MI-ügynök a HR-osztályon: Mire figyeljünk?
Milyen jogi megfelelési követelményekre kell figyelnie a vállalkozásoknak, ha MI-alapú eszközöket használnak a munkaügyi területeken?
Az Európai Unióban Magyarországon volt a legnagyobb mértékű adóteher-csökkentés 2017-ben, a tavalyi mérsékléssel pedig ezüstérmes lett az ország - közölte Izer Norbert adóügyekért felelős államtitkár az MTI-vel. A majdnem egy százalékpontos csökkentést 2017-ben és 2018-ban is úgy sikerült elérni, hogy közben az unióban nőtt az átlagos közteher - tette hozzá az államtitkár.
Emlékeztetett arra, hogy 2018-ban csökkent az internet, a hal, a sertésbelsőségek, a vendéglátás áfája. Elmondta, hogy több mint 360 ezer családot érintett a két gyermek után járó adókedvezmény összegének megemelése, sőt a lakáskiadók is mentesültek a 14 százalékos eho fizetési kötelezettség alól. A kisvállalati adó kulcsa egy százalékponttal (13 százalékra) csökkent. A társasági adó bővülő kedvezményei mellett jelentősen - 22 százalékról 19,5 százalékra - mérséklődött a szociális hozzájárulási adó mértéke is tavaly.
Az államtitkár azt nem hangsúlyozta, hogy ugyan az elmúlt két évben valóban csökkent a magyar gazdaság adóterhelése, régiós versenytársai még mindig kevesebb adót szednek be saját GDP-jükhöz viszonyítva. Ráadásul úgy, hogy azokban az államokban nőtt az adóterhelés. Az sem mellékes körülmény, hogy két évnyi csökkenés után sem sikerült elérni a 2010-2011-es szintet.
A Fidesz 8 éve alatt az uniós átlag duplájával nőtt a beszedett adó
Bár Magyarország 2018-ban ezüstérmes lett az EU-ban a GDP-arányos adóterhelés csökkentésében, ám a régiós versenytársak még mindig kevesebb adót szednek be. Hiába tartja magát az „adócsökkentés kormányának" a Fidesz, mégis 7,5 százalékkal több pénzt tudott beszedni - köszönhetően a gazdaság tempós növekedésének és fehérítésnek.
Ráadásul az adóterhelés elmúlt két évben bekövetkezett csökkenése ellenére a magyar államnak nagyot nőttek az adóbevételei. 2010 és 2018 között bevételek 58 százalékkal nőttek, miközben az EU-átlag csak 30 százalék volt – vagyis az „adócsökkentés kormánya” az uniós átlag duplájával tudta növelni az adóbevételeket. Akadtak azért bőven jobban teljesítő országok, az élen álló Málta például e nyolc év alatt több mint 80 százalékkal növelte adóbevételeit, de Románia és Lettország is majdnem megközelíti ezt az értéket.
Magyarország esetében a GDP-arányos adóterhelésnek az elmúlt két évben bekövetkezett csökkenése is elsősorban a GDP kiemelkedően gyors növekedésének volt köszönhető, mintsem drasztikus adócsökkentéseknek. Természetesen ilyenek is voltak, 2018-ban bővült a családi adókedvezmény, csökkent a vállalkozások által fizetendő szociális hozzájárulási adó (szocho), illetve volt célzott áfacsökkentés bizonyos termékek esetében. Azért az adóbevételek jobban nőttek, mint amennyit a kormány adócsökkentésekkel a gazdaságban hagyott, szóval az államnak is több elkölthető pénze lett.
A magyar gazdasági növekedés viszont jórészt nem a kormány intézkedéseinek köszönhető, a régió minden országában hasonló folyamatok zajlanak, és Magyarország nem tekinthető éllovasnak.
