Ezért akarják a légitársaságok, hogy az utasok egy része vonattal menjen

A holland KLM a közelmúltban jelentette be, azt tervezi, hogy együttműködési megállapodást köt a Thalys, illetve a holland NS vonattársasággal, s a jövőben az Amszterdam és Brüsszel között közlekedő öt légijárat utasait gyorsvonattal szállítja el Hollandiából Belgiumba. Más térsaságoknak, például az osztrák Austrian Airlinesnak, illetve a német Lufthansának már vannak hasonló megállapodásai a nemzeti vasúttársaságokkal, s a CNN értesülései szerint több európai légiközlekedési vállalat is fontolgatja, hogy inkább vonatra ültetné a pár száz kilométerre repülő utasokat.

A közös járatok indításának a hátterében az áll, hogy ha vonattal szállítják el a közeli városokba az utasokat, akkor felszabadul az értékes és egyre nagyobb hiánycikknek számító le- és felszállási időpontok egy része, s ezekbe a „lyukakba” a jóval nagyobb hasznot hozó transzkontinentális járatokat lehet elhelyezni. És közben a légtársaság „zöldebbé” is válnak, hiszen az egy utaskilométerre jutó szén-dioxid-kibocsátás a hosszú távú járatokon kisebb, mint a kis gépekkel megtett rövid utakon.  A KLM 2030-ig 35 százalékkal kívánja csökkenteni karbon-lábnyomát, s e cél megvalósítása szempontjából fontos lépés lesz az Amszterdam-Brüsszel járatok utasainak vonatra ültetése.

Gyorsvonattal 94 perc az Amszterdam-Brüsszel utazási idő, repülőgéppel viszont csak 45 perc. Igaz utóbbiban nincs benne a repülőtér és a városok közötti közlekedési idő, illetve az a közel két óra, amennyivel korábban ki kell érkeznie az utasoknak a légikikötőbe. A vonatok viszont jellemzően a belvárosokban állnak meg.