Egyre inkább felszínre bukkannak a magyar nyugdíjrendszer méltánytalanságai, hamarosan korrekcióra lehet szükség – magyarázta Simonovits András közgazdász, nyugdíjszakértő a Napi.hu-nak. Szerinte a problémák nem csak az idősek körében fokozzák a feszültséget, hanem később a költségvetést is megrengethetik.

A nyugdíj kiszámításának egyik lépcsőfoka ugyanis, hogy a keresetből le kell vonni a befizetett személyi jövedelemadót a bérezett napok számának arányában. Mivel pedig a magasabb keresetűeknek csökkent az szja-terhelése, a nyugdíjuk is magasabb lesz a befizetett nyugdíjjárulékokhoz viszonyítva – mondta. Ráadásul a reálbérek gyors növekedése miatt azok, akik mostanában vonulnak nyugdíjba, sokkal több pénzt kapnak, mint azok, akik nálunk csak pár évvel korábban hagyták abba a munkát.

2016-ban még körülbelül 67 százalék volt az átlagnyugdíj aránya a nettó keresethez képest, 2018-ban már 55 százalék körül van, és ez tovább fog zuhanni – tette hozzá.

A nyugdíjszakértő nemrég nekünk is nyilatkozott, és úgy számolt: lassan nem azon múlik a jó nyugdíj, mennyi fizetése volt az embernek, hanem azon, hogy mikor hagyta abba a munkát. Ha például egy nő, aki egész aktív életében az aktuális átlagkereset másfélszeresét kapta meg, 2016 elején élt volna a Nők 40 korkedvezménnyel, akkor 200 400 forint lett volna az induló nyugdíja. Ha ugyanő úgy döntött volna, hogy kivárja az öregségi nyugdíjkorhatárat, és 2019-ben hagyja abba a munkát, akkor 267 500 forint nyugdíjat kapna.