Mostanában a legtöbb nagy sportesemény előtt kapunk híreket arról, hogy átláthatatlan módon döntöttek a helyszínről, néhány építkezéssel késésben vannak, megdrágul a szervezés, de aztán elkezdődnek a versenyek, és az egész világ máris csak a sportolókra figyel. Katarban azonban lezajlott a világbajnokság, és még mindig a szervezés körüli problémákkal foglalkozik a média, nem annyira a sporttal. A The Guardian így foglalta össze, mi történt a Katarban megrendezett atlétikai vb-n.

Voltak is furcsaságok bőven. Sokan kritizálták azt, hogy

• a hőség miatt éjszakára tettek versenyeket,
• az októberi időpont is szokatlan egy világbajnokságnak,
• a stadionok hűtése méregdrága lehetett,
• de mindez eltörpült amellett, hogy a világbajnokság helyben szinte senkit nem érdekelt.

A vb első napjain volt, amikor ezren lézengtek a 40 ezer fős befogadóképességű stadionban, vagyis kevesebben voltak ott, mint a vb-vel egy időben megtartott angol szenior országos atlétikabajnokságon. A rendezők gyorsan kapcsoltak, és előbb a stadion felső karéját takarták le molinókkal, majd ingyen jegyeket kezdtek osztogatni a helyieknek, valamint a nagykövetségek dolgozóinak, és olyan pletykák is szárnyra kaptak, hogy a máskor amúgy rabszolgamunkára fogott vendégmunkásokat vezényelték ki szurkolni.

AFP / Giuseppe Cacase

Dahlan al-Hamad, a szervezőbizottság egyik vezetője a vb előtt megígérte, hogy a stadion mindig tele lesz – nem sikerült a terv. Denise Lewis brit olimpiai bajnok hétpróbázó, aki most a BBC-nél dolgozik, arról beszélt, elsőre nem is hitte el az ürességtől kongó stadionban, hogy a világbajnokságon van, Michael Payne, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság volt marketingigazgatója pedig azt nyilatkozta a Daily Telegraphnak:

ez nagyon negatív jelzés arról, mennyire képes Doha bármilyen nagy sporteseményt megszervezni. (…) Megépíthetik a legnagyobb stadiont, lehet korlátlan pénzmennyiségük fantasztikus nyitóünnepségekre, de emberekre van szükség a stadionban.

Rendkívül izgalmas kérdés volna, hogy mindezt az égést mennyi pénzből hozták össze. És itt vagyunk furcsa helyzetben: a katari szervezők és a nemzetközi szövetség, az IAAF parádésan titkolja, hogy mennyi pénz kellett a vb-hez. Az gyakran megesik nagy nemzetközi sporteseményeknél, hogy mondanak a szervezők egy alacsony árat, majd ez menet közben sokszorosára nő (hogy messzire ne is menjünk példáért, itt a 2017-es budapesti vizes vb), az sem szokatlan, ha látszik a hivatalos költségvetésről, hogy irreális –

a katariak ilyesmivel nem bajlódtak, egész egyszerűen nem tettek közzé precíz számokat, mennyibe került a vb.

AFP / Anke Waelischmiller

Ez máskor is szokásuk: amikor például a Reuters arról kérdezte Katart, hogy a 2022-es foci vb-re mennyibe fog kerülni ugyanúgy légkondicionált stadionokat építeni, mint ahogyan most légkondi volt az atlétika-vb központjában, a Khalifa Stadionban, a válasz annyi volt: jó sok pénzbe.

A nyilatkozattilalmat egyedül az al-Dzsanub Stadion projektmenedzsere törte meg. Tani Kalifa al-Zarraa elszólta magát, elmondta, hogy ha légkondicionálni kell azt a stadiont, akkor székenként 6-7 ezer dollárba kerülne a megépítése, kétszer-háromszor annyiba, mint mesterséges hűtés nélkül. De ezt sem érdemes felszorozni az atlétikai stadion 40 ezer férőhelyével, mivel ott már egy létező stadiont újítottak fel.

Egy számot azért így is pontosan ismerhetünk a világbajnokságról: 4,5 millió dollár, vagyis jelenlegi árfolyamon 1,35 milliárd forint volt az összeg, amelyet a francia nyomozók szerint a katari szervezők azt IAAF egyik vezetőjének kifizettek néhány órával az előtt, hogy Doha elnyerte a rendezési jogot. A Guardian, a Der Spiegel, valamint a francia Mediapart újságírói látták is a – nyilvánosságra soha nem került – ajánlatról szóló papírt, amelyet az IAAF monacói központjában egy házkutatáson találtak a rendőrök. Az ajánlat arról szólt: a szervezők megveszik a jogot, hogy megtartsák a jegyárbevételeket, mert az egyébként egy szingapúri offshore cég joga lett volna, amely az IAAF volt marketingigazgatójához köthető.

AFP / DPA / Anke Waelischmiller

Hogy ezt a papírt bárki aláírta-e, az nem derült ki. Az is még a bíróságra vár, hogy eldöntse, valóban fizetett-e Katar hasonló módon már a 2017-es vb rendezési jogáért is 3,5 millió dollárt – hiába, mert a rendezési jog Londoné lett. Egyelőre annyi biztos:

• Papa Massata Diack, aki az egykori IAAF-marketingigazgató, hazájában, Szenegálban ül börtönben, 2016-ban egész életére eltiltották minden atlétikához köthető munkától,
• az apja, Lamine Diack, aki 1999 és 2015 között az IAAF elnöke volt, Párizsban, házi őrizetben vár a tárgyalására,
• Juszef al-Obaidli, a katari központú beIN Sports tévé vezérigazgatója ellen szintén vádat emelt a francia ügyészség, a vád szerint ő segített 2017-ben a pénz átadását megszervezni, és Nasszer al-Kelaifi, a Paris Saint-Germain elnöke is részt vehetett a nyomozók szerint az ügyletben.

Az érintettek tagadnak minden vádat.

Katar mindenesetre lelkesen készül a következő nagy dobásra, a 2022-es futball-világbajnokságra. Ott nyolc stadionban zajlanak majd az események, nem egyben, mint most, és még későbbre került a naptárban: november 21-től december 18-ig fogják megrendezni. Hogy ott is lesznek-e éjféli meccsek, azt még nem döntötték el – mindenesetre ötletnek már csak azért sem lenne rossz, mert így Európában az esti főműsoridőre esnének a mérközések.

Azt pedig, hogy Katar korrupcióval kapta volna meg a vb rendezési jogát, nem tudták bebizonyítani. Csak odáig jutottak, hogy a tévés közvetítési jogokkal való visszaélés, kis kenőpénzek, vagy könyvelési szabálytalanságok miatt több korábbi FIFA-tagot megvádoltak, és miután a volt elnököt, Sepp Blattert megbuktatták, az utóda, Gianni Infantino kitörölte a korrupciót az etikai szabályzatban szereplő vétségek közül, mondván, azt teljesen megszüntették.

De az igazán nagy dobás még csak nem is ez lehet: Katarban már célozgattak arra, hogy az ország megpályázná a 2032-es vagy a 2036-os olimpia rendezési jogát. „Jó sok pénz” biztosan lesz rá.