Miért veszélyes halogatni a digitalizációt? Cégvezetőként ezeket érdemes átgondolnia!
Aki időben cselekszik, hatékonyabban működik és pályázatokhoz, új piacokhoz is hozzáférhet.
A "ki fordítja el előbb a kormányt" játék után a "ki ölt meg kit" játékot játssza a londoni vezetés. Az még mindig nem világos, mi történik október 31-én.
Ember legyen a talpán, aki követni tudja a londoni kormány és az EU között zajló párbeszédet, és képes kiszűrni, hogy ki mond igazat a gyümölcsözőnek nehezen nevezhető dialógusban.
Az előzmény: Boris Johnson a múlt héten egy új javaslatcsomagot nyújtott be az EU felé az ír határkérdés megoldására. A brit kormányfő már akkor jelezte: vagy ez, vagy a megállapodás nélküli Brexit, de az semmiképpen nem képzelhető el, hogy elhalasztják a kilépést. A skót felsőbíróság hétfőn pedig kimondta: bár a brit parlament arról szavazott, hogy ha október 19-ig nincs megállapodás, akkor a kormányfőnek 2020. január 31-ig újabb halasztást kell kérnie, erre jogi eszközökkel nem lehet kényszeríteni. Johnson mindenesetre igyekszik hangsúlyozni, halasztani ugyan nem hajlandó, de azért tiszteletben tartja a parlament döntését. (Az nem világos, ez mit is jelent.)
Vagyis egyelőre nincs az az eszköz, amely megállítaná a megállapodás nélküli Brexitet, a kérdés inkább az, hogy kit lehet ezért felelőssé tenni. A brit kormány eddig a parlamentre mutogatott, most azonban új bűnbakot talált: a Downing Street azt közölte, hogy Angela Merkel német kancellár kedden telefonon azt mondta Johnsonnak: a mostani javaslatcsomag alapján valószínűtlen a megállapodás.
A Spectator pedig arról írt, a brit kormány a jogi tanácsadóktól kapott szakvélemények alapján "mindenféle módon" meg tudja akadályozni az október 31-én esedékes kilépés halasztását, és úgy fogja tekinteni, hogy a halasztást támogató EU-tagországok "ellenséges módon" beavatkoznak a brit belpolitikába. (És persze azok, amelyek ezt megvétózzák, azoknak különféle előnyöket ígér London a kilépés utáni időszakra.)
Ezek után a brit ellenzék és az uniós partnerek egymásra licitelve igyekeztek cáfolni, hogy Merkel valóban ezt mondta volna (mint a Guardian és a BBC is írja, ez nem jellemző se rá, se az unióra). Az EU vezetői pedig azt is igyekeznek cáfolni, hogy leálltak volna a tárgyalások. Az azonban világosan látszik, hogy Brüsszelben kezdik (megint) elveszíteni a türelmüket, erre utal Donald Tusknak, az Európai Tanács elnökének a tweetje is, amelyben azzal vádolja Johnsont, hogy valami „ostoba vádaskodásban akar felülkerekedni”, pedig a tét nem az, hanem Európa és az Egyesült Királyság jövője. „Nem akarsz megállapodást, nem akarsz halasztást, nem akarod visszavonni a kilépést, quo vadis?”
.@BorisJohnson, what’s at stake is not winning some stupid blame game. At stake is the future of Europe and the UK as well as the security and interests of our people. You don’t want a deal, you don’t want an extension, you don’t want to revoke, quo vadis?
— Donald Tusk (@eucopresident) October 8, 2019
Aki időben cselekszik, hatékonyabban működik és pályázatokhoz, új piacokhoz is hozzáférhet.
Bővült azon fejlesztési lehetőségek köre, amelyekre a Demján Sándor Tőkeprogramban forrást igényelhetnek a vállalkozások.
Javult a vállalkozások alkupozíciója: az árak konszolidálódtak, a kockázati prémiumok csökkentek, van verseny. Érdemes élni a lehetőségekkel.
Már egyetlen, megfelelően kiválasztott MI-eszköz révén is jelentős hatékonyságnövekedést érhetnek el a kisebb cégek is.
Rohadéknak és elmebetegnek nevezte a fideszes publicista a jogtudóst.
Havi 220 ezer forintot fizetett a család a magánintézménynek.
Arról kérdeztük a tiltakozókat, hogy szerintük mit szimbolizál az uradalom.
Korábban a hét végéig szabott határidőt arra, hogy Moszkva tegyen lépéseket az ukrajnai háború befejezésére, különben új szankciókkal kell szembenéznie.