Gondoskodó munkaadó – Adjon-e lakáscélú támogatást a cég a munkavállalóinak?
Kedvező a lehetőség, de alaposan figyelni kell az előírásokra a belső szabályok kialakítására során.
Budapest a legkoszosabb levegőjű uniós fővárosok közé tartozik, a mérőhálózat pedig nem segít, ugyanis megbízhatatlanul üzemel - derül ki a lap vasárnapi cikkéből.
A portál példákat is hoz, mint írják, a Széna-téren lévő állomás január közepétől március közepéig egyáltalán nem szolgáltatott adatokat a nitrogénoxid koncentrációjáról, ami az egyik fő légszennyező komponens. Ez azért sem jó, mert egy erősen szmogveszélyes időszakban nem jöttek az adatok.
A Népszava a Levegő Munkacsoport gyűjtésére hivatkozva más anomáliákról is ír, említik, hogy:
- 2017 nyarán, a nyári szmog csúcsidőszakában a 12 automata mérőállomás közül egyik sem működött, így nyilván adatok sem voltak,
- 2012-ben az Erzsébet téri állomás 65 határérték feletti napot jelzett úgy, hogy 21 napon keresztül nem működött.
- Csepelen 46 határérték fölötti napot regisztráltak 129 napos üzemszünet mellett,
- 2013-ban a Kosztolányi Dezső téren pedig 57 határérték feletti napot jegyeztek föl úgy, hogy 115 napon át nem szolgáltatott adatot az állomás.
A lap idézi Simon Gergelyt, a Greenpeace szakértőjét is, szerinte tavaly számos olyan mérési hely volt Budapesten, ahol 35-nél többször szünetelt a PM10 részecskére, vagyis a szálló porra vonatkozó adatszolgáltatás.
A helyzet annyira rossz, írja még a lap, hogy az Európai Bizottság immár két kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen, miközben a kormányzat a rákkeltő, tüdőkárosító, érrendszeri megbetegedéseket okozó PM10-szennyezés visszafogására alig költ: az elmúlt évek központi költségvetésében évente 40 és 90 millió forint közötti összeget biztosítottak rá.
A kormány készített ugyan egy tervet Budapest és vidéke levegőminőségének javítására, de a Levegő Munkacsoport szerint a dokumentum alkalmatlan a légszennyezettség tényleges csökkentésére. A csoport pert is indított tavaly emiatt.
További részleteket itt olvashat.
