Horvátországnak is előbb lehet eurója, mint nekünk

Horvátország a hét végéig kérni fogja felvételét az európai árfolyam-mechanizmusba (ERM-II) – jelentette ki Zdravko Maric horvát pénzügyminiszter, az euró bevezetésével foglalkozó nemzeti tanács ülését követően.

A tárcavezető kiemelte: csütörtökön a kormánynak még formálisan is fel kell hatalmaznia a pénzügyminisztert és Borisom Vujcic jegybankelnököt, hogy aláírja és elküldje a szándéknyilatkozatot.

„A levélben kinyilvánítjuk szándékunkat az európai árfolyam-mechanizmushoz csatlakozásra, ugyanakkor a dokumentum tartalmazni fogja azokat az intézkedéseket is, amelyeket a következő egy évben fogunk bevezetni” – mondta Maric újságíróknak.

Utalt arra, hogy 19 rendelkezésről van szó hat területen. A legfontosabbként említette a horvát statisztikai hivatal (DZS) szolgáltatásainak javítását és tevékenységének bővítését, a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozásának megakadályozását, valamint az üzleti környezet javítását.

Az ERM-hez csatlakozás az utolsó lépés az euró bevezetéséhez – hangsúlyozta Maric, majd hozzátette: minden országnak legalább két évig részt kell vennie az ERM-ben, mielőtt átállhat az euróra. Az euró bevezetését legkésőbb 2024-re tervezi Zágráb, addigra az ország megfelelhet valamennyi maastrichti kritériumnak.

Ezek között szerepel, hogy az infláció nem lehet 1,5 százalékponttal több, mint a három legnagyobb árstabilitással rendelkező tagállam inflációs rátájának átlaga. További feltétel, hogy az éves államháztartási hiány nem haladhatja meg a bruttó hazai termék (GDP) 3 százalékát, a bruttó államadósság nem lépheti túl a GDP 60 százalékát, és a hosszú távú hitelek kamatlába legfeljebb 2 százalékponttal lehet magasabb, mint a három legnagyobb árstabilitással rendelkező tagállam tízéves lejáratú államkötvényeinek átlagos kamatlába.

Horvátországban 2018-ban az infláció 1,6 százalékos volt. Az ország 0,2 százalékos GDP-arányos államháztartási többlettel zárta a tavalyi évet. Az államadóság a GDP 74,6 százalékára csökkent tavaly.