Ember legyen a talpán, aki követni tudja a londoni kormány és az EU között zajló párbeszédet, és képes kiszűrni, hogy ki mond igazat a gyümölcsözőnek nehezen nevezhető dialógusban.

Az előzmény: Boris Johnson a múlt héten egy új javaslatcsomagot nyújtott be az EU felé az ír határkérdés megoldására. A brit kormányfő már akkor jelezte: vagy ez, vagy a megállapodás nélküli Brexit, de az semmiképpen nem képzelhető el, hogy elhalasztják a kilépést. A skót felsőbíróság hétfőn pedig kimondta: bár a brit parlament arról szavazott, hogy ha október 19-ig nincs megállapodás, akkor a kormányfőnek 2020. január 31-ig újabb halasztást kell kérnie, erre jogi eszközökkel nem lehet kényszeríteni. Johnson mindenesetre igyekszik hangsúlyozni, halasztani ugyan nem hajlandó, de azért tiszteletben tartja a parlament döntését. (Az nem világos, ez mit is jelent.)

Vagyis egyelőre nincs az az eszköz, amely megállítaná a megállapodás nélküli Brexitet, a kérdés inkább az, hogy kit lehet ezért felelőssé tenni. A brit kormány eddig a parlamentre mutogatott, most azonban új bűnbakot talált: a Downing Street azt közölte, hogy Angela Merkel német kancellár kedden telefonon azt mondta Johnsonnak: a mostani javaslatcsomag alapján valószínűtlen a megállapodás.

A Spectator pedig arról írt, a brit kormány a jogi tanácsadóktól kapott szakvélemények alapján "mindenféle módon" meg tudja akadályozni az október 31-én esedékes kilépés halasztását, és úgy fogja tekinteni, hogy a halasztást támogató EU-tagországok "ellenséges módon" beavatkoznak a brit belpolitikába. (És persze azok, amelyek ezt megvétózzák, azoknak különféle előnyöket ígér London a kilépés utáni időszakra.)

Ezek után a brit ellenzék és az uniós partnerek egymásra licitelve igyekeztek cáfolni, hogy Merkel valóban ezt mondta volna (mint a Guardian és a BBC is írja, ez nem jellemző se rá, se az unióra). Az EU vezetői pedig azt is igyekeznek cáfolni, hogy leálltak volna a tárgyalások. Az azonban világosan látszik, hogy Brüsszelben kezdik (megint) elveszíteni a türelmüket, erre utal Donald Tusknak, az Európai Tanács elnökének a tweetje is, amelyben azzal vádolja Johnsont, hogy valami „ostoba vádaskodásban akar felülkerekedni”, pedig a tét nem az, hanem Európa és az Egyesült Királyság jövője. „Nem akarsz megállapodást, nem akarsz halasztást, nem akarod visszavonni a kilépést, quo vadis?”