Vannak hatékony eszközök a devizapiaci kockázatok kezelésére
Az árfolyamingadozás feladja a leckét – főleg, ha importhányadot tartalmazó beruházást kell finanszírozni.
Egyetlen év alatt több mint 65 milliárd forintot költöttek kommunikációs tevékenységre különböző állami szervezetek és vállalatok – derül ki a G7 összesítéséből. Ez nagyjából a két és félszerese annak, amit korábban a kormány célként jelölt meg.
Június közepén volt egy éve, hogy aláírták az új keretmegállapodást, amiben elvileg három évre 90 milliárdot különítettek el ilyen célra. Ebben a 12 hónapban látványosan felpörgött az amúgy sem visszafogott kormányzati propaganda-gépezett, így biztosnak tűnt, hogy nem sikerült tartani a korábban 25 milliárdban korlátozott, később csendben 30 milliárdosra emelt éves keretet. A közelmúltban kötöttek egy 30 milliárdos keretszerződést, hogy a rendezvényszervezést már ne a kommunikációs keretből kelljen fizetni.
A legnagyobb pénzköltő maga a kormány: a különböző minisztériumok közel 44 milliárd forintot kommunikáltak el, a propagandáért felelős Miniszterelnöki Kabinetiroda pedig egyedül több mint 35 milliárdot költött 12 hónap alatt. 4,3 milliárdot költött az innovációs tárca, többek között az „Egy a természettel” Nemzetközi Vadászati és Természeti Kiállítás promótálására, amire kicsit több, mint egy milliárdot fordítottak. A harmadik legnagyobb pénzszóró az Emberi Erőforrások Minisztériuma volt, de ők a Családbarát Magyarország idei kommunikációs kampányára szánt 1,2 milliárddal együtt is csak bő másfélmilliárdot költöttek.
