szerző:
Lengyel Miklós

Harminc évvel ezelőtti módszerekkel akar rendet tenni déli szomszédjánál az amerikai elnök.

Minden rekord megdől idén: több mint 30 ezer halott és több mint 40 ezer eltűnt a kábítószer-háborúban Mexikóban. Donald Trump amerikai elnök erre hivatkozva be akarja vetni az amerikai hadsereget, a CIA-t és a kábítószerellenes ügynökséget a szomszédos országban. Ezt úgy teheti meg, hogy terrorista szervezeteknek nyilvánítják Washingtonban a drogkartelleket.

Mexikó elnöke, Andrés Manuel López Obrador elveti ezt a megoldást, és nemcsak azért, mert védelmezi országa szuverenitását, hanem mert van tapasztalata abban, mit is jelent a háború a drogkartellek ellen. 2006-ban Calderon elnök indított háborút a drogkartellek ellen, melynek katasztrofális következményei lettek.

Amerikai tanácsadók biztatására indult meg a háború a kartellek ellen Mexikóban. Korábban az amerikaiaknak Kolumbiában sikerült levadászniuk Pablo Escobart, aki elárasztotta kokainnal az Egyesült Államokat. A kolumbiaiak meggyengülésével a mexikóiak vették át a kulcsszerepet az USA nagyon is jövedelmező óriási piacán. Ezért vetette rá magát a kartellekre a mexikói hadsereg és különösen a mindent szabályt megszegő "különleges osztagok". Az USA-ban kiképzett kommandósok feladata az volt, hogy levadásszák a kartellek vezetőit. A kampány látszólag sikeres is volt: a hierarchia csúcsán álló főnökök egyre-másra haltak meg vagy kerültek börtönbe. Legutoljára a Sinaloa kartell rettegett főnöke, a Köpcös. El Chapót az Egyesült Államokban ítélték életfogytiglani börtönre, mert Mexikóban többször is megszökött a szigorúan őrzött fegyházból.

Amikor aztán a Köpcös 28 éves fiát, aki apja utóda lett a Sinaloa kartell élén, idén őrizetbe akarták venni, akkor a kartell megmutatta erejét: olyan fegyverzetet vonultatott fel, melynek láttán a mexikói hatóságok meghátráltak. Kiderült: a drogháború militarizálta a kábítószerkereskedelmet. Korábban a drog üzlet volt, melyre fegyveresek vigyáztak. Ma már viszont hadseregek állnak készen a háborúra, amely a piac felosztásáért folyik.

A kígyó fejét lecsapták, a hierarchizált kartellek meggyengültek. Helyükre kis csoportok léptek, amelyek már nemcsak kábítószer-kereskedelemmel foglalkoznak, hanem – éppúgy, mint az amerikai maffia – szerencsejátékkal, lánykereskedelemmel, emberrablással, zsarolással vagy épp politikusok támogatásával és levadászásával. Külön célpontot jelentenek az újságírók, akik az életük kockáztatásával megpróbálnak valamit felderíteni abból, hogy mi is történik ezen a véráztatta földön, ahol gyakran azért gyilkolnak, hogy példát statuáljanak. Így bizonyítja egy maffia, hogy a terület az övé.

Kartellek márpedig nincsenek – ezzel a provokáló címmel adott ki nagy sikerű könyvet Mexikóban Oswaldo Zavala professzor-újságíró. "Ez nem provokáció, hanem nagyon komolyan úgy gondolom, hogy a drogkartellek 30 éve voltak nagyok és erősek. Az amerikai elképzelések ezt az időszakot tükrözik. De ennek már vége. Mind az amerikai, mind a mexikói elnökök egy hihetetlenül hatalmas szervezetről beszélnek, mely ellen katonai erővel kell fellépni. A gyakorlatban viszont bebizonyosodott: a katonai megoldás nem hatékony" – nyilatkozta a mexikói professzor a párizsi Le Figarónak.

Az USA piaca kielégíthetetlen, Mexikóban a fiatalok nehezen találnak munkát. Ez a két fő oka annak, hogy a kábítószer-kereskedelem elleni harc komplex kérdés, melyet nem lehet egyetlen kardcsapással megoldani. Soha ennyi kábítószer nem volt még az USA piacán, sőt Európa is célpont lett: a hálózat kokainnal árasztotta el a gazdag államokat – írta a Der Spiegel.

A drogkartellek rendet tartottak a piacon, de ez megszűnt: a klánok háborúja végtelennek tűnik. Egymást gyilkolják elsősorban, és azokat a rendőröket, újságírókat vagy politikusokat, akik nem állnak be a sorba. A többség lepaktál a maffiával, sőt igénybe veszi annak szolgálatait. A helyi politikusok a maffia támogatása nélkül labdába sem rúghatnak Mexikóban, ahol a maffia egyáltalán nem az állam ellen harcol. Épp ellenkezőleg, igyekszik beépülni: Pablo Escobar is parlamenti képviselő volt.

Trump elnököt persze mindez nem érdekli: a választási kampányban akar sikereket felmutatni. Ezért akarta terroristaszervezetnek nyilvánítani a drogkartelleket. Csakhogy a tanácsadói meggyőzték: ezzel lehetővé tenné a mexikói migránsoknak, hogy a terrorizmus áldozatainak tüntessék fel magukat, ami egyenes út a menedékjoghoz. Vagyis Trump egyik demagóg ötlete agyoncsapná a másikat, hiszen a bevándorlókat távoltartó Nagy Fal a mexikói határon az elnök egyik legfőbb büszkesége, mellyel választást akar nyerni jövőre az Egyesült Államokban.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
A tudósok kiszámolták, mennyivel lassabban öregszik, aki 1%-os tejet iszik

A tudósok kiszámolták, mennyivel lassabban öregszik, aki 1%-os tejet iszik

Nyolc településen is időközi választást tartanak

Nyolc településen is időközi választást tartanak

Kiszivárgott, milyenek lehetnek a Magyarországra is érkező Samsung Galaxy S20 telefonok

Kiszivárgott, milyenek lehetnek a Magyarországra is érkező Samsung Galaxy S20 telefonok

Igen ritka mélytengeri delfineket mosott partra a víz Ausztráliában, ráadásul kettőt is

Igen ritka mélytengeri delfineket mosott partra a víz Ausztráliában, ráadásul kettőt is

Meghan Markle-ról kétszer több negatív cikk született, mint pozitív

Meghan Markle-ról kétszer több negatív cikk született, mint pozitív

Hat és fél év után kapott ki kedvenc számában Hosszú Katinka

Hat és fél év után kapott ki kedvenc számában Hosszú Katinka