Feszültség és konfliktus a szervezetben – Hogyan kezelhető?
Az egészséges csapatműködés és az eredményesség szempontjából kulcskérdés, hogyan kezeli a cégvezető a konfliktusokat.
2007 és 2016 között évente átlagosan 70 ezer magyar vándorolt el az OECD-országokba – írja a Portfolio.hu a szervezet most megjelent International Migration Outlook című kiadványa alapján. Ehhez a 700 ezer emberhez jött még 2017-ben további 86 ezer, ami minimális emelkedést jelentett az előző évhez képest. Ha ehhez hozzávesszük a 2004–2006 közti időszakot, illetve feltételezzük, hogy 2018-ban is hasonló mértékű volt a kivándorlás, mint a megelőző években, akkor az jön ki, hogy
Magyarország uniós csatlakozása óta körülbelül egymillió ember távozott külföldre.
Azt nagyon nehéz megbecsülni, hogy jelenleg hány magyar élhet külföldön, ugyanis a statisztikák elég pontatlanok, különösen, ami Nyugat-Európát illeti, az EU-n belül ugyanis a magyarok szabadon vállalhatnak munkát. A brit statisztikai hivatal például jó eséllyel alulméri a szigetországban élő magyarok számát, ezt a brit nagykövetség is elismerte.
Az biztosnak tűnik, hogy a Brexit miatt 2016 után csökkent az Egyesült Királyságban élő magyarok száma, ugyanakkor a másik két nagy európai fogadó országban, Németországban és Ausztriában élőké nőtt. A Portfolio becslése szerint most 600 ezer magyar élhet Nyugat-Európában, valamivel kevesebb, mint 2017-ben. Szóval vélhetően tényleg csökkent (vagy legalábbis stagnál) a kivándorlás, de csak kicsivel, és nehéz megmondani, hogy ez a folyamat meddig fog tartani.
