Közzétette az Európai Bizottság, hogy az egyes tagállamok mennyit profitálnak az uniós tagságból. A testület úgy számolt: Magyarország 2014 és 2018 között éves átlagban 4,64 milliárd euró, azaz 1527 milliárd forint nyereséget köszönhet könyvelhetett el emiatt – ez az ebben az időszakban mért átlagos bruttó nemzeti jövedelmünk 4,02 százaléka.

Ha a bruttó nemzeti jövedelemhez (GNI) viszonyítjuk a nyereséget, akkor azt kapjuk: a 27 bentmaradó tagállam közül Magyarország járt a legjobban.

Bulgária majdnem ezen a szinten van, ott a GNI 3,97 százalékát hozta az EU-tagság, Lettországban 3,2 százalék az arány, mindenhol máshol 3 százalék alatti a mutató. A 27 tagállam közül (Nagy-Britanniával már nem számoltak) 17 van pluszban, kilencnek negatív a mérlege, Luxemburg pedig kijött 0,00-ra. A legnagyobb mínuszban, -0,41 százalékon Németország áll – máshogy megfogalmazva: ők adták be a legtöbbet a közösbe.

Kiszámolták azt is, hogy a következő uniós költségvetési időszakban, 2021 és 2027 között mennyit nyerhetnek az egyes országok csak azon, hogy a közös belső piac tagjai. A becslés szerint Magyarország évi átlagban 17,8 milliárd euróval, vagyis 5880 milliárd forinttal jár jobban annál, mintha nem lenne a közös piac részese. Ez a GNI 10,79 százaléka, ami az unió hatodik legmagasabb mutatója.

Mint írták az elemzésben, az uniós tagság nyújtotta előnyök számottevően meghaladják a költségvetési juttatásokat, és téves a „nettó egyenlegekre” szorítkozó megközelítés. Az a koncepció ugyanis, amely szerint elég a befizetett pénzt kivonni az EU-tól kapott összegekből, nem számol azzal, mekkora anyagi előnyt okoz az, hogy az országok tagjai az egységes piacnak és az unió közös politikáinak. Azt sem veszi számításba, milyen üzleti lehetőségeket teremt a kohéziós politika, az EU fő beruházási politikája a vállalkozások számára uniószerte.