Vámháború: Hol tartunk most? Mire kell készülniük a vállalatoknak?
Július 27-én az Amerikai Egyesült Államok és az Európai Unió átfogó vámegyezményben állapodtak meg.
Újabb csapás Boris Johnsonra.
Megszavazta a brit parlament felsőháza is azt az alsóházban szerda este elfogadott törvényt, amely meggátolja, hogy az Egyesült Királyság október 31-én megállapodás nélkül kilépjen az Európai Unióból. Az ellenzéki Munkáspárt soraiban ülő benyújtója, Hillary Benn után Benn-törvényként emlegetett passzus no deal esetén azt írja elő a kormánynak, hogy 2020. január végéig kérjen halasztást az EU-tól.
Ez nyíltan szembemegy Boris Johnson miniszterelnök álláspontjával, amelyet nagyjából úgy szokott összefoglalni: "inkább beledöglik, de akkor is kilép október 31-én".
A törvényt az alsóházban nem csak az ellenzék, de 23 kormánypárti konzervatív képviselő is támogatta, őket Boris Johnson azzal büntette, hogy megtiltotta nekik azt, hogy a pártot képviseljék egy újabb választáson – gyakorlatilag kizárta őket a frakcióból. Az azonban kérdéses, hogy lesz-e egyelőre választás, bár Johnson az alsóházi fiaskó után ezt szerette volna elérni, ám nem kapta meg ehhez a szükséges kétharmados támogatást.
A most lezárult felsőházi vita sem volt egyszerű: a lordok ugyanis módosítók százával próbálták obstruálni a törvény megerősítését, pontosabban azt, hogy még a héten megtörténjen a szavazás, és így jövő hétfőn – vagyis még a parlament felfüggesztése előtt – törvényi erőre emelkedhessen a jogszabály. Ezt végül is szerdán, hajnalig tartó ülésükön adták fel a peerek, megdöntve azt, hogy a felsőház nem rejteget izgalmakat.
Az egyelőre bizonytalan, mi is történhet a következő időszakban – leszámítva persze azt, hogy Johnson nem akar lemondani –, ám a brit sajtó most már kész tényként kezeli, hogy vagy így, vagy úgy, de előrehozott választások jöhetnek a szigetországban. Az eddigi, október közepi – az október 17-18-i EU-csúcsot közvetlenül megelőző – időpont helyett azonban már a novembert sem tartják kizártnak. Az biztos, hogy az utóbbi időpont kedvezne az ellenzéknek.
A Financial Times legalábbis az ICM közvélemény-kutató felmérésére hivatkozva arról ír, hogy ha az október 31-i Brexit mégsem jön össze a mindent erre a lapra feltevő Johnsonnak, akkor, ha bele nem is döglik, de mindenképpen veszít pártja a népszerűségéből. Hasonlót láthattunk tavasszal is: a parlamenti bukták és halasztások után a Konzervatívokat lehagyta a Nigel Farage által alapított Brexit-párt. A toryk most 30 százalék felett járnak, ám egy újabb bukás esetén a Brexit-párt akár 9-10 százaléknyi szavazatot is elvehet tőlük, így pedig már esélyesebbnek tűnik velük szemben a Munkáspárt.
Július 27-én az Amerikai Egyesült Államok és az Európai Unió átfogó vámegyezményben állapodtak meg.
Az idén hatalmas, 774 milliárd forintos keretösszeg keresi a helyét a GINOP Plusz programban.
A kiberbiztonsági követelmények teljesítése érdekében további fél év felkészülési időt kaptak az érintett szervezetek.
Adózási és adatszolgáltatási kötelezettségek 2025. július 30. és 2025. augusztus 31. között.
A tízes toplistán a nyolcadik helyre került a kamcsatkai földrengés, mégsem voltak halálos áldozatok. Ez hogyan lehetséges? Cikkünkben igyekszünk válaszokat találni. Felidézzük azt a 2004-es katasztrófát is, amikor a világ egy életre megtanulta, mi az a cunami.
Ha sikerül a kormányváltás, más törvényre is hasonló sors vár.
A kormányközeli lap a közvélemény-kutató megfutamodásáról írt, aki szerint erről szó sincs.
Új műsorvezetőket kap a Kalandra fal!