„Maguknak kell a pénz, nekünk pedig kell a világbajnokság.” A mondat nem a 2022-es, hanem a legelső, 1930-as foci-vb helyszínének kijelölése előtt hangzott el, legalábbis a FIFA öt évvel ezelőtti önfényező filmje, A közös szenvedély szerint. Ugyan a filmből minden idők egyik legnagyobb mozis bukása lett, az Egyesült Államokban például 918 dollár bevételt hozott, és a rendezője is katasztrófának nevezte a végeredményt, ezen az egy ponton úgy tűnik, tényleg eltalálta az igazságot.

Most épp Michel Platini őrizetbe vételéről, majd szabadon engedésétől hangos a világsajtó. A franciák egykor legendás focistája az európai szövetség, az UEFA elnöki székéig jutott, és az évtized közepén egyértelműen őt tekintették a FIFA trónörökösének. A nyomozók most azt próbálják kideríteni, mi történt 2010 őszén, hetekkel az előtt, hogy Katar elnyerte a 2022-es világbajnokság rendezési jogát. Ha minden bizonyítatlan vádat félreteszünk, akkor a puszta tények a következők:

• Michel Platini ekkor még az Egyesült Államokra akart szavazni – ezt ő maga mondta el egy évekkel későbbi interjújában,
• majd Párizsban együtt ebédelt Nicolas Sarkozyvel és Tamim Al-Táni katari emírrel,
• 2010 decemberében Katar legyőzte az Egyesült Államokat a szavazáson,
• 2011-ben az állami Qatar Sports Investments megvásárolta a Paris Saint-Germaint, és elkezdte tömni pénzzel,
• 2012-ben pedig Platini fia, Laurent a Burrda nevű katari sportszergyártó ügyvezetője lett.

A rendőrök most minden bizonnyal arra voltak kíváncsiak, mi hangzott el azon az ebéden, és hogy ennek volt-e köze a későbbi eseményekhez. De az is egyértelmű, hogy egy ember állítólagos megvesztegetésénél sokkal tovább mennének a nyomozók. Azt néznék meg, rendszerszintű csalás vezetett-e ahhoz, hogy Katar kapta a vb-t. A történet azonban nem elsősorban Platiniről, de még csak nem is a FIFA-t 1998 és 2015 között vezető Sepp Blatterről szól, hanem olyan vádakról, amelyeknek ha a töredékét is sikerül bebizonyítani, akkor a FIFA-t joggal nevezhetjük a világ egyik legkorruptabb szervezetének.

De hát ezt egyszer már kinyomozták, nem?

A legjobb válasz erre a kérdésre az: „igen, de…”. Az, hogy Katar megkapta a 2022-es vb rendezési jogát – és ezzel együtt Oroszország a 2018-asét –, akkora megdöbbenést keltett, hogy egy amerikai ügyvéd, Michael Garcia engedélyt kapott a FIFA-tól, hogy megpróbálja felderíteni, mi történt. Aztán amikor meglátták a 350 oldalas jelentést, úgy döntöttek, hogy jogi okokból nem hozzák nyilvánosságra, csak egy összefoglalót belőle – ami viszont olyan botrányosra sikeredett, hogy Garcia azonnal le is mondott. Ez idő alatt viszont a New York-i korrupcióellenes ügyészség is munkába lendült, ennek a vége lett az emlékezetes jelenet, amikor a FIFA-kongresszusra Svájcba érkező vezetőket sorra tartóztatták le.

Csakhogy azt, hogy Katar (és/vagy Oroszország) korrupcióval kapta volna meg a vb-t, nem tudták bebizonyítani. Sőt, azt sem, hogy szervezeti szintű korrupcióról lenne szó. Jogilag pusztán odáig jutottak el, hogy a tévés közvetítési jogokkal való visszaélés, kisebb kenőpénzek, vagy épp könyvelési szabálytalanságok miatt megvádolták a FIFA több kontinentális szövetségének fontosabb vezetőit. Platinit is csak úgy tudták elmozdítani a posztjáról, hogy rábizonyították: 2011-ben kétmillió svájci frankot kapott Blattertől tanácsadásért, úgy, hogy erről nem írtak szerződést.

Aki viszont azt hitte, hogy majd ettől megtisztul a szövetség, óriásit tévedett. A vezetőket ugyan leváltották, de a korrupciós kockázatok megmaradtak. A Blatter bukása utáni új FIFA-elnök, Gianni Infantino kezdésképp, miután nagyobb átláthatóságot ígért, saját maga alá rendelte a belső ellenőrzésekért felelős, addig független etikai bizottságot. Majd 2018-ban új etikai szabályzatot fogadtatott el. Ebbe beleírták azt, hogy aki nyilvánosan kritizálja a FIFA-t, azt két évre eltiltják minden sporttevékenységtől,

a korrupciót pedig kitörölték a vétségek közül, arra hivatkozva, hogy azt sikerült teljesen megszüntetni.

 Miért nem borítják az asztalt?

A FIFA működésének egyik alapja az egy ország – egy szavazat elv. Akármilyen is az ottani foci, Malawi vagy Brunei szavazata ugyanannyit ér, mint Németországé vagy Brazíliáé. Így máris más fényben tűnik fel, hogy 2010-ben Katar miért adott sok pénzt kis afrikai és ázsiai országok futballjának fejlesztésére – igaz, Blatter szerint aki ezt felveti, az rasszista. Több futballnagyhatalomban felvetette már a sajtó, hogy ki kellene szállni a szervezetből, főleg Nagy-Britanniában dühösek sokan, miután bukta Anglia a 2018-as vb rendezését, de ebből mégsem lett semmi. Nem véletlenül.

A FIFA-nál nagyobb hatalmú szervezet ugyanis valószínűleg nincs a világon (hacsak a katolikus egyház nem). Ott van a legnagyobb ütőkártya a kezében: ha renitens egy nemzeti szövetség, akkor kizárhatja a vb-selejtezőkből. Ez nem csak elvi lehetőség, szinte minden selejtezősorozatból kimarad egy-két nem túl befolyásos afrikai és ázsiai diktatúra válogatottja, például mert a kormány megpróbált befolyást gyakorolni a szövetség felett. Márpedig a vb-n és a selejtezőin részt venni annyira fontos, hogy ezt senki nem merné megkockáztatni.

És azt sem lehet megtenni, hogy a focinagyhatalmak kiszálljanak. A FIFA alá tartozik ugyanis szó szerint mindenki a világon, aki igazolt focista – például ha valaki egy megye 3-as csapatban focizik hobbiból, ő a saját megyei szövetsége alá tartozik, a megyei szövetség az MLSZ-hez, az pedig a FIFA-hoz és az azzal szorosan összefonódott UEFA-hoz. Vagyis ha például a spanyol, a német, az angol, a francia, a brazil és az argentin szövetség úgy döntene, hogy ők saját vb-t szerveznek a FIFA-é helyett, akkor ezzel a klubcsapataikat is vissza kellene hívniuk a BL-ből és a dél-amerikai Libertadores Kupából, sőt, a más országokban játszó focistáikat sem engednék pályára lépni.

Még szerencse, hogy a FIFA végre új korszakba ért, maga mögött hagyta a korrupciót, és egy mérgező, már-már kriminális helyzetből olyan állapotba került, amilyenben lennie kell. Ezt mondta legalábbis Infantino, miután két hete újra megválasztották a FIFA elnökének. Hogy aztán másnap korrupció miatt letartóztassák a szintén újraválasztott alelnökét.