, hogy csillapítják a Rákóczi út és a Nagykörút forgalmát, a Lánchidat egyirányúsítják Buda felé, a folyópartot pedig hétvégi és nyár esti lezárásokkal teszik élhetőbbé – ez utóbbit megígérte Karácsony is. A Momentum előállt egy olyan ötlettel is, miszerint a legnagyobb utakat leszámítva legyen mindenhol 30-as sebességkorlátozás.
Kálmán Olga a saját programjában külön nem tért ki arra, mi legyen a dugódíjjal – a vitán azért elmondta, hogy bevezetné –, Karácsony erről egy tesztüzem után népszavazást tartana, Kerpel-Fronius pedig dinamikus árazást vezetne be, hogy minél többet autózik valaki, annál többet fizessen.
Budapest területén csak a Fővárosi Önkormányzat engedélyével lehet majd fákat kivágni, a kormányzati beruházások sem jelentenek kivételt – ígéri Kálmán Olga, arról pedig nem mond semmit, hogy ezt miként érné el azoknál a beruházásoknál, amelyek nem a fővároshoz tartoznak. Karácsony programjával hasonló a probléma, ő a Városliget közparkként történő megújításával kampányol, miközben az ottani építkezéseket zuglói polgármesterként sem tudta megakadályozni. A Momentum inkább nem is ment bele a hatásköri villongásokba, csak fásítást ígért, évi 10 ezer fa ültetésével, a belvárosban pedig minden 12 méternél szélesebb utcára fasorok telepítését.
A programok egyik leglátványosabb részletét is itt találtuk meg: Karácsony Gergely felhőszakadások esővizét átmeneti tárolásra alkalmas süllyesztett közterületekre vezetné, átmeneti tavak kialakításával, hogy aztán ebből locsolhassanak.
Ahhoz képest, hogy mekkora viták vannak a turizmus miatt, és hogy mennyi pénzt szerez ebből a város, meglepően elhanyagolják a jelöltek a témát. Kálmán Olga programjából például egyszerűen kimaradt ez a rész. Karácsony sem vitte túlzásba, az ő programjában annyi áll: át kell írni a lakáskiadási szabályokat, hogy az Airbnb ne lehetetlenítse el a budapestiek lakhatását.
A Momentum azt ígéri, csak olyanoknak engedné a rövid távú ingatlankiadást, aki be is van jelentve oda, így a több lakást üzemeltetőket kizárnák az airbnb-zésből. A bulinegyed problémáját egyedül a Momentum veti fel, de az ő programjuk is csak addig jut, hogy éjszakai polgármester kell, valamint hogy nem szabad engedni, hogy a kerületek egymásnak dobálják át a nehézségeket.
Karácsony azt ígéri: megóvják a beépítéstől a megmaradt zöldterületeket, és „olyan jól működő kisvárosokat alakítanak ki Budapesten belül”, ahol helyben is elérhető lesz az iskola, a szakrendelő, a szórakozási vagy sportolási lehetőségek.
Kálmán Olga programja szerint kötelezővé kell tenni, hogy minden új lakóparkhoz építsen a beruházó óvodát és bölcsődét. Ami pedig a régebbi lakásokat illeti, azt ígéri, közvetlenül a főváros fog EU-pénzre pályázni a panelprogram folytatásáért, hogy minél több helyen lehessen jól szigetelni a lakásokat.
A Momentum ígérete pedig az: az új kereskedelmi és lakásfejlesztéseket úgy kell megvalósítani, hogy azok a meglévő kerületi alközpontokban jöjjenek létre. A párt azt célozta meg, hogy akárhol is él az ember Budapesten, 10 perc sétával, kerékpározással vagy autóval elérhető legyen ez a központ.
Az árfolyamingadozás feladja a leckét – főleg, ha importhányadot tartalmazó beruházást kell finanszírozni.
Költséghatékony és magas minőségű szolgáltatások érhetők el, akár a teljes munkavállalói körre, akár csak a kulcspozícióban lévő alkalmazottakra.
Akkor igazán előnyös egy ilyen beruházás, ha a fogyasztás jelentős része egybeesik a napsütéses időszakokkal.
Milyen jogi megfelelési követelményekre kell figyelnie a vállalkozásoknak, ha MI-alapú eszközöket használnak a munkaügyi területeken?
A július 1-i határidő előtti utolsó pillanatban, a hétfői rendkívüli közgyűlésen dőlt el, hogy a fővárosi képviselők kiigazították a már korábban, konszenzussal elfogadott 2025-ös költségvetést, így van újra érvényes büdzséje a fővárosnak – év végéig. Ha nem így lett volna, durva korlátozásokkal és pénzügyi nehézségekkel járó állapotra kellett volna készülni.
A rendelkezés alól csak olyan kiemelt cégek mentesülnek, mint a MÁV vagy az MVM.
Arról is beszélt, ha szemmel lehetne ölni, Brüsszelben egy sortűzzel elintézték volna.
A kormánypárt támogatottsága pedig mélyponton van.
Ha erre nincs jó válasz, a százezres menet csak színes emléknek lesz jó.
A volt vezérkari főnök azt mondta, jobb lenne, ha például a kézigránát-baleset miatt elrendelt vizsgálat eredményét tennék közzé végre.
A légitársaság szerint még este tíz óra előtt újra felszállhatnak.