hvg.hu: Eldőlt, nem Debrecenben lesz a 2023-as atlétikai világbajnokság, hanem ahogyan eredetileg is tervezték, Budapesten. Csalódott? 

Papp László: Egyáltalán nem vagyok csalódott. Örülök, hogy Magyarország nem engedi el ezt a lehetőséget.

hvg.hu: Rögtön az első közgyűlésen sietett elfogadtatni egy szándéknyilatkozatot, hogy ha Budapest esetleg visszalépne, Debrecen hajlandó megrendezni a vb-t. Mire volt jó ez a repülőrajt?  

P. L.: Fontosnak tartom, hogy ha Magyarország megnyerte a világ egyik legnagyobb sporteseményének rendezési jogát, akkor azt ne engedjük át másnak, tartsuk országon belül. Szerettem volna érzékeltetni, hogy Budapest ebben a tekintetben nincs egyedül a pályán, Debrecen is képes ezt a rendezvényt lebonyolítani, valószínűleg nagyobb költségviselés mellett, mint Budapest. Ha a regionális szállodapiaci helyzetet nézzük, bizonyára kellett volna fejlesztéseket indítani.

hvg.hu: Kiszámolta, hogy mennyivel került volna többe az adófizetőknek, ha Debrecen a befutó? 

P. L.: Ilyen számításunk nem volt, egy szándéknyilatkozatot fogadott el a város közgyűlése, és azt gondolom, jótékony hatással voltunk az ügyre, mert talán Budapesten is érzékelték, hogy van alkalmas város, amelyik képes az atlétikai vb lebonyolítására.

Reviczky Zsolt

hvg.hu: Vállalva azt, hogy ismét eladósodnak? 

P. L.: A szállodafejlesztés nem önkormányzati beruházás lett volna, ezt a piac megoldja. Fejlesztési területet pedig tudtunk volna biztosítani az atlétikai centrumhoz: a repülőtér északi oldalán van egy közel 40 hektáros terület, ami a városé, azt tudtuk volna felajánlani az államnak az atlétikai centrum megépítésére.

hvg.hu: A Magyar Innováció Háza Debrecenben épül meg? 

P. L.: Erre vonatkozóan még nincs kormánydöntés.

hvg.hu: Ennek is megvan már a helye? 

P. L.: Természetesen, mindenre van megoldás.

hvg.hu: Nem érzi úgy, hogy a debrecenieket is meg kellett volna kérdezni?

P. L.: A 2015-ben indított nagy fejlesztési programunk, az Új Főnix Terv mögött nagyon sok konzultáció van, és egy másik program, a Debrecen 2030 is számos egyeztetésen ment már keresztül, ezt a jövőben is folytatjuk, utóbbinak része a Magyar Innováció Háza is.

hvg.hu: Tegyük fel, hogy a konzultáció azzal az eredménnyel zárul, hogy a debreceniek köszönik, nem kérnek a Magyar Innováció Házából, Ön is el tudja majd engedni?

P. L.: Olyat eleve nem csinálunk, amit a debreceniek nem akarnak. Mindennek van támogatója és ellenzője. Ezt a kérdést egyébként fel lehetne tenni a BMW-beruházás kapcsán is, de mindenben, különösen gazdaságfejlesztési kérdésekben nem lehet előzetes konzultációt folytatni. Egyébként 2018-ban a bejelentés után mértük, hogy a debreceniek milyen mértékben támogatják a BMW debreceni gyárépítését. A megkérdezettek 94 százaléka támogatta a beruházást.

Reviczky Zsolt

hvg: Ha már szóba hozta a BMW debreceni építkezését, Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke a hvg.hu-nak adott interjújában úgy fogalmazott, hogy ha a magyar kormány nem adott volna milliárdokat a német autógyárnak, az nem jött volna ide. Mit szól ehhez?

P. L.: Ez nagyon összetett dolog, és szerintem Parragh elnök úr csak egy kicsi szeletét látja az ügynek, amikor így nyilatkozik. Mindegyik kormány, amelyik versenyben volt ezért a beruházásért, nagyon komoly vállalásokat tett, illetve tett volna annak érdekében, hogy nyerjen. Magyarország nem egyedül volt, több mint 50 helyszín versenyzett ezért a beruházásért. A magyar kormány nagyságrendjéhez képest nem egy kimagaslóan magas összeggel támogatja ezt a beruházást. Abban, hogy Magyarországnak sikerült ezt a hatalmas lehetőséget megszerezni, benne van, hogy Debrecen kiérlelt város- és gazdaságfejlesztési stratégiával rendelkezik, oktatási rendszere kellően fejlett ahhoz, hogy biztosítsa egy ilyen nagyságrendű vállalat számára szükséges szakképzett munkaerőt, benne van a városra jellemző életminőség és fejlettségi szint, és az, hogy Debrecenben nemzetközi repülőtér működik. Összességében tehát nem csak arról van szó, hogy azért döntött a BMW Debrecen mellett, mert a kormány támogatja ezt a beruházást.

hvg.hu: Nyilván Ön is hallotta, hogy a debreceniek attól tartanak, határon túli vendégmunkások dolgoznak majd a gyártósorokon, nem pedig a helyiek.

P. L.: Ezt alapvetően azok állítják, akik nem ismerik a város stratégiáját, a debreceni oktatás helyzetét. Mi a munkaerőpiaci kihívások megoldásában a Debrecenben tanuló diákokra, a város oktatási rendszerére építünk, amely évek óta növekszik. A 2015-2016-os tanévhez képest a 2018-2019-es tanévben 30 százalékkal több gyerek tanul a debreceni szakképzési rendszerében, és dinamikus növekedés jellemzi a Debreceni Egyetem mérnökképzését is.

hvg.hu: És ön szerint ezek a fiatalok miután végeztek, egyenesen besétálnak majd a BMW-gyárba?

P. L.: Több, mint 10 éve dolgozunk azon, hogy a debreceni oktatás és gazdaság kéz a kézben járjon, a debreceni gazdaság munkaerőigényét az oktatási rendszer ki fogja tudni szolgálni. Egy globalizálódó világban ugyanakkor azt sem mondom, hogy nem fognak külföldiek dolgozni a gyárban, más üzemekben most is dolgoznak. Több mint 6 ezer külföldi diákunk van több mint 100 országból, akik közül lehet, hogy nagyon sokan azért választják a Debreceni Egyetem mérnöki képzéseit, mert megfordul a fejükben, hogy esetleg itt dolgozzanak. Vannak köztük Erdélyből, Ukrajnából, Kínából, az Egyesült Államokból vagy Nyugat-Európából érkezők.

Reviczky Zsolt

hvg.hu Aláírták a BMW-vel az adásvételi szerződést. Jó üzletet csináltak, elégedett a forint-euró árfolyammal? Azért kérdezem, mert ahogyan azt korábban a hvg.hu is megírta, voltak az ügyben fenntartásai.

P. L.: Amikor a BMW-vel az előszerződést megkötöttük, létrehoztunk egy olyan biztosítási ügyletet a finanszírozó Erste bankkal, amely az árfolyamkockázatot kiiktatta. Úgyhogy abszolút nyugodtan alszom. A mi nyereségünk itt abban van, hogy pluszmunkahelyek jönnek létre, illetve a városnak jelentős helyi adóbevétele származik majd ebből a beruházásból.

hvg.hu: 44 milliárd forintnyi hitelt vett fel a város földvásárlásra.

P. L.: Nem a földvásárlásra, ez egy tévedés. A teljes ipari terület kialakítására.

hvg.hu: Az utak, közművek építésére a kormány adott további 128 milliárd forintot. Mire ment el a 44 milliárd?

P. L.: Talajstabilizálásra, földmunkákra, régészetre. Több mint 2 millió köbméter földet kell megmozgatni, több ezer tonna talajstabilizáló anyagot bedolgozni és több kilométer csapadékvíz-elvezetést biztosító dréncsövet és árokrendszert kiépíteni. A 400 hektár korábban mezőgazdasági termőterület volt, ahhoz, hogy ezen gyárat lehessen építeni, a talajt elő kell készíteni, ennek a kivitelezője a Market.

hvg.hu: Hogyan sikerült a debreceniekkel elfogadtatnia, hogy eladósodnak? Az Orbán-kormány kíméletlenül ostorozta a megelőző 8 év eladósodását.

P. L.: Ez egy rövid lejáratú hitel felvétele. Amikor az iparterület-fejlesztésnek a végére érünk, és átadjuk a BMW-nek, az kifizeti azt az összeget, amelyet a város az iparterület kialakítására költött, és a hitelt visszafizetjük. Fontosnak tartom azonban rögzíteni, hogy a városi és állami forrásokból megvalósuló fejlesztés az Észak-Nyugati Gazdasági Övezetben egy új iparterület kialakítását szolgálja, ez nemcsak a BMW, hanem más iparvállalatok, beszállítók letelepedését is fogja biztosítani.

hvg.hu: Ha már hitel és eladósodás, a város vagyonkezelő vállalata 60-40 százalékos részesedéssel ingatlanfejlesztő céget alapított Debrecen és a kormány kedvenc vállalatával a Hunéppel, irodaházépítésbe fogtak, amihez 8 milliárd forint hitelt vettek fel az OTP-től. Hogy áll ez a projekt?

P. L.: Lezártuk, a vagyonkezelő eladta az irodaházat. Túl nagy volumenű volt a beruházás ahhoz, hogy nyugodt szívvel azt tudtam volna rá mondani, csak az önkormányzat saját vállalkozói vagyonának a felhasználásával valósuljon meg, ezért volt közös a projekt egy piaci szereplővel. Piaci szemlélettel, hozzáállással vágtunk bele ebbe a fejlesztésbe, lezártuk, kiszálltunk belőle, és ma már nem a város kockázata ennek az irodaháznak a megtöltése.

Reviczky Zsolt

hvg.hu: Mitől olyan népszerű a Hunép a Debrecenben, hogy sorra nyeri a közbeszerzéseket?

P. L.: Egy debreceni vállalat Debrecenben népszerű.

hvg.hu: Ennyi?

P. L.: Mi más? (nevet) Értem a célzását, természetesen, és azt tudom mondani, hogy mi nem alkalmazunk meghívásos közbeszerzési eljárásokat, csak nyíltakat.

hvg.hu: És mit ad Isten, mindig a Hunép a legjobb?

P. L.: A Hunép két beruházást visz most, az egyik a fürdőfejlesztés, a másikat meg lezártuk, az a nemzetközi iskola volt. Ezen kívül 20-30 másik kivitelezővel dolgozik a város.

hvg.hu: A nemzetközi iskola mennyi pénzébe kerül az önkormányzatnak?

P. L.: Ebben az évben 250 millió forintos támogatást adtunk. Valószínűleg 4-5 évig még finanszíroznia kell a városnak, amíg óvodától a gimnáziumig meg nem telik gyerekekkel. Az első évet 60 kisdiákkal kezdjük, 50-et terveztünk.

hvg.hu: Köztük az ön gyerekével. Megbánta, hogy ide íratta iskolába?

P. L.: A választási kampányban is elmondtam, hogy a gyermekemről nem nyilatkozom. Szerintem az, hogy egy 8 éves kislány hova jár iskolába, az nem éppen a közre tartozik, az belső családi ügy.

hvg.hu: Ön szerint nincs rossz üzenete? Mégpedig az, hogy Ön nem bízik az állami közoktatásban.

P. L.: Ha visszagondol a beszélgetésünk elejére, akkor ön is tudja, hogy milyen véleménnyel vagyok az állami oktatásról. Annak a városnak, amelyik részben az oktatási rendszerének köszönhetően olyan befektetőket tud megnyerni magának, mint a BMW vagy a Continental, nem kell bizonygatnia, hogy az állam jó oktatási rendszert működtet és tart fenn.

hvg.hu: És abból a szempontból sincs ennek a döntésnek rossz üzenete, hogy mindenki, az adófizetők állták ennek az iskolának a felépítését, hiszen a Modern Városok Programban, 3,3 milliárd forintból épült, használni mégis csak az tudja, akinek a családja ki tudja fizetni a több millió forintos tandíjat?

P. L.: Látja, ez is egy beragadt toposz. A debreceni önkormányzat közgyűlése augusztus végén írta ki azt a pályázatot, amely alapján bármely debreceni kisdiák jelentkezhet a nemzetközi iskolába, a nyelvi ismeretek sem jelentenek feltétlenül akadályt. Az önkormányzat finanszírozza a tanulási költségeket. Akinek a képességei megvannak, annak minden esélye megvan, hogy a nemzetközi iskolában tanuljon. A pályázat még nem zárult le, az iskola szakmai testülete fogja eldönteni, hogy kik kerüljenek be.

hvg.hu: A repülőteret miért vették vissza?

P. L.: Azért, mert a debreceni egy növekedésben lévő repülőtér, az állam jelentős összegekkel támogatja a működését és reményeim szerint a fejlesztését is fogja. Az üzemeltető céget vettük vissza többségében önkormányzati tulajdonba, a repülőtér mint ingatlan, teljes egészében az önkormányzaté. Szerintem teljesen más megítélése van, ha egy többségében önkormányzati tulajdonú céget támogat akár az önkormányzat, akár az állam, mintha egy többségében magántulajdonúval tenné ezt. Három repülőtér van ebben a régióban, a kassai, a debreceni és a nagyváradi, ennek a régiónak az a város lesz a központja, amelyik közlekedési szempontból is be tudja tölteni a centrum szerepét.

hvg.hu: A debreceni esetében egy masszívan veszteséges repülőtérről beszélünk.

P. L.: Sok minden van, ami masszívan veszteséges, ha önmagában vizsgáljuk. De ha összefüggéseiben nézzük, és azt mondjuk, hogy ebben az évben 400 millió forintnyi állami támogatást kell biztosítani a repülőtér működéséhez, de a város és a régió nagy gazdasági sikereinek elérésében ennek a repülőtérnek fontos szerepe van, akkor én azt gondolom, érdemes azt fenntartani és működtetni. Hiszen közvetetten hozzájárul sok ezer munkahely és a támogatást nagyságrendekkel meghaladó adóbevétel létrejöttéhez.

Reviczky Zsolt

hvg.hu: Meddig kell az államnak százmilliókkal a debreceni repülőtérért helytállnia?

P. L.: A következő évtized első felében még mindenképpen, és remélem, amint növekedést érünk el az utaslétszámban, erre már nem lesz szükség. Most 600 ezer utasa van a repülőtérnek, ezt meg kellene legalább duplázni. Ez egy fontos és szükséges támogatás.

hvg.hu: Lesz-e Debrecenből főváros?

P. L.: Bizonyos értelemben már most is az, regionális főváros gazdasági, oktatási, kulturális, közlekedési, vallási értelemben, de még tudnám sorolni. Nekünk, debrecenieknek egyébként jólesik ez a polémia, hogy lehet-e Debrecenből főváros, a város jelentőségét mutatja. Szuperlatívuszokban tudok a fővárosról beszélni, szeretem Budapestet, és senki nem gondolja azt, még itt Debrecenben sem, hogy le kellene cserélni az ország fővárosát, a kormány, a parlament és mindenki költözzön át Debrecenbe. Tarlós István kitűnő főpolgármester volt, irányításával Európa vezető fővárosai közé fejlődött Budapest. Amiről mi beszélünk, az egy másik főváros, abból a gondolatból táplálkozik, hogy az I. világháború után Magyarországon a fővároshoz mérhető vidéki városok – Pozsony, Kassa, Kolozsvár, Brassó, Újvidék, Szabadka – az országhatárokon kívülre kerültek. Magyarország egyközpontú ország lett, miközben Szlovákia is rendelkezik két meghatározó várossal, Pozsonnyal és Kassával, Lengyelországról, Romániáról, Csehországról nem is beszélve. Debrecen úgy képzeli el a maga fővárosi szerepkörét, hogy egyfajta integráló erővel bír Kelet-Magyarország, a Partium, Kárpátalja, és akár még Kelet-Szlovákia vonatkozásában is. Ez tehát nem azt jelenti, hogy no Budapest és yes Debrecen. Egyébként maga a miniszterelnök fogalmazott úgy, amikor a magyar–ukrán miniszterelnöki találkozó volt itt Debrecenben, hogy szeretné megmutatni, van egy másik főváros is, nem csak Budapestből áll az ország. Ez egy pozitív dolog, nem kell emiatt féltékenynek lenni Budapesten Debrecenre.