szerző:
Lengyel Miklós
Tetszett a cikk?

Harminc évvel ezelőtti módszerekkel akar rendet tenni déli szomszédjánál az amerikai elnök.

Minden rekord megdől idén: több mint 30 ezer halott és több mint 40 ezer eltűnt a kábítószer-háborúban Mexikóban. Donald Trump amerikai elnök erre hivatkozva be akarja vetni az amerikai hadsereget, a CIA-t és a kábítószerellenes ügynökséget a szomszédos országban. Ezt úgy teheti meg, hogy terrorista szervezeteknek nyilvánítják Washingtonban a drogkartelleket.

Mexikó elnöke, Andrés Manuel López Obrador elveti ezt a megoldást, és nemcsak azért, mert védelmezi országa szuverenitását, hanem mert van tapasztalata abban, mit is jelent a háború a drogkartellek ellen. 2006-ban Calderon elnök indított háborút a drogkartellek ellen, melynek katasztrofális következményei lettek.

Amerikai tanácsadók biztatására indult meg a háború a kartellek ellen Mexikóban. Korábban az amerikaiaknak Kolumbiában sikerült levadászniuk Pablo Escobart, aki elárasztotta kokainnal az Egyesült Államokat. A kolumbiaiak meggyengülésével a mexikóiak vették át a kulcsszerepet az USA nagyon is jövedelmező óriási piacán. Ezért vetette rá magát a kartellekre a mexikói hadsereg és különösen a mindent szabályt megszegő "különleges osztagok". Az USA-ban kiképzett kommandósok feladata az volt, hogy levadásszák a kartellek vezetőit. A kampány látszólag sikeres is volt: a hierarchia csúcsán álló főnökök egyre-másra haltak meg vagy kerültek börtönbe. Legutoljára a Sinaloa kartell rettegett főnöke, a Köpcös. El Chapót az Egyesült Államokban ítélték életfogytiglani börtönre, mert Mexikóban többször is megszökött a szigorúan őrzött fegyházból.

Amikor aztán a Köpcös 28 éves fiát, aki apja utóda lett a Sinaloa kartell élén, idén őrizetbe akarták venni, akkor a kartell megmutatta erejét: olyan fegyverzetet vonultatott fel, melynek láttán a mexikói hatóságok meghátráltak. Kiderült: a drogháború militarizálta a kábítószerkereskedelmet. Korábban a drog üzlet volt, melyre fegyveresek vigyáztak. Ma már viszont hadseregek állnak készen a háborúra, amely a piac felosztásáért folyik.

A kígyó fejét lecsapták, a hierarchizált kartellek meggyengültek. Helyükre kis csoportok léptek, amelyek már nemcsak kábítószer-kereskedelemmel foglalkoznak, hanem – éppúgy, mint az amerikai maffia – szerencsejátékkal, lánykereskedelemmel, emberrablással, zsarolással vagy épp politikusok támogatásával és levadászásával. Külön célpontot jelentenek az újságírók, akik az életük kockáztatásával megpróbálnak valamit felderíteni abból, hogy mi is történik ezen a véráztatta földön, ahol gyakran azért gyilkolnak, hogy példát statuáljanak. Így bizonyítja egy maffia, hogy a terület az övé.

Kartellek márpedig nincsenek – ezzel a provokáló címmel adott ki nagy sikerű könyvet Mexikóban Oswaldo Zavala professzor-újságíró. "Ez nem provokáció, hanem nagyon komolyan úgy gondolom, hogy a drogkartellek 30 éve voltak nagyok és erősek. Az amerikai elképzelések ezt az időszakot tükrözik. De ennek már vége. Mind az amerikai, mind a mexikói elnökök egy hihetetlenül hatalmas szervezetről beszélnek, mely ellen katonai erővel kell fellépni. A gyakorlatban viszont bebizonyosodott: a katonai megoldás nem hatékony" – nyilatkozta a mexikói professzor a párizsi Le Figarónak.

Az USA piaca kielégíthetetlen, Mexikóban a fiatalok nehezen találnak munkát. Ez a két fő oka annak, hogy a kábítószer-kereskedelem elleni harc komplex kérdés, melyet nem lehet egyetlen kardcsapással megoldani. Soha ennyi kábítószer nem volt még az USA piacán, sőt Európa is célpont lett: a hálózat kokainnal árasztotta el a gazdag államokat – írta a Der Spiegel.

A drogkartellek rendet tartottak a piacon, de ez megszűnt: a klánok háborúja végtelennek tűnik. Egymást gyilkolják elsősorban, és azokat a rendőröket, újságírókat vagy politikusokat, akik nem állnak be a sorba. A többség lepaktál a maffiával, sőt igénybe veszi annak szolgálatait. A helyi politikusok a maffia támogatása nélkül labdába sem rúghatnak Mexikóban, ahol a maffia egyáltalán nem az állam ellen harcol. Épp ellenkezőleg, igyekszik beépülni: Pablo Escobar is parlamenti képviselő volt.

Trump elnököt persze mindez nem érdekli: a választási kampányban akar sikereket felmutatni. Ezért akarta terroristaszervezetnek nyilvánítani a drogkartelleket. Csakhogy a tanácsadói meggyőzték: ezzel lehetővé tenné a mexikói migránsoknak, hogy a terrorizmus áldozatainak tüntessék fel magukat, ami egyenes út a menedékjoghoz. Vagyis Trump egyik demagóg ötlete agyoncsapná a másikat, hiszen a bevándorlókat távoltartó Nagy Fal a mexikói határon az elnök egyik legfőbb büszkesége, mellyel választást akar nyerni jövőre az Egyesült Államokban.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!