Nem félünk eléggé
Az elmúlt években drámaian nőtt a kibertámadások gyakorisága és súlyossága. A hazai cégek – különösen a kis- és középvállalkozások – kockázatérzékelése és felkészültsége azonban érdemben elmarad a helyzet által indokolt mértéktől.
A forrásánál összesíti a klímaváltozást okozó szén és kőolaj elégetésének hatását egy tanulmány. A bányavállalatok és olajcégek nem felelősek a kereslet vezérelte felhasználásért, azért viszont annál inkább, hogy jó ideje maguk is tudtak a szén-dioxid-kibocsátás káráról, de a saját érdekeiket követték.
A fosszilis ásványkincsek – kőolaj, földgáz és szén – kitermeléséből évtizedek óta hatalmas profitokat zsebre vágó húsz vállalat produktuma okozza az üvegházhatású gázok energiával kapcsolatos kibocsátásának 35 százalékát. A nagy olajvállalatok klímaváltozásban játszott szerepét tanulmányozó amerikai kutatóintézet, az Éghajlati Elszámoltatási Intézet (Climate Accountability Institute) friss jelentése az 1965 és 2017 közötti emissziót vizsgálva arra a következtetésre jutott, hogy e húsz cég tevékenységének következtében összesen 480 milliárd tonna szén-dioxid-egyenérték – azaz CO2 és metán – jutott a légkörbe a bő fél évszázad alatt.
Richard Heede, a CAI igazgatója ugyanakkor felhívja a figyelmet arra, hogy persze a fosszilis energiahordozókat felhasználó lakossági és vállalati fogyasztók a végső szén-dioxid-kibocsátók, a húszak szerepe leginkább abban van, hogy – a saját érdekeiket szem előtt tartva – sokáig semmit nem tettek a klímaváltozás megfékezéséért.
Az ENSZ Éghajlat-változási Kormányközi Testülete (IPCC) szerint 2030-ig alapvető fordulatra, a szén-dioxid-kibocsátás drasztikus visszafogására lenne szükség. Az ötödével kellene csökkenteni a szénhidrogén-felhozatalt ahhoz, hogy a felmelegedés ne haladja meg a kritikus másfél Celsius-fokot az ipari forradalom kezdetétől az évszázad végéig. Az olajvállalatok nagy többsége már elismeri az emisszió szerepét a felmelegedésben. De például a Kőolaj-exportáló Országok Szervezetének (OPEC) főtitkára, a nigériai Mohammed Barkindo még idén nyáron is úgy fogalmazott, hogy a klímaaktivisták jelentik a legnagyobb fenyegetést az olajiparra, mert hamis állításokkal, a globális felmelegedéssel kapcsolatos tudománytalan figyelmeztetésekkel vezetik félre a közvéleményt.
A cikk teljes terjedelmében az e heti HVG hetilap Gazdaság rovatában, illetve a hvg360-on olvasható.
Az elmúlt években drámaian nőtt a kibertámadások gyakorisága és súlyossága. A hazai cégek – különösen a kis- és középvállalkozások – kockázatérzékelése és felkészültsége azonban érdemben elmarad a helyzet által indokolt mértéktől.
A vállalkozások számára egyre vonzóbb lehetőség saját célra villamos energiát termelni, különösen a napenergia hasznosítása révén.
A forint jelentős árfolyamingadozása érdemben megnehezíti az olyan beruházások finanszírozását, amelyek importhányadot tartalmaznak.
Komoly eszközt kaptak a kezükbe a klímaváltozás ügyét szívükön viselők a klímatörvényt részben megsemmisítő alkotmánybírósági határozattal. A kormány immár nemcsak, hogy nem háríthatja át a teendőket a jövő generációkra, de le sem szerelheti őket azzal, hogy „De hát van klímatörvény!”.
Tavaly már 9 milliárd forint veszteséget fialt a kormány által felhizlalt Magyar Vagonnak a nagy egyiptomi kocsimegrendelés.
Izrael komoly csapást mért már az iráni nukleáris képességre, de a legfontosabb célpont, Fordo, ahol több ezer urándúsító centrifuga üzemel, még sértetlen, mert mélyen a föld alatt van.
Átláthatóbbá és rugalmasabbá szeretnék tenni a kerti kutak bejelentésének, engedélyezésének és ellenőrzésének folyamatát.
Hideg ételre lehet majd költeni az utalványt, pénzre nem váltható át.
Az ukrán dróntámadások pedig az orosz polgárok türelmét is tesztelik.